Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-12-13 / 25. szám

/itÁOru - Q-fcAon,

Fodrászok és frizurák

Monsieur Champagne női fodrász volt a XVII. században. A sütővasat forgatta, pomádézott, púderezett, tupírozott (állítólag ő alkotta meg a toupet-t — magyarul haj bóbitát), s ügyes kézzel épített remekműveket a drótvázra erősített tincsekből. Működése révén mégis aligha került volna be a kultúrtörténetbe, hiszen ehhez túlságosan is múlandóak voltak alkotásai. Annál maradandóbbnak bizonyultak az önteltségéről, elkényeztetettségéről szóló legendák.

Kortársa, az epés tollú Tallemant de Reux a többi között feljegyezte róla, hogy csak akkor vállalta a hölgyek frizurázását, ha azok legalább kétlovas hintót küldtek érte. Egy zokon vett szó miatt munkáját félbehagyva távozott. A bálba készülő leánykák frizuráját csak csókért volt hajlandó befejezni. Amikor már tekintélyes vagyonra tett szert, pénzt nem, csakis ékszereket, ötvösmunkákat fogadott el tiszteletdíjul. Ha a kezéhez szokott dáma hosszabb távoliét után kérette magához, első kérdése az volt, hogy neki milyen ajándékot hozott útjáról.

Matignon grófnő évi 24 ezer ezüstöt fizetett fodrászának a mindennapos frizurázásért. A több órán át tartó műveletet drágán kellett megfizetni. Nem is volt akkoriban demokratikus „szolgáltatás” a hajápolás, ha ugyan beszélhetünk „ápolásról”, hiszen a drótokkal, pornódéval megépített hajtornyokat még a legelőkelőbb, leggazdagabb dámák sem bonthatták le naponta, inkább az ékeket cserélgették. Az előkelőség jelképére ráéhezett polgárasszonyok meg éppenséggel több hétig vagy hónapig őrizgették nehezen megfizetett hajépítményeiket. Így aztán a gáláns és pompakedvelő XVII—XVIII. század a férgek — és a fejvakarók, a „grattoirok” százada is volt.

Champagne mester utódai

Emeletnyi magasságú kontycsodák, ravaszul elrendezett — hosszadalmas tupírozást, sütögetést, fésülést, tűzködést igénylő — frizuraköltemények ma is nagyobb számban mutatkoznak, mint valaha. Mert a divatos frizura a kisebb jövedelműek számára is megfizethető. Mondják, nincs még egy ország, ahol olyan olcsó volna a fodrász, mint Magyarországon, ahol több mint háromezer női fodrász működik, államiak, szövetkezetbe tömörültek és magánkisiparosok.

Az Állami Fodrászat vezetői — az árakat ők diktálják és e téren kartellszerűen együttműködnek a szövetkezetekkel, a kisiparosok pedig azért igazodnak ezekhez az árakhoz, hogy versenyképesek maradhassanak — ezután sem óhajtják emelni az árakat. Igen helyesen azt vallják, hogy jobb üzletpolitika a „nagy forgalom, kis haszon”, mint az ellenkezője. \ különböző fodrászszalonok, sőt a látszólag azonos munkáért kifizetett összegek, vagyis az árak között mégis vannak — olykor nem is kicsiny — különbségek.

Az eltérések több mindenből adódhatnak. Egyrészt abból, hogy a fodrász a bolt vagy a saját hasznát nézi-e elsősorban. Árjegyzék és előírás szerint ugyanis joga és kötelessége, hogy a fixatőrt, a lakkozást, a berakás utáni sütést, a krémezést, a vágást, az alapműveleteken túli munkát külön-külön megfizettesse.

Vágás ,.raegvágás’ ’ nélkül

Mindenesetre nem árt tudni, hogy néhány művelet ára maximált. Így például a nyak kigépelése 2 forint, a mosásberakás 12 forint, a sütés 5, a lakkozás 3, a krém- vagy fixatőr használat 2 forint, a hajvágás 3,50.

(A vágással formált frizurák divatosabbak ma, mint valaha. A külföldi fodrászszaklapok, képeslapok nagy teret szentelnek a sikeresen nyírott frizurák bemutatásának. Nálunk, nyilván e művelet olcsósága miatt, a fodrászok általában nem elsősorban az olló és a nyíróborotva művészei.)

Divat kontra értelem

„A jól megválasztott hajviselet minden más tényezőnél erősebben befolyásolja a kellemes benyomást, amit női arc kelthet” — idézi egy divatlexíkon Diderot szavait. A francia enciklopédista nyilván a nők értelmére akar hatni: ne a divat szerint frizurázkodjanak, hanem, ha kell, ettől függetlenül, az arcukhoz előnyösebb hajviseletet válasszák.

A divat azonban nagyobb úr, mint az értelem. Csak körül kell nézni, hogy kiderüljön. Szélesen lapos arcú nők viselnek kacsafark frizurát, amitől még szélesebb és még laposabb lesz az arcuk. Sovány, hosszúkás ábrázatú hölgyek hagyják, vagy kérik az arcba fésült és arcot keskenyítő hajtincset, magas homlokúak feltornyoztatják hajukat, alacsony homlokúak frufrut rendelnek, ami ugyan nagy divat, de ez a frizura legkevésbé sem fokozza az arc értelmességét.

A fodrász megtanulja a karakterológia és frizura összefüggéseit, de a rutin és a divat, no meg a vendég kedvében járásának kényelme őt is a sablon felé viszi. A vendég lelke rajta, ha olyan frizurához ragaszkodik, amely nem találkozik a fodrász ízlésével.

A frizurák és fodrászok témája kimeríthetetlennek tűnik. A szakemberek azt állítják, hogy a magyar fodrászipar nagy tekintélynek örvend a nemzetközi mezőnyben; átlagos színvonala igen magas, az ettől eltérő vélemények szubjektivek, legfeljebb a használatra kerülő vegyszerek, festékek, eszközök terén volna javítanivaló, de ettől eltekintve lépést tartunk mindennel, amivel lépést lehet és kell tartani. Ny. A.

iiiuiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

c 4 főútitlui ruhái

Kürthy Hanna rajza

cA mnJtxL tijjáJk,

QÁRDONYI QÉZA MESÉJE

Van egy tyúkunk. A féllábára sánta. Még csirke korában sántult meg. Verekedett a macskával.

Azóta nem is álltak jó lábon egymással soha. A sánta csirke mikor megerősödött, mindig kergette a macskát. Azután, hogy tyúk lett belőle, minden macskát elvert az udvarról.

Jó tyúk: mindennap tojik egy tojást. Petinek hívjuk ezt a tyúkot. Érti a nevét, és úgy kísér bennünket, mint egy jó Tcutya.

Egy napon abbahagyta a tojást, s attól fogva heteken át nem adott a konyhának tojást.

Mi lelhette ezt a tyúkot? — kérdezgettük. — Bizonyosan megharagudott valamiért, azért nem tojik. A tyúk nem felelt a kérdésünkre semmit. Csak szedegette a magot az udvaron, és ahogy félrefordított szemmel ránk nézett, olyan volt, mintha nevetne.

— No, ha nem tojsz, Peti —- mondta az anyám —, odaadlak a koldusasszonynak, egyen meg.

Akkor Peti eltűnt. Kerestük, hívogattuk, nem jött elő.

Azt gondoltuk, hogy megijedt Peti, és világgá ment. Milyen nagy volt aztán a meglepetésünk, amikor egy szép tavaszi napon előjött tizenhét kis apró, pity égő, sárga csirkével. O volt az anyjuk.

Azóta a sánta tyúknak ismét nagy a becsülete, s ha esztendőnként egyszer eltűnik, tudjuk már, hogy nemsokára csirkékkel jön elő. Persze, mondanom sem kell, hogy a sánta tyúk csirkéi mind jó futók, ízletes a pecsenyéjük. Aki jól viseli magát, egyszer meghívom kirántott pecsenyére.

STÓLA

Hozzávalók: 50 deka vékony műszálfonal hármas szála, 3-as horgolótű.

Készítése: 45 cm hosszú láncszemsort horgolunk. a kővetkező sorban minden láncszembe 1—1 rövidpálcát öltünk. A rövidpálcasor minden harmadik pálcájára 1—1 egyráhajtásos pálcát készítünk, köztük 2—2 láncszemmel. A kővetkező sorban a pálcákra és a láncszemekre Is 1—1 rövidpálcát öltünk. Ez a stóla szegélye a kezdésnél és a befejezésnél.

Minta:

1. sor: az első lyukba 2 háromráhajtásos pálcát, 2 láncszemet, 2 háromráhajtásos pálcát, a második lyukba 1 kétráhajtásos pálcát, 1 láncszemet, 1 kétráhajtásos pálcát horgolunk, majd elölről ismételünk.

2. sor: Az első kétláncszemes Ívbe 1 kétláncszemes pikót öltünk, 3 láncszem utáu az első sor cgyláncszemes Ivébe 1 háromráhajtásos pálca, 1 láncszem, 1 háromráhajtásos pálca kerül.

A stóla két széle mindig 4 tagú pálcacsoporttal fejeződik be, és utána 2 kétráhajtásos pálcát horgolunk.

A kendő két végére 15—20 cm hosszú rojtot kötünk, minden negyedik rövidpálcába 8 szálat hurkolunk.

Honthy Hanna több mint két hónapig tartó amerikai és kanadai turnéjának nagy sikeréről beszámoltak a hazai és külföldi lapok. Az Amerikai Magyar Népszava megemlékezett Honthy ruháiról.

Mi a ruhákat már az utazás előtt, idehaza láttuk. Valóban különlegesen szépek, rendkívül elegánsak. S aztán látni kellett volna azt a gondosságot, ahogyan Honthy Hanna aki, amint köztudomású, kiváló háziasszony is, becsomagolta a ruhákat és összeállította a ruhákhoz való kiegészítőket, cipőt, kesztyűt, divatékszert, parókát stb.

Érdekes volt a csomagolás módja is, a légi kofferba — kemény papírból — a koffer hosszúságának megfelelő hengereket készített és ezekre csavarta rá lazán a ruhákat, úgy hogy minden gyűrődés nélkül emelhette ki őket a kofferból.

Külön nylon zsákban „utaztak” minden ruhához a megfelelő tartozékok. Kicsiny névjegy jelezte a zsákon, melyik ruhához tartozik.

A gyönyörű színpadi parókák műanyag fejekre simulva, pehelykönnyű dobozba csomagolva repülték át az Óceánt.

A gyönyörű nagyestélyi ruhák, amelyeknek montreáli felvételeit itt most bemutatjuk, az egyik Váci utcai szalonban készültek.

Az első képen az aranybrokát, kazakos nagyestélyi ruhát látjuk. A modell érdekessége a kazak alján a kivágás körül és a ruha ujján a plasztikus rolni díszítés. No meg az, hogy a kazak a szoknya nélkül külön is viselhető. A kiegészítők: aranybőr cipő és arany selyemkesztyű.

Honthy második ruhája — a második képen —

szintén kazakos. Anyaga égszínkék, payette-el borított francia muszlin. A kivágást puhán redőzött muszlinsál fogja körül A kesztyű az anyaggal egyező színű jerseyből készült.

Talán a legszebb a hófehér muszlinruha, amit a harmadik képen mutatunk be: A görögös megoldású, dús redőkbe szabott ruhát több soros strassz lánc fogja össze a vállon, a strassz lánc folytatás díszíti a ruha elejét is. A hosszú fülbevaló is strasszból készült. A kesztyű fehér atlaszseiyem, a cipő pedig arany.

Még sokat lehetne írni civil ruháiról is, például a zöld-piros tweed angol kosztümről, és a nercgalléros antilop kabátról, amelyben elutazott.

Honthy Hanna ruhái a nagy primadonnához méltó sikert arattak a tengeren túl is.

(Fotó: Várkonyi Stúdió, Montreal) (f. b.)

Keceltek

GESZTENYEKIFLI. 20 deka vajat, 25 deka lisztet, 1—2 tojássárgáját, 4 deka cukrot összegyúrunk, ■'/, kiló gesztenyét (vagy 40 deka gesztenyemaszszát) puhára főzünk, lehámozzuk, áttörjük, vaníliás sziruppal összeállítjuk, rummal ízesítjük. (Ha kész masszából készítjük, azt Is feljavíthatjuk kicsit.) A tésztát kinyújtjuk, nagy pogácsaszúróval kiszaggatjuk, a gesztenyepürével a klslapokat megtöltjük, kifliket formálunk belőlük, megsütjük és forrón meghintjük vaníliás cukorral.

PORHANYÓSTÉSZTA. 30 deka liszt, 20 deka vaj és 10 deka cukor, egy egész tojás, citrom vagy narancs leve és apróra vágott héja keU hozzá. Késssel összedolgozzuk, pihentetjük és bármihez felhasználhatjuk.

CSOKOLADÉSTEKERCS DIOTÖLTELÉKKEL. 4 tojássárgáját elkeverjük 4 kanál cukorral, hozzájön még 3 szelet reszelt csokoládé, l'/t kanál liszt és a 4 tojás habja. Kivajazott, Usztezett karimátlan tepsin sütjük, az alábbi töltelékkel megkenjük és felsodorjuk. Töltelék: 10 deka vajat elhabarunk 10 deka cukorral, majd hozzáadjuk az előzőleg 1 deci tejjel leforrázott 20 deka őrölt diót. Rummal és narancs héjával Ízesítjük.

TEAKENYÉR. 14 deka vajat 14 deka cukorral és 4 tojássárgájával habosra keverünk. 14 deka mazsolaszőlőt, 7 deka aprószőlőt, 5 deka citronádot, 1 evőkanál rumot, 14 deka lisztet adunk hozzá; a 4 tojás habját is utólag. A püspökkenyérformát vajjal kikenjük, kilisztezzük és egy óra hosszat sütjük benne.

ANIZSKENYÉR. Lemérünk 2 tojás nehézségű vajat, 4 tojás nehézségű cukrot és 4 tojás nehézségű lisztet. 6 tojássárgáját habosra keverünk a vajjal és a cukorral, azután felverjük a habot és a liszttel együtt óvatosan hozzá vegyítjük. Teszünk bele jócskán tisztított ánizsmagot vagy néhány szélességben vékonyan elszeletelt tisztított, szárazra törült mandulát. A kivajazott, lisztezett püspökkenyérformában ■’/< óra hosszat lassú tűz mellett sütjük. Másnap szeleteljük.