Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-11-29 / 24. szám
*r,\ IVIAQYAR , 'NEPKÖZTARSASAo KI.NOKI TANAGSA A városi kinevezés dokumentuma VÁLTOZÁSOK cák, miként vigyázzanak a műemlék jellegű épületekre, hogyan lehet békés összhangot teremteni a régi és az új Kapuvár portréja között. A 18—20 évesektől kezdve, a hatvanon túli idős generációig száz, meg száz kapuvárinak volt szava hozzá. — Kiderült, hogy nem tízezer lakosa, hanem tízezer megszállott lokálpatriótája van ennek a városnak — idézi a vitaestek hangulatát a múzeumigazgató, aki talán a leginkább tudja értékelni ezt a nemes aktivitást. S a nagy változások mércéjén akkor még csak az új házak számjegyét rovátkáztuk. Nem szóltunk sem az ipar kapuvári hódításáról, sem a közművesítésről, az üzlethálózat fejlődéséről, az öltözködésről, vagy a belső lakáskultúráról. Néhány adalék ezekhez is: az utcák 90 százaléka kapott vízvezetéket! a közművesítés és csatornázás 27 millió forintos programjának megvalósításán most munkálkodnak; a győri vagongyár kapuvári gyárában 450 munkás dolgozik, s több mint ezren lesznek, ha befejeződik a 15 ezer négyzetméteres új üzemcsarnok építése; 700 nőnek ad majd munkát egy soproni textilüzem idetelepülő gyáregysége; épül az új termálfürdő; az élelmiszeráruház és a művelődési otthon pedig máris külön levelezőlapra iratkozott fel a kapuvári képes üdvözletek sorában. — De másképpen is üzenünk mi a nagyvilágnak — mondja Licskai Pál, a Húsipari Vállalat sonkaüzemének vezetője. — Harminckét országgal vagyunk rendszeresen kereskedelmi kapcsolatban, s különösen a dobozos sonkánknak van nagy keletje. Havonta tízezer sertést vágunk, elsősorban az Egyesült Államok, Franciaország, Anglia és Svédország rendel sokat a készítményeinkből. Olykor még a megrendeléseknél is jobban örülnek a külföldről érkező kedves leveleknek, amelyekkel gyakran kopogtat a postás. Nem ritka, hogy elszármazott magyarok pusztán azért vetnek papírra néhány sort, mert jólesik megköszönni a kapuváriaknak a finom, hazai ízeket. Hasonló, de tartalmukban merőben más leveleket mutat dr. Schwartz Pál, a kórház főorvosa. — Az érszűkületesek mekkájaként emlegetik Kapuvárt. Külön osztály alakítottunk ki e betegség hatásos gyógyítására, s egyre nagyobb sikerrel dolgozunk. A tengerentúlról is gyakran felkeresnek bennünket a betegek, köztük számos kint élő magyar. Ahány levél, annyi köszönet a gyógykezelésért. Mindezt — s hozzá, ami szinte felsorolhatatlan — még faluként mutatta fel Kapuvár. Anélkül, hogy tudatos szándékkal valaha is városi rangra törekedett volna. Csupán önmaga boldogulását kereste és építette. Észre sem vette tán, hogy közben, amint telnek az évek, már egyre több mindent kellene magyaráznia az arra vetődő idegeneknek. Sőt, megmagyaráznia — ha ugyan tud felelni a furcsa kérdésekre. Mert mit lehet válaszolni, például, erre: mi történt, hogyan csináltátok? Hogyan léphetett ilyen nagyot a falu? Hogyan írhatta át ősi címerét, kurta negyedszázad alatt, amelybe az elődök még várat, dobot, zászlót és fegyvereket rajzoltak, most meg már belekívánkozna az új Kapuvár megannyi mai szimbóluma ... Mesélik, hogy nemrégiben volt is egy „címervita”, de nem sikerült egyezségre jutni. Merthogy vasúti kocsit, vagy dobozolt sonkát mégsem illik a címeren feltüntetni, így hát marad a régi. A mai kapuváriak így is nagyon jól tudják, mi minden tartozik az utolsó két évtized városcímerébe. S tudta az Elnöki Tanács is, amikor „kiváltságos mezővárosi jogának több mint 400. jubileuméhoz érve” Kapuvárt újból a magyar városok sorába emelte. De nem annyira a múltjára, hanem a jelenére, még inkább a jövőjére gondolva. Kiss Gy. János Az épülő centrum egy részének makettje Kemenesalja gyöngyszeme: CELLDÖMÖLK 1 Kemenesalján, a nyugatdunántúli dombvidék Rába és Marcal által határolt táján, nagyszabású építkezések, korszerűsítések formálják a vidék arculatát. A Sághegy tövében fekvő Celldömölköt is tervszerűen fejlesztik. Az elmúlt években épült fel és adták át rendeltetésének a rangos járási székhely két korszerű áruházát, gimnáziumát, megtörtént a kórház rekonstrukciója, az új ipartelepen létrehozták a modern kesztyűgyárat, bútorgyárat, elkészült a törpevízmű, folynak a csatornázási munkák, az utcákat higanygőz világítással látták el. A községi központtól délnyugati irányban felépült az új Berzsenyi lakótelep. Jelenleg mintegy 250 család lakik itt, villaszerű családi házakban. Folyamatban van a délkeleti községrész kialakítása, valamint a községközpont beépítése. Itt épül fel — o többi között — a járdsi művelődési otthon. Számottevő iparfejlesztésre belátható ideig nem lesz szükség. A meglevő ipari üzemek, kisipari szövetkezetek jelenleg mintegy négyezer embert foglalkoztatnak, több helyen munkaerőhiánnyal küzdenek. A városiasodás alapvető feltételének tartják a lakások építésének gyorsítását. Egymás után emelkednek az új emeletes lakóépületek, amelyek mindegyike közművesített, fürdőszobákkal ellátott. Szerepel a tervekben tízszintes lakótömb létesítése is. Szeretnék a celldömölkiek, ha a Dunántúlra tervezett négyszáz ágyas kórházat ők kapnák meg. Indokolja ezt, hogy a járási székhely jelentős vasúti csomópont, sok vasutas él a községben és környékén. Nagy gondot fordítanak a jövő generáció, az ifjúság tanulási, művelődési és szórakozási lehetőségeinek gyarapítására. A közeljövőben felépül egy nyolctantermes általános iskola. Évente mintegy 380-an tanulnak szakmát Celldömölkön. A munkáséletre készülő tanulóknak új iskolát emelnek. Létrehozzák a fiatalok klubját is. Épül a községi tisztasági fürdő, javítják, bővítik a közúti közlekedést. Jövőre nyitják meg a község központjában a vegyi- és vasműszaki áruházat és a modern presszót. Megkezdik a vegyes iparcikkek áruházának építését, az új lakótelepek pedig ABC-áruházakat kapnák. A Kemenesalja huszonnyolc termelőszövetkezete az egyesülések során 12 nagygazdaságba tömörült. A Marcal mentén jött létre Vas megye legnagyobb, több mint tízezer holdas szövetkezete. Az összefogás eredményeként szabályozzák a Marcal medrét, több ezer hold földet szabadítanak meg a káros vizektől, és új gazdálkodási ágakat honosítanak meg. A kemenesaljai Üttörő Termelőszövetkezet például kiváló állattenyésztésével vívott ki országos elismerést. A Celldömölkön nyitott falatozója, borkóstolója nagymértékben járul hozzá a lakosság ilyenirányú igényeinek kielégítéséhez. Nehéz volna mindazt felsorolni ami épült, amivel fejlődött Celldömölk és környéke. Fontos döntés született a kemenesaljai táj legszebb, leglátványosabb területe, a Ság-hegy rekonstrukciójára, szőlőinek felújítására is. A hegy a nyugati végek magányos őrszeme, a Balaton menti vulkánkúpok utolsó tagja. Bazalttestét megcsonkították a több évtizedes bazaltbányászás folytán, s így alakult ki lenyűgöző, hatalmas bazaltsziklatömbjeivel a híres kráter. Ez az eredetileg csonkakúp alakú vulkanikus bazalthegy érdekes látványt nyújt. Hatalmas kráter-katlanában tartják meg évenként, a már hagyományos Kemenesaljai Napokon a fúvószenekarok hangversenyét. Az idegenforgalmi igények kielégítésére a volt Ság-hegyi kastélyban vendéglőt és turistaszállót rendeztek be. E területet pihenő- és üdülőhellyé fejlesztik. Űj, rövid tenyészidejű szőlőket telepítenek. Ezek a vidék klíma- és talajadottságai közepette jobban cukrosodnak, ízesebb bort adnak majd. Kiépítik a vízvezetékrendszert, a turistautakat, létrehozzák a szabadtéri „Kráter Múzeumot", s a Bagolyvárban a Ság-hegyi tájmúzeumot. Az ember létezésének előző korszakairól mintegy kilencezer régészeti leletet gyűjtöttek össze a Sághegyen. Indokolttá teszi a hegy rekonstrukcióját, fejlesztését az is, hogy közelében — Mesteriben és Borgátán — melegvizű forrásokra bukkantak. A termálvíz megfelelő hasznosítására összefogott a járási székhely és a környező községek lakossága. A festői szépségű környezet, s a meghitt, több száz éves borospincék — a Ság-hegyen mintegy 350 szőlőtulajdonos rendelkezik pincével, présházzal —, a hangulatos turistaház és az itt élő emberek vendégszeretete, kedvessége, felejthetetlen élményt nyújt minden Celldömölkre látogatónak. Lóránth István A nemrég megnyílt új áruház. LENT: Celldömölk városiasodik (Jákíalvl Elemér íelv.)
