Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-12-25 / 26. szám

I

A magyar futball Marseille után

December 3-án este — ahogyan erről legutóbbi számunkban mi is hírt adtunk — végleg eldőlt, hogy a magyar válogatott nem lehet ott a mexikói világbajnokság tizenhatos döntőjében. Pedig válogatottunk eddig 1930-at és 1950-et kivéve, amikor nem nevezett, minden alkalommal ott volt a fináléban. Túl ezen a tényen a magyar csapat igen gyenge játéka csak növelte a szurkolók elkeseredését. Lehetne különben most sérülésekre hivatkozni, hiszen Albert, Páncsics és Dunai II., valamint az írek ellen kiállított Szűcs sem játszhatott. Azt is mondhatnánk, hogy a selejtezők jelenlegi rendszere elhibázott, hiszen a kiesett magyar csapatnál jóval gyengébb együttesek, mint például Marokkó, El Salvador vagy Izrael, ott lehetnek a döntőben. De az is furcsa helyzet, hogy a csehszlovákok elleni harmadik mérkőzés előtt a magyar együttes Budapesten győzött, Prágában pedig pontot szerzett Marko legénységével szemben és az egyébként kialakult pontegyenlőség esetén miért nem döntött az egymás ellen elért eredmény?!

De most már mindenképpen feleslegesnek tűnő sirámok helyett talán helyesebb kicsit mélyebbre tekinteni. Véleményünk szerint a magyar labdarúgás a Marseille-ben elszenvedett 4 :1-es vereségtől függetlenül hosszú ideje válsággal küzd. Mindennek az az alapja, hogy a játékosok csak amatőr módon edzenek, de profi követeléseket támasztanak, és ezt legtöbb esetben teljesítik is. A labdarúgás azonban közben óriási fejlődésen ment át. A kényelmes játékra, a technikai trükkökre ma már nincs idő. Az erő, a gyorsaság, a tökéletes fizikai felkészültség döntő tényezővé lépett elő. Manapság 90 percen át megállás nélkül minden labdáért teljes erőbedobással kell küzdeni, ami egyébként az egykori aranycsapatunk tagjainak sem nagyon ízlett annak idején. Emlékezzünk csak az 1954-es világbajnoki döntő fájdalmas vereségére. Az említett általános hibák mellett ezen a harmadik csehszlovákok elleni mérkőzésen a csapat taktikája, összeállítása sem volt megfelelő, de mindez csak tetézte a bajokat.

A magyar sportsajtóban érthetően tág teret kapott a futball hibáinak nyílt, őszinte elemzése. Három véleményt mi is idéznénk.

Barcs:'Sxakmai és morális válság

Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója, az Európai Labdarúgó Szövetség elnökhelyettese a Magyar Hírlapban megjelent „Indulatok nélkül” című cikkében a többi között ezt írta: „Bizonyos, hogy itt nem csupán egyetlen kudarcról van szó. Véleményem szerint a magyar labdarúgásban szakmai és morális válság van. Az elmúlt hét évtized alatt álltunk már hasonló mélyponton. Például a húszas évek elején, vagy a háború előtti és a háború alatti években. Erkölcsileg azonban sohasem süllyedtünk ilyen mélyre, és nem nagy örömmel teszem hozzá, hogy nincs még a világon egyetlen ország sem, ahol úgy adnák, vennék a pontokat, és ahol az NB Ilitől felfelé egyetlen tabella tisztaságáért sem tenném tűzbe a kezemet. A szakmai és a morális mélypont összefügg egymással. A központi irányítás egyik legtévesebb koncepciója az „egykalap” rendszer, vagyis: minden sportág egyforma, ezért egységes felkészülési tervről, egységes minősítési szabályról beszélnek. Mivel a szövetséget teljesen „leblokkolták”, a labdarúgásban anarchia kapott lábra. Mindenki azt csinálta, amit akart. Az anyagi szabályokat szinte senki sem tartotta be, a játékosvásárlások körüli visszaélések, a bunda, mind-mind ennek a következménye. Meghonosodott a játékosuralom. A szakemberek véleményére senki sem volt kíváncsi. 1962-től 1969-ig nem volt országos labdarúgó-értekezlet, szünetelt az edzők szakmai továbbképzése ...”

Lukács ~ Szepesi:

Leszámolás a hamis tótelekkel

Lukács László, a neves sportújságíró és Szepesi György, a kiváló rádióriporter a Hétfői Hírek-ben írt közös cikket a válsággal küzdő magyar labdarúgásról.

„Higgadtan meg kell vizsgálni az egész magyar labdarúgás struktúráját és meg kell kezdeni egy olyan program végrehajtását, amely biztosíték lehet a gyökeres változásra. Ahhoz, hogy a magyar labdarúgás kikerüljön abból a hosszú, sötét alagútból, amelybe jutott, teljes reorganizálásra, igazi reformra van szükség. Sok bíráló szó éri most a magyar edzőket, igen sokszor igaztalanul. Jó néhány példa bizonyítja. hogy a magyar labdarúgó szakembereket megbecsülik külföldön, mert jól dolgoznak, kemény munkát adnak és követelnek. Mi az oka mégis, hogy hazai pályán elmaradnak az eredmények? Az a furcsa szellem, ami kialakult a klubokban. Tessék átlapozni az elmúlt évek labdarúgó-krónikáját és megvizsgálni, hány edzőt eresztettek szélnek, kergettek el megalázó módon a klubvezetők csupán azért, mert játékosdiktatúra alakult ki, s az egyesületi vezetők nem a nevelő, a pedagógus, hanem a tanítvány mellé álltak. Ki csodálkozhat ezek után azon, hogy a légkör demoralizálódott, a játékos számára a bajnoki pont „aranyat” ér, s ebben a különös pénzforgásban megszűnik a sportbecsület, a szilárd öntudat, amely még akkor is győztessé teheti a vérbeli sportolót, ha vesztesként hagyja el a pályát. Tisztult erkölcsi magatartást azonban csak őszinte beszéd hozhat, még kényes kérdésekben is a leszámolás a hamis tételekkel!...”

Felek!: Elmaradtunk a fejlődéstől

Feleki László, a Népsport egykori főszerkesztője, aki a legutóbbi évekig a Ludas Matyi főmunkatársaként dolgozott, a Képes Sportban nyílt levélben fordult a játékosokhoz ...

„Mivel a labdarúgást nem lehet centiméterrel és versenyórával mérni, mint az ugrásokat, a dobásokat és a futóteljesítményeket, néha csak egy sereg bekapott gól ébreszt minket annak tudatára, hogy elmaradtunk a fejlődéstől. A sokat, talán túlságosan sokat emlegetett művészi technikátok, hej, de jobban csillogna, ha megfelelő fizikai képességek állnának mögötte. Es ha erősek, ruganyosak, gyorsak lennétek és olyan állóképesek, hogy akár az utolsó negyedórában is el tudnátok dönteni a mérkő zések sorsát. Ki akadályoz meg benneteket abban, hogy elvégezzétek azt az alapmunkát, amely nélkül ma már egyetlen sportágban sem lehet előrehaladni? Hát nem bűn csiszolatlanul hagyni olyan nagy tehetségeket, mint amilyenekkel benneteket áldott meg a sors?!”

A sportkedvelők tetteket várnak

Eddig a vélemények, amelyek teljesebb képet adhatnak. Az újságcikkek, a szavak ideje azonban már lejárt! A sportkedvelők teljes joggal tetteket várnak! Néhány dolog mindenesetre már történt. Elhatározták, hogy visszatérnek az őszi-tavaszi rendszerű bajnokságra. Ezek szerint 1970 tavaszán egyfordulós bajnokságot rendeznek, majd 1970 augusztusában indul a kétfordulós őszi-tavaszi rendszerű küzdelem. Sós Károly szövetségi kapitány benyújtotta lemondását. Lemondott az MLSZ, a labdarúgó szövetség elnöksége is. Az utódokat februárban jelölik ki. A közvélemény türelmes, a sportkedvelők tettekben bíznak, életrevaló, őszinte reformokat várnak!

Vad Dezső

Végétért a bajnokság. A gólkirály Bene Ferencet, a jelenlegi legjobb magyar labdarúgót, a 27 góljával gólkirályságot elnyert fiatal játékost köszöntik társai, a bajnok újpesti Játékosok. Képünkön (balról): Dunai III., Bene, Solymosi és Szentmlhályi. Az ÜJ- pestl Dózsa után a Bp. Honvéd, Ferencváros, Vasas a sorrend, a legjobb vidéki csapat a Rába RTO, mig az Eger és az Egyetértés esett ki az első osztályból

A kézilabdázóknak jobban ment. A világbajnoki selejtezők során kettős győzelmet arattak a bolgárok ellen és biztosan jutottak be a márciusban Franciaországban rendezendő világbajnokság döntőjébe. Képünkön a világválogatottban is szerepelt Fenyő (fehér mezben) előrevetődve dob újabb gólt

Balczó András az év sportolója! A szokásos év végi közvéleniénykutatás során a Magyar Hírek sportrovata a világ legjobb öttusázójára, az ötszörös világbajnokra adta szavazatát. Jobbra Németh Angéla, a gerelyhajltás olimpiai és Európa-bajnoknöje pedig a nőknél került az élre!

«4 lelátóról jelentjük...

Ünnepeltek a kispesti sportolók. A kettős jubileumról díszközgyűlésen emlékeztek meg, hiszen negyven évet (1909—1949) piros-feketében, a. Kispesti AC-ban, húsz évet (1949—1969) pedig pirosfehérben, a Bp. Honvédban töltöttek el. A Bp, Honvéd jelenleg a legeredményesebb magyar sportegyesület. Versenyzői 30 olimpiai, 44 világ- és 20 Európa-bajnokságot, mintegy másfél ezer magyar

ÚJÉVI GONDOLAT

VÍZSZINTES: 1. Babits Mihály írja „Ősz és tavasz között” c. versében (zárt betűk: É, M, R). 13. Az egyik világrész. 14. Durván,

nyersen civakodó. 15. Dél-amerikai füves síkság. 17. Város Lengyenlországban. 18. A. K. 19. Község Tolna megyében. 20. Egy meg

p

a

3

b

9a

5

/e-7“

iT

,10

P

o

ti

on

ít

Qű

)

K

*-ü

4

y

iTQ

7

2l

L

i

f

£

&a

Ű. /ó

a

K

\4

íG

P0

a>■

iS

A

i

üí

■

39-e

(íí

u

A

92

Q

4J,

//h

o~

A

%

96

li

. Sf

P

ióp

p

f-j

h

uí

1

t-Jli

in

A

ii)

/cl

Ci

mc)

K

—

íst

i

o■_

1

nem határozott személy. 22. Prózai müvek alkotója. 23. Azon a helyen. 24. Román város, dunai kikötő. 25. Repülőgépek, hajók „kitapogatására” szolgáló készülék. 27. Megy, angolul. 28. Acélból készült fejfedő. 29. Szövetség, egyesület. 30. Lábbal ráhág. 32. A „Turandot” hercege. 33. Atmoszféra röv. 35. Gyorsan, hevesen Ide-oda mozgató. 36. Európai nép. 38. Szolmizációs hang. 39. Csehszlovák traktormárka. 41 Üvöltő állatok. 43. Község Szabolrs-Szatmár megyében. 44. Púpos állatok. 45. S. D. 46. Kossuthdijas operaénekesünk (bariton). 48. Balaton menti üdülő- és gyógyhely. 49. Farágó rovar. 50. O. F. D. 51. Elzavartat. 53. Fafajta. 54. Szintén ne. 55. Félsziget a Szovjetunióban. 56. Község, ahol Petőfi lakott 1845—46-ban. 58. Sziget az Atlanti-óceánban. 61. Medréből kiönt.

FÜGGŐLEGES: 1. Éjjeli órákban nyitva tartó zenés, táncos

szórakozóhely. 2. A folyó szintje emelkedett. 3. Gömbölyített díszítő írás. 4. Bácsika. 5. Z. A. 6. Római 995. 7. Fiatal strtés. 8. Papírra Jegyzek. 9. Talppont. 10. T. K. Z. 11. Téli csapadék. 12. Hozzátapad. 13. A vízszintes 1. sz. sor folytatása (zárt betűk: Y, K, N). 1«. Fejfedő készítésével foglalkozó Iparos. 20. Abronccsal, pánttal lát el. 21. Házbért fizet a bérházban. 22. Római számok: 499 és 49. 24. Pengetés hangszer. 26. A Jelenetben szereplő színészek. 28. Volt válogatott labdarúgónk. 31. Eredményes. 32. Község Vas megyében. 31. Egy kis beszélgetés. 37. Ráhajit. 40. Terjedelemben növel. 42, Lángolás (névelővel). 45. A féktelenségig heves. 47. Mohamedán próféta utódainak címe. 48. A pázsitfülkék termése. 49. A szarv, a tülök anyaga. 52. Velence strandfürdője. 53. Kerek szám. 55. K. N. D. 57. Akad, mássalhangzói. 59. Lekvár. 60. Diszpozium vegyjele. 61. Mely személy?

(BEDNAY JÓZSEF)

A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szórakoztatás céljából közöljük.

A 24. számban közölt keresztrejtvény megfejtése: A tiszta szesz felszínre tör, kiválik. S a rothadó elem seprőbe málik. (Arany László)

bajnokságot nyertek. A Honvéd alapító tagjai közül többeket, például Bozsik Józsefet, a százszoros válogatott labdarúgót és Kárpáti Rudolfot, a hatszoros olimpiai bajnokot a klub jubileumi arany-plakettjével tüntették ki.

Lukács Lászlót, a Népszabadság sportrovatvezetőjét, a Magyar Sportújságírók Szervezetének elnökét a sajtó napján a Rózsa Ferenc-díj első fokozatával tüntették ki. Sportújságíró ezúttal első ízben kapta ezt a magas kitüntetést. Gratulálunk!

Három hivatalos világversenyt, Európa-bajnokságot rendeznek 1970-ben Magyarországon. A súlyemelők (június 20—28) Szombathelyen, a női evezősök (augusztus 20—23) Tatán, a junior ökölvívók pedig (november 8—15) Miskolcon vetélkednek majd az Európa-bajnoki címekért.

Földy Imre, a világhírű tatabányai súlyemelő Nassiri (iráni) és Csetin (szovjet) teljesítményét 2,5 kg-al túlszárnyalva, 370 kg-ra javította a légsúlyú súlyemelés világrekordját.

Sikeres túrát bonyolítottak le a magyar birkózók Finnországban. A Helsinkiben rendezett nagyszabású nemzetközi versenyen 10 súlycsoport küzdelméből 6 magyar győzelmet hozott. A klubcserére, a Vasastól a Bp. Spartacusba készülő Kozma István kétszeres olimpiai bajnok viszont még mindig nem versenyez.

Klampár Tibor, a magyar asztalitenisz sport, mindössze 16 éves nagy reménysége kellemes meglepetésre Európa legjobbjait legyőzve nyerte

Stockholmban a skandináv nemzetközi bajnokságot.

Gratulálunk! Dr. Rerrich Bélát, a Stockholmban közmegelégedésre működő vívóedzőt, aki legutóbb az öttusa világbajnokság alkalmával járt Budapesten, a Svéd Katonai Sportszövetség aranyérmével tüntették ki. Az értékes elismerés után további sikeres működést kívánunk az egykori kiváló párbajtőrvívónak.

Kalocsay Géza dr. személyében új edző került a Ferencvároshoz. Kalocsay, az egykori válogatott balszélsö korábban Belgiumban és Jugoszláviában, legutóbb Lengyelországban edzősködött — nagy sikerrel. „Nem félek a nehézségektől" — mondta amikor hazaérkezése után átvette a Fradi edzéseinek vezetését. Dr. Lakat Károly, az utóbbi időszak legsikeresebb magyar edzője, akinek vezetése alatt kétszer nyertek bajnokságot a zöldfehérek, a tatabányai bányászcsapathoz szerződött.

A Jugoszláv Olimpiai Bizottság fennállásának 50 éves jubileumi ünnepségei során Zágrábban szerepelt a magyar vízilabda-válogatott. A csapat az 1952-ben Helsinkiben aranyérmet nyert összeállításban (Jeney — Vízvári, Gyarmati — Bolvári — Lemhényi, Szívós, Kárpáti dr.) szállt vízbe és 7:7-es döntetlenre végzett az egykori kortársakkal. A mérkőzés óriási sikert aratott, a tévé is közvetítette. A csapatból a jelenleg Mexikóban edzősködő Markovits Kálmán hiányzott. Az öt olimpián szerepelt Gyarmati Dezső ugyancsak külföldre készül, Kolumbiába szerződtették edzőnek.

7

15