Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-11-29 / 24. szám
litA/Jris-QfáAoro JHirkó kivdltj li m íg. a táLtő-s paripa. NÉPMESE Érdekességek az alvásról Az idegsejtek kifáradása az anyagukban fizikai és kémiai változásokat hoz létre, amelyek aztán a sejtek gátlásához, az elalváshoz vezetnek. Az élet folyamán az ébrenlét és az alvás periódikusan váltja egymást. Alvás közben a központi idegrendszer ingerületi folyamatai ideiglenesen csökkennek. Az ember ilyenkor kényelmes testhelyzetet vesz fel és a külvilág ingereit igyekszik lehetőleg távol tartani magától. Ezért fekszik az ágyba, ezért oltja el a villanyt, és ezért hunyja le szemét az alváshoz készülő ember. Az alvás az életritmus forrása, amely lehetővé teszi, hogy másnap kipihenten fogjunk munkához. Aki nem alszik eleget, annak a szervezete elgyengül és fogékonnyá válik mindenféle betegség iránt. Táplálék nélkül akár egy hónapig is elélhet az ember, de alvás nélkül nem él tovább tíz napnál. Az alvás pihentető hatása mélységétől függ. Az első negyedórában csak felületes szendergés lép fel, majd az alvás egyre mélyül és a második óra elején éri el legnagyobb mélységét. HOGYAN ALUDJUNK? Ki mint Veti ágyát, úgy alussza álmát — mondja a magyar közmondás. Az alváshoz az embernek olyan körülményeket kell teremtenie magának, amelyek alkalmasak mély, egészséges álom elérésére. Meleg szobában nehezen alszik el nemcsak az idős, hanem a fiatal is. Az ágy kemény legyen, takarónk pedig könnyű. Alvásnál a legfőbb cél az, hogy fekvésnél biztosítsuk valamennyi izomcsoport teljes pihenését. A háton fekvés fáradttá teszi a testet, megfeszíti a lábakat. Legjobb és legegészségesebb pihenés a jobb oldali fekvésnél következik be. Bal oldali fekvésnél összeszorul a szív és a gyomor. Az elalvás folyamatában feltételes reflexek szerepelnek. Jó feltételes reflex az, ha az ember nagyjából ugyanabban az időben tér pihenőre. Vannak olyanok, akik csak akkor tudnak elaludni, ha az ágyban olvasnak. Ha ez az olvasás rövid, néhány perces, akkor nincs baj. Máskülönben az ágyban való hosszas olvasás f áraszt ja a szemet. Ezért a szemészek ellenzik és rossz szokásnak tartják az altatásnak ezt a módját. Az elalvást erőltetni nem szabad, mert az erős akarás is inger, amely megakadályozza az agykéreg nyugalomba kerülését. Márpedig mindent elkövetünk, hogy a külvilág ingereit kikapcsoljuk. Az elalvásig van néhány pillanat, ezalatt igyekezzünk kellemes dolgokra gondolni, azután — jó éjszakát! A fiatalok általában jó alvók, leteszik a fejüket és már alszanak is. Akadnak azonban olyanok is, akik este nem szívesen fekszenek le. Az ilyenek reggel alszanak a legmélyebben és ilyenkor nehéz beléjük lelket verni. A másik típus gyorsan és korán elalszik, alvásának mélységét már az első órában eléri és reggelre teljesen kipiheni magát. MENNYIT ALUDJUNK? Sex horas dormire sat est, juvenique senique — mondták a rómaiak. A bölcs, aki ezt a tételt felállította, kicsit szigorúan szabta rövidre az alvási időt, amikor öregnek, fiatalnak egyformán hat órában jelölte meg az alvás idejét, De az a tétel sem állja meg a helyét, hogy öt órát alszik az idős ember, hat órát a fiatal, hét órát a nő és nyolc órát az ostoba. Az alvási időt általában egyéni adottságok szabják meg. Edison 16 órát dolgozott naponta, úgy aludt, hogy napközben háromszor-négyszer lefeküdt egy-egy órára munkapadjára. Mint fiatal távírász megszokta a rövid szolgálati szünetekben való alvást. Napóleon is nagyon keveset aludt. A wagrami csata vége felé a csatamezőn kiteríttetett egy medvebőrt és az ágyúdörgés közepette nyugodtan aludt egy fél órát. Első nagy balsikere, az asperni csata után viszont 36 órát aludt egyfolytában. Goethe nagyon szeretett aludni. Kant is jó alvó volt, de parancsot adott szolgájának, hogy nyolc órai alvás után erőszakkal húzza ki az ágyból. ŰJABB KUTATÁSOK Napjaink vizsgálatai kiderítették, hogy az agy különféle elektromos hullámokat bocsát ki magából. Ezeket a hullámokat elektroenkefalográfiával mérik. Ha valaki nyugodtan, csukott szemmel fekszik, akkor az alfa-hullámok jelentkeznek, míg ha kinyitja szemét és gondolkodik valamin, nyomban eltűnnek az alfa-hullámok, hogy helyet adjanak a szaporább rezgésű béta-hullámoknak. Az álmosság esetén nő a béta-hullámok száma. Az alvás folyamán egyre lassuló hullámokat jelez a gép. Minden kis ingerre, amelyre az alvó még csak fel se rezzen, változás áll be az agyhullámokban. Ezt a változást K- komplexumnak nevezték el. Ha villanyt gyújtunk vagy az alvó ujját gyenge áramütésnek tesszük ki, akkor is fellép a K-komplexum. Az inger lehet olyan erős, hogy az alvás félbeszakad. A fáradt édesanya gyermeke legkisebb moccanására is felébred. A mélyen alvó felriad, ha a nevét halkan kiejtjük az ágya mellett. A rádiós is elalszik szolgálat közben, de amikor a saját hívójelét hallja, felébred. Az orvostudomány az alvást gyógyítás céljaira is felhasználja. Ha álmatlan és ideges egyéneknek megváltoztatják a napirendjét, időbeosztását és alvási idejét, legtöbbször csodálatos eredményt érnek el. AZ ALOM Éjszakáinkat gyakran álmok színesítik. Az álom régóta foglalkoztatja az embereket. Az álomfejtés pedig sok misztikus hiedelem, babonás szokás és kétes értékű jóslás kútforrása lett. Az álomfejtésnek különösen a régi Egyiptomban volt nagy jelentősége. Ha a király álmodott valamit, azonnal hívatta a főpapokat, akik igyekeztek álmát megfejteni. Valamikor nagy kelendősége volt az álmoskönyvnek. Az utolsó ilyen könyv 1926-ban jelent meg. Azóta nem jutott eszébe senkinek, hogy ilyen tárgyú könyvet állítson össze, pedig azelőtt kétezernél is több álmoskönyv forgott közkézen. A mai tudomány igyekszik megfejteni az álom keletkezését. Amikor alszunk, a tudatos működések korlátozódnak és sokszor nyugodt, máskor borzalmas álmot álmodunk. Az álomképek felett tudatunk nem gyakorol ellenőrzést. így jönnek létre olyan álomképek, amelyekre csodálkozva és kétkedve emlékezünk ébredés után. Az álom sokszor tudatos és tudat alatti események színes és különös keveréke. Pavlov magyarázata: „A gátlás birtokba vette a nagyagyat, bekövetkezett az alvás, ennek ellenére ébren maradhatnak benne egyes pontok, amelyeket én egyenletes vagy őrségi pontnak nevezek. Ezek nyilvánulnak meg pl. mély alvás esetén' a> molnárnál. Ha a malom abbahagyja a munkát, a molnár felébred.” Kétségtelen, hogy a nagyagyvelő területén vannak „éber” részek. Erről tanúskodik az is, hogy a katonák menetelés közben is képesek aludni. Ilyenkor a mozgató centrumban alakul ki egy „éber pont”, amely a lábak ritmikus mozgását még alvás közben is fenntartja. Ilyen „éber pont” jelenlétére enged következtetni az is, amikor alvás előtt elhatározzuk, hogy hajnalban bizonyos órában fel kell ébrednünk. Marék Antal dr. r/)imttúJ nípmílúíszet Rendkívül érdekes és különleges divatbemutatót láttunk a Gellért Szálló Gobelin termében. A bemutatott modelleket a sárközi, matyó, kalocsai, hevesi, karcagi, hódmezővásárhelyi, a palóc és a budapesti export háziipari szövetkezetek készítették. A népművészet alkalmazása a divatban, modern megoldásban, az utóbbi években egyre jobban elterjed. Tervezőművészeink nem mindenáron „magyaros” divatot kreálnak, hanem a népi hímzéseket, az egyes tájak népviseletének formáit használják fel rendkívül ötletesen. Tervezőink bizonyították, hogy a modern divatban is ötletesen lehet felhasználni a népi hímzéseket, a rátét mintákat, a népviseleti ruhák formáit. Tessék megnézni például első képünkön a hófehér szintetikus anyagból készült blúzt, kámzsagallérral, szegőzött beállítással, a beállítás körül színes sióagárdi hímzéssel díszítve. Finom, különleges és elegáns darab. A manöken fekete pantallóhoz viselte. Igen jó ötlet a második képen’látható modell is: piros műszálas anyagból készült pantalló, hosszú ujjú, fehér blúzzal, bűbájos, színpompás sióagárdi hímzett mellénykével. A nagy mellénydivatban ez a modell alighanem sztár lesz. A harmadik képen megint egy érdekes összeállítást mutatunk: fekete pantalló, hosszú ujjú, magas nyakú, fekete pulóver, fekete kalap, és — kunsági hímzéssel és rátét munkával díszített szűrformájú mellény. Álomszép és óriási tapsot kapott a bemutatón. A sárközi szőttes divatanyag lett. Kék-piros színösszeállítású szőttesből, fehér szőrmével díszített síkabátot, kék mintásból pedig redingot vonalú kabátot láttunk. De még pelerint is mutattak piros-kék mintás sárközi szőttesből. A népművészeti divatbemutató nagy örömet szerzett volna a Budapestre látogató külföldieknek, hiszen mindig megkeresik a népművészeti és háziipari boltokat, s Magyarországra emlékeztető ajándékokat vásárolnak. (f. b.) (Bohanek Miklós és Komlós Lili felv.) Volt egyszer egy király, annak három fia. Ennek a királynak az egyik szeme sírt, a másik mindig nevetett. Megkérdezte egyszer a legkisebbik fia — Mirkó királyfi —, mi annak az oka, hogy királyapja egyik szeme sír a másik meg nevet. — Nagy oka van annak, édes fiam — mondta a Fehér király. Volt nekem egy vitéz barátom, a Fekete király, hej, sok ellenséggel megvívtunk mi ketten legénykorunkban. Volt ennek a barátoihnak egy tündérkeresztanyja, aki azt mondta nekem, három fiam lesz, de jó király csak abból lehet, aki elhozza a Fekete király birodalmában termett aranyvirágot és aranyalmát. — Egyet se búsulj, édesapám! — mondta Mirkó királyfi. Elmegyek én is, meg a két bátyám, haza sem jövünk aranyvirág meg aranyalma nélkül. Így is lett. Két szép paripára ült a két idősebb királyfi; Mirkónak csak egy gebe jutott. Megveregette Mirkó a gebe oldalát és mondta: — ,.Megetetlek minden reggel, este és megitatlak, majd csak eljutunk a Fekete király biro-Kürthy Hanna rajza dalmába.” Felült a gebe hátára, és elindult. Megszólalt az öreg ló: — Mit parancsolsz, édes gazdám. Szálljak-e, mint a szél, mert táltos vagyok, csak azt váriam-, hoay szelíd szóval szóljanak hozzám. — Repülj lovam — kérte Mirkó. Repült is a táltos, míg a Fekete király palotájának udvarába ért. A palota ablakából éppen kinézett a király szépséges lánya. — Hát te ki vagy? — kérdezte Mirkó. — Én a király lánya vagyok, de mit keresel itt idegen vitéz? — Téged kereslek, mert nálad szebb aranyvirág nincs. Már csak az aranyalmát kell megtalálnom. Akkor a királyfi paripájával háromszor megkerülte a palotát. A Fekete király és lánya kijöttek a palotából, a király aranyalmává, a királylány aranyvirággá változott, Mirkó az almával és a virággal visszatért édesapjához. — Édesapám elhoztam az aranyalmát és az aranyvirágot, nevessen ám mind a két szeme! \Nowéq kesztyű Hozzávalók: 5 deka kék és 3 deka fehér középvastag fonal, 5 db 2Va-es kötőtű. 56 szemmel kezdjük a kék fonallal, 4 tűre elosztva. Hat centiméter passzét kötünk 2 sima. 2 fordított szemekkel, majd minden 5. szem után 1 szemet szaporítunk, összesen 66 szem lesz. 33—33 szemre osztjuk, á kézháton az A mintát, a tenyéren a B-t kötjük. Az éppen nem használt színes fonalat a munka mögött vezetjük. A hüvelykujjánál 12X1 szemet szaporítunk 2 soronként, s ebben az ék alakú részben a C mintát kötjük. A 25. sorban 26 * szemre szaporítottuk a hüvelykujj-részt, innen csak ezt folytatjuk tovább. A 26 szemet 3 tűre szedjük, s úsy kötjük a kívánt hosszúságig, ahol ék alakbon elfogyasztjuk és eldolgozzuk. A félbehagyott résznél folytatjuk, és az ábra szerint fejezzük be. RECEPTEK Az ünnepi asztalra VAJAS, VAGDALT PULYKAMELL, RUMOS G ÉSZTÉN YEKOMPOTTAL. Hozzávalók négy személyre: 40 deka pulykamell színhús, 1 db tojás, l db zsemle, X dl tej, >/a dl tejszín, 5 deka vaj, 10 deka zsír, só, zöldpetrezselyem, zsemlemorzsa. Rumos gesztenyekompóthoz: 8 deka gesztenye, 10 deka cukor, 8 cl rum, fél rúd vanília, 1 dl tej. A jól megmosott gesztenyét bevagdossuk, és sütőlemezre rakva, forró sütőbe helyezzük, 5—10 percre, amíg kinyílnak. Ekkor kivesszük, és egy kis hegyes kés segítségével a héját letisztítjuk, majd a gesztenyéket kis zománcozott lábasba tesszük. Ráöntjük a tejet, megszórjuk a cukorral, beletesszük a vaníliát. Végül 1 dl vizet öntve rá, fedővel betakarjuk, és középmeleg sütőben addig pároljuk, míg a leve teljesen elpárolog. Közben olykor megkeverjük, óvatosan, hogy ne törjön össze. Ha puha, kivesszük és kihűtjük. Majd üvegtálkákba rakjuk át (ügyelve, hogy a gesztenye ne törjön össze), meglocsoljuk rummal, és hűtőszekrényben jól lehűtjük. Közben a zsemlét tejbe áztatva és jól kicsavarva, a feldarabolt pulykamell színhússal együtt kétszer finomra daráljuk, és tálba tesszük. Hozzá ütjük a tojást, megsózzuk; hozzáadjuk a finomra vágott zöldpetrezselymet, amelyet előzőleg 2 deka vajban megfonnyasztottunk; végül beleöntjük a tejszínt. Jól összegyúrjuk, mint más vagdalthúst szokás. Közvetlen a tálalás előtt zsemlemorzsával behintett deszkán 8 egyenlő szeletet formálunk belőle, és serpenyőben, melegített zsírban, mindkét oldalán aranysárgára sütve, azonnal forrón tálaljuk. Az előmelegített tálon ízlésesen elhelyezzük a vagdalt szeleteket, s tálaláskor leöntjük olvasztott vajjal. Külön tálon forró burgonyapürét adunk hozzá, s kis Uvegtálkán a jéghideg gesztenyekompótot. TŰZDELT PULYKAMELL-SZELETEK, VÖRÖS BOROS SZILVÁVAL. Hozzávalók négy személyre; 60 deka pulykamell szlnhús, 8 deka füstölt szalonna, 10 deka zsír, só, liszt. VÖRÖS BOROS SZILVÁHOZ: 40 deka aszalt szilva, 8 deka cukor, 2 dl vörös bor, 5 deka tisztított mandula, fahéj, szegfűszeg, citromhéj. Az aszalt szilvát két-három vízben tisztára mossuk, majd zománcozott lábasba téve, 1 dl vizet öntünk rá. Hozzátesszük a vörös bort, a cukrot, 1—2 szem szegfűszeget, csipetnyi fahéjat, és citromhéjat. Felforraljuk, majd fedő alatt, középmeleg sütőben, vagy a tűzhely lapján, mérsékelt tűzön addig pároljuk, míg leve kb. 1 dl-nyire fő el. Kihűtjük, és levét megszűrve, ráöntjük. Jól hűtő szekrényben tartjuk a tálalásig. Közben a pulyka mellhúsából egyenletes szeleteket vágunk és kiverjük; megtűzdeljük szalonnával, megsózzuk és lisztben megforgatjuk, majd a felhevített zsírban, gyors tűzön, mindkét oldalán piros-ropogósra sütjük. Azonnal, forrón tálaljuk, előmelgített tálra — petrezselymes rizsköretet téve mellé, amelyet előzőleg megfőzünk, és tálalásig melegen tartjuk. Közvetlen tálaláskor csipetnyi sistergős zsírral locsoljuk meg a pulykaszeleteket. A jéghidegre hűtött szilvával adjuk asztalra, miután a szilvát megszórtuk gorombára vágott tisztított mandulával.
