Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-22 / 4. szám

HONFITÁRSAINKAT KERESSÜK rDt. fpiukóu (Julianna: BALOGH JENŐ (született Budapesten 1925. október 23-án, anyja neve Balogh Mária) 1944-ben külföldre került. Keresi édesanyja, akinek 1951-ben Oránból, majd később a Tá­vol-Keletről Irt utoljára. BÁCSI LAJOS (született 1921. június 16-án Tokajon, anyja neve Drozsgyik Gizella) 1947- ben Sárospatakról Ausztráliába, Sydneybe vándorolt. Keresi húga, Ilona. FARAGÓ LAJOS (született Horgoson 1994. augusztus 25-én, anyja neve Szekeres Viktó­ria) 1926-ban Argentínába vándorolt. Keresi fia Künfeh írtóról, aki 1946 szeptembere óta nem kapott levelet édesapjától. SIROKI LAJOS (született Polgáron 1937- ben, anyja neve Budai Eszter) 1956-ban Ausztráliába távozott. Keresi testvére, Sán­dor, Polgárról, akinek 1962-ben Sydneyből Irt utoljára. HAKLAR IMRE (született Magyarlakon 1934. június 5-én, anyja neve Kukor Mária) 1956-ban Kanadába került. Keresi testvére, akinek 1966 novemberében irt utoljára mont­reali (Que.) elméről. TAKÁCS IMRE (született Terényen 1935. szeptember 22-én, anyja neve Tőrök Zsófia) 1956-ban Ausztráliába vándorolt. Keresi édesanyja Rudolftelepről. A keresett 1963-ban írt utoljára édesanyjának. BURJÁN IMRE (született Pécsett 1934. szeptember 11-én, anyja neve Pázmány Júlia) 1956-ban Belgiumba került. Keresi édesanyja Győrből, mert azóta nem tud fiáról. DRASKOVITS LAJOS (született Kalocsán 1920. augusztus 11-én, anyja neve Tomsits Margit) 1945-ben külföldre került. 1966-ban Irt és csomagot küldött édesapjának, aki azóta meghalt. Keresi testvére, Judit Kamaraerdőből. KECSKÉS LÁSZLÓ (született Csorváson 1939. augusztus 29-én, any­ja neve Szemenyei Fszter) 1956-ban Franciaországba került. Keresik szülei Csorvásról, akiknek 1965 januárjában Irt utoljára. DERZSI GYÖRGY GYULA (született Bökönyön 1927. november 28- án, anyja neve Ventev Márta) 1956-ban külföldre távozott. Keresi fia Budapestről. A keresett édesapja Kanadában él. JAKAB FI GYULA (született Varászlón 1938. május 16-án, anyja ne­ve Magyar Márta) 1956-ban Angliába távozott. Keresi édesapja Va­­rászlóról. Fia 1962-ben adott hírt magáról utoljára. Bácsi Lajos Kérjük kedves olvasóinkat, akik Ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket ke­resőkkel, A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, Postafiók 292, BUDAPEST 62. Olvasóink (iqqdmélu A Magyar Hírek kéthetenként (tehát évenként 26 íz­ben) jelenik meg. Előfizetési óra Magyarországon 78 forint, egyes szám ára 3 forint. Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy csekkbefizetési lapon, valamint átutalással a KHI MNB. 8. sz. egyszámlájára. Ha lapunkat külföldről fizetik elő, a Magyar Hírek évi előfizetési díja az egyes országokból a következő: Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3,60 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria: 85 schilling. Franciaország: 16 frank. Nagy-Britannia: 24 shilling, Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM. Svájc: 14,50 svájci frank. Ezekben a díjakban a postai szállítás költsége benne foglaltatik. Az alant felsorolt országokból a Magyar Hírek előfizetési diját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni: Ausztrália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok. Franciaország, Japán, Marokkó, Nagy-Britannia, Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Svédország. Az előfizetési díj bármely országból bank útján átutalható a Magyar Nemzeti Banknál vezetett 171.223—70. sz. folyószám­lánk Javára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-order beküldésével. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfogadunk egyévi előfizetési dij fejében a fent Jelzett pénzösszegeknek megfelelő számú nemzetközi postai válasz-coupont Is, amelyek mindenütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkalmával le kell azokat bélyegez­tetni. A Magyar Hírek külföldön előfizethető közvetlenül, a következő cégek útján is: ANGLIA: Collet’s Holdings Ltd., Dennlngton Estate, Wellingborough, Northants. — AUSZTRIA: Vertrieb Ausländischer Zeitungen, Hochstfidt-Platz, 3. Wien 20. — BRAZÍLIA: Llvrarla Brody Ltda. Caixa Postal 6366. Sao Paulo. — Livrarla D. Landy, Caixa Postal 7943, Sao Paulo. — FRANCIAORSZÁG: Agence Litteralre et Artlstlque Parisienne 7, Rue Debelleyme, Paris. — Scciété Balaton, 12 Rue de la Grange Batellére, Paris. 9. — KANADA: Délibáb Film and Re­cord Studio, 19 Prince Arthur Street, West-Montreal 18, P. Q. — Pannónia Books, 2, Spadina Road, Toronto 4. — NEMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kunst und Wissen, Erich Bieber, Wilhelmstrasse 4„ Stuttgart N. — Griff Verlag., Sedan- Strasse 14., München 8. — Kubon und Sagner, Schllessfach 68. München 43. — USA: Stechert and Hafner Inc., 31, East 10th Street, New York 10003, N. Y. — Culture Center, Mr. J. Brown­field, 1484, Third Avenue, New York, N. Y. 10028. — Elő lehet külföldről fizetni lapunkra a KULTÚRA cégnél Is, amelynek címe: P. O. B. 149. Budapest 62. Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevüket és címüket NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL szívesked­jenek leírni, hogy pontosan címezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és címhelyesbítések közlé­sét is. Postacímünk: Magyar Hírek, P. O. B. 292., Buda­pest, 62. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek címe: Budapest, VI., Benczúr u. 15. A Szülőföldünk hullámhosszai Az Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóink számá­ra (közép-európai Időszámítás szerint): 20 órától 20.30-ig a 13.8, 16.8, 19.8, 25.2, 30.5, 42.2, 48.1, 75.1. méteres rövid- és a 240 méteres középhullámon; 21.30 órától 22 óra 30-ig: a 30.5, 41.1, 41.6, 42.2, 42.1, 75.1 méteres rövid- és a 240 méteres kö­zéphullámon ; Észak-Amerikában élő honfitársaink számára: Keleti standard Idő szerint: 19 órától 19.30-lg a 25,2, 30.5, 31.5, 41.6 méteres rövidhullámon. 23 órától 23.30-lg a 30.5, 30.7, 41.6, 48.1 méteres rövidhullámon. Nyugati standard idő szerint: 16—16.30 óráig a 25.2, 30.5, 31.5, 41.6 méteres rövidhullámon, 20—20.30 óráig a 30.5, 30.7, 41.6 és a 48.1 méteres rövidhullá­mon. Egyórás műsoraink keleti standard idő szerint 21 órá­tól 22 óráig, nyugati standard idő szerint 18—19 óráig a 25.2, 30.5, 31.5 és a 41.6 méteres rövidhullámon. Dél-Amerlkában élő honfitársaink számára rlói Időszá­mítás szerint 20 órától 20.30-lg a 19.8, 25.2, 30.5, 31.5 méteres rövidhullámon. Csak vasárnap: (Zenés műsor, sportközvetítés) Európá­ban és a Közel-Keleten élő hallgatóink számára: 15 órától 17 óráig a 13.8, 16.8, 19.8, 25.2, 30.5, 41.6, 48.1 méteres rövld- és a 240 méteres középhullámon. MAGYAR HÍREK Hungarian News Nouvelles Hongrolses Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja, P. O. B. 292, Budapest 62. A szerkesztő bizottság elnöke: BOGNÁR JÓZSEF, egyetemi tanár. Főszerkesztő: SZÁNTÓ MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat, Felelős kiadó: Sala Sándor Igazgató Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás [ Index: 26.506 Magyarok Amerikában VII. MAGYAR ÚJSÁGOK A külföldi magyarság életének legfontosabb történeti do­kumentumai közé tartoznak, szellemi tevékenységének pedig szinte kizárólagos megörökítői az újságok. E forrásokat ösz­­szegyűjteni, megőrizni és gondozni kötelessége a hazai és a külföldi intézményeknek. Munkálataink során elkészítettük a külföldi magyar sajtó bibliográfiáját. Több százra rúg a második világháborúig nap­világot látott külföldi magyar újságok száma. Szentkirályi Jó­zsef, a New York-i Magyar Könyvtár hivatalnoka még a má­sodik világháború előtt arról tájékoztatott a Magyar Kultúr Szemlében, hogy a magyar újságokat rendszeresen Ameriká­ban sem gyűjtötte össze senki. A nagy amerikai könyvtárakba bekerült sorozatokat nem kötötték be, emiatt azok lassacskán úgy tönkrementek, hogy egy részüket ki kellett selejtezni. Remélhetőleg rövidesen sor kerülhet a külföldi könyvtá­rakban található magyar újságok összeírására is. A könyv­tárakon kívül kallódó lapokkal lehetne kiegészíteni a kül­földi és hazai intézmények hiányos állományát; ennek meg­oldása azonban elképzelhetetlen a kint élő magyarok, magyar intézmények aktív támogatása nélkül. Az amerikai magyar sajtó történetét, szerepét a hozzáfér­hető újságok és a róluk szórványosan megjelent ismerteté­sek tanulmányozása alapján vizsgált korszakunkban (1914-ig) a következőkben vázolhatjuk. Az első magyar nyelvű újság Amerikában 1853. október 15-én jelent meg „Magyar Száműzöttek Lapja” címmel. E vegyes tartalmú szépirodalmi hetilapot Karnis Károly 48-as emigráns szerkesztette. Az orosz—török háború kitörésekor a magyar emigránsoknak a török hadseregbe való toborzása adta a közvetlen indítékot az újság alapítására. Az első szám tájékoztat az újság általánosabb céljáról is. „Kapcsolatot kell teremteni — írja — az Amerikában élő magyar menekültek között, tudósításokat közölni az óhazá­ban történt eseményekről, művelni a hazai nyelvet, és fenn­tartani a magyar nemzetiséget.” A lap Szépirodalmi Csarno­kát 1848 élményei ihlették. „Töredék egy száműzött naplójá­ból”, ,.A besorozott honvéd dala”, „Bemhez 1849"-ben, Pető­fitől „Damjanich imája”, „Az aradi csata”, stb. E hetilap rövid életű volt: a hatodik számban szerkesztője már búcsút venni kényszerült gyér számú olvasójától. Ma­gyarországon az újságnak mindössze az első száma található meg — az is mikrofilmen — a Széchényi Könyvtárban. Az első amerikai magyar újság érdekessége, hogy mivel akkor még nem volt magyar nyomda New Yorkban, angol nyom­dában állították elő, és az ékezeteket a szerkesztőnek saját kezűleg kellett felraknia a magánhangzók fölé. Aztán több mint két évtizedig nem jelent meg amerikai magyar lap. 1879-ben indult a második magyar újság „Ma­gyar Amerika” címmel. 1879 tavaszán, amikor Szegedet elön­tötte a Tisza, a New York-i Magyar Egylet gyűjtést indítvá­nyozott, és a tárgyalások során vetődött fel, mennyivel ered­ményesebben lehetne dolgozni, ha újságja volna az amerikai magyarságnak. Az újság szerkesztői, Loew Vilmos híres műfordító, és Magyarossy Árpád — később Rockefeller gye­rekeinek a nevelője — magas színvonalú kétnyelvű újságot adtak ki. Ez a lap sem tudott azonban állandó olvasótábort teremteni, és öt szám után megszűnt. Néhány évvel a második magyar lap bukása után, 1883-ban jelentkezett a harmadik magyar lap, a 14 éven át rendszere­sen kiadott ,,Amerikai Magyar Nemzetőr”. Valójában en­nek az újságnak megjelenésétől számítja az amerikai ma­gyar hírlapirodalom az „igazi magyar amerikai hírlapiroda­lom” megindulását. E lap már a gazdasági emigránsok köré­ből igyekezeti magának olvasókat toborozni. Szerkesztője Er­délyi Sz. Gusztáv honosította meg lapjában a sajátosan jel­legzetes és otthon sokáig megmosolygott amerikai magyar ro­vatokat, az egyleti kalauzt, amely az egyletek neveit, címeit és a tisztviselők neveit közölte hétről hétre. Az „óhaza” elne­vezés is az ő lapjának hasábjain nyert Amerika-szerte pol­gárjogot. A kilencvenes évektől a magyar bevándorlók tömegesebb megjelenése újabb lapok születését eredményezte. Az amerikai magyar sajtó virágkora a század első évtize­dére esik. Egymás után indultak havi és heti politikai és tár­sadalmi lapok. Néhány újság napilappá alakult. 1914-ig 112 újság megjelenéséről tudunk. Egy részük ugyan tiszavirág életű volt, néhány azonban megizmosodva a mai napig is megmaradt. E cikk keretében csak a rangosabbak felsorolására szorít­kozhatunk. 1891-ben Clevelandban indította el Kohányi Ti­hamér a „Szabadság” című, kezdetben heti-, majd napilapot. Ugyancsak Clevelandban jelent meg 1895. október 1-én az el­ső amerikai magyar nyelvű szocialista lap, a „munkásköz­löny”: az „Amerikai Népszava". Havilapként indult, a szer­kesztő bizottság később hetilappá fejlesztette. E laphoz kap­csolódott Abet Ádám kivándorolt költő munkássága. Az Amerikai Népszavát is utolérte azonban az amerikai lapok állandó betegsége: a pénzhiány, s ennek következtében lehe­tetlenné vált Clevelandban való fenntartása. 1896—97-ben New Yorkban jelent meg, majd a lapot Berkó D. Géza vásá­rolta meg és 1899-ben „Amerikai Magyar Népszava” címmel adta ki. E lap azonban már csak nevében volt rokona az Amerikai Népszavának. Berkó lapja is hetilapként indult, 1905-ben alakult át napilappá. A Szabadság, és az Amerikai Magyar Népszava voltak számban a legjelentősebb magyar újságok a századforduló utáni évtizedben. Napilap alakítá­sára az első kísérlet 1902-ben volt: A „New York-i Magyar Napló" azonban fél év után megszűnt. 1903-ban jelentkezett a magyar szocialista mozgalom lapja „Népakarat", majd a mozgalomból kiváló balszárny 1905-ben külön lapot indított „Előre” Címmel. A két újság 1911-ben „Testvériség” címen egyesült, a következő évben azonban már ismét az „Előre” nevet viselte. Az első amerikai magyar élclap: a „Pity-Palaty” 1902-ben jelent meg, azt követte 1903-ban Kemény György szerkesz­tésében a „Dongó", amely 1933-ig jelent meg. Az egyházi közösségek szilárdulásával egyházi lapok is szü­lettek. A katolikusok körében a „Szent Erzsébet Hírnöke” volt az első, majd a „Magyarok Csillaga”, „Magyarok Vasár­napja", a reformátusok körében pedig a „Reformátusok Lap­ja , indult el. A nagyobb magyar telephelyeken a központi lapok mellett feltűntek a helyi lapok is. A nemzeti nyelvű sajtó gyors gyarapodása ebben az idő­szakban általiban jellemző volt Amerika valamennyi beván­dorolt népcsoportjára. A tömegesen bevándorolt első generá­ció nyelvi nehézségekkel küzdött és anyanyelven írt lapokat igényelt. Ez a folyamat Amerikában a tizenkilencedik század utolsó évtizedétől ke zdődött és az 1920-as években érte el tetőpont­ját. Ez időszak alatt az újságok valamennyi népcsoportnál gombamódra szaporodtak, majd a beilleszkedés évtizedeivel — amellett, hogy némelyek kiemelkedtek közülük — számuk csökkent. A nemzeti nyelv, az etnikus közösségi tudat és kultúra ápo­lásában a sajtó járt élen. Az anyanyelvű lapok tájékoztattak az óhazai eseményekről, a bevándoroltak életéről, és jelentős szervezői voltak a közösségeknek is: mozgósítottak egy-egy társadalmi akcióra, egyletek, templomok, iskolák alapítá­sára stb. Ezek az újságok nem másolták a hazai lapokat, szerkesz­tési módjuk is egészen eltért azoktól. Az amerikai magyar bevándorlók sajátos életét tükrözték már. «WWWWWWWWWSAAA/WVWVVWWNAAA/VWWWVW KARINTHYFERENC^r^ Karinthy Ferenc, a modem magyar irodalom külföldön is jólismert kép­viselője a közelmúltban Amerikában járt. New Yorkban a Magyar Presbi­­teriánus Egyház előadótermében Egy nyelv — egy irodalom címmel Ka­rinthy Ferenc-estet rendeztek a tisz-Mllton Smith, köztiszteletben álló New York-i magyar, akt Karinthy Frigyes gimnáziumi osztálytársa és barátja yolt, bibliofil értékű, az író sajátkezű jegyzeteit tartalmazó könyvet ajándékoz az Író fiának, Karinthy Ferenrnek teleiére, ahol az író a tegnap és a ma (Gabriel Hackett fotói) az irodalmi magyar irodalmáról beszélt. Képeink esten készültek. Balról jobbra: Rev. Hamza András, az est védnöke és rendezője, mellette az Író, dr. Nemes Gvörgyné és Nánási Miklós, Ismert New York-i személyiség 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents