Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-25 / 2. szám
HONFITÁRSAINKAT keressük rOt. r()lukás QuUunnxL: TÖTH LÁSZLÓ (született Hatvanban 1937. május 22-én, anyja neve Lampe Mária) 185«ban Németországban telepedett le. Keresi nagybátyja édesapja elhalálozása miatt. OLÁH ISTVÁN (született DunatSIdváron 1937. február 9-én, anyja neve Csigl Katalin) 1957-ben Belgiumba távozott. Keresi édesapja, 9ki 1965 óta nem tud fiáról. NAGY JÓZSEF (született 1935. Június 15-én Budapesten, anyja neve Gudricza Julianna) isafi-ban Svájcba került, ahonnan 1967 májusáig levelezett édesanyjával, s azóta nem adott életjelt magáról. Édesanyja kéri, jelentkezzék. MEER POLY és ILI az 1920-as években az Egyesült Államokba (Detroit, Michigan) vándoroltak. Keresi unokatestvérük Budapestről. KERESZTESI (KLEIN) MIHÁLY 1956-ban amerikai származású feleségével és két gyermekével külföldre ment. Keresi ismerőse Budapestről. LAKATOS SANDORNÉ született FEKETE ADRIEN-t (1940. április 2-án született Budapesten, anyja neve Szabó Mária) keresi Franciaországban élő unokanővére. özv. HEGEDŰS KORNELNÉ (született 1909-ben, anyja neve Zsinkó Rozália) 1945-ben Brazíliába vándorolt. Keresi Etelka nagynénje Budapestről. KOVÁCS ISTVÁN (született Hahóton 1937. október 12-én, anyja neve Papp Katalin) 1956-ban Norvégiába távozott. Keresik szülei és testvérei, mert 1963 októbere óta nem irt hozzátartozóinak. MARKO MIHÁLY (született Makón 1936. április 22-én, anyja neve Bálint Erzsébet) 1956. november 30-án az Egyesült Államokba vándorolt. Keresi édesanyja Érdről, aki 1962 óta nem tud fiáról semmit. TÖTH GYÖRGY JÓZSEF (született 1930-ban Pesterzsébeten, anyja neve Tóth Katalin) 1957-ben Párizsba távozott. Keresi édesanyja Budapestről, akinek 1959-ben irt utoljára. SZANTHÖ LAJOSNE, született SZECSÉNYI PIROSKA (született 1939. május 10-én Budapesten, anyja neve Erős Piroska) 195S-ban Ausztráliába vándorolt. Keresi édesanyja Sashalomról, mert 1966 óta nem kap hirt leányától. SZŰCS LÁSZLÓ (született Magyarszéken 1927. VIII. hó 3-án, anyja neve Kovács Mária) 1956-ban Nyugat-Németországba (Hannover), vagy Kanadába vándorolt. Keresi Kulcsár László Budapestről. FEKETE FERENC (született Szekszárdon 1916. július 21-én, anyja neve Klezli Rozália) 1956-ban távozott Magyarországról, utóljára 1966- ban Torontóból (Kanada) adott életjelt. *4 éves édesanyja aggódva várja Jelentkezését. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, Postafiók 292. BUDAPEST 62. öl mi iáink (juwjtlmébe. A Magyar Hírek kéthetenként (tehát évenként 26 ízben) jelenik meg. Előfizetési ára Magyarországon 78 forint, egyes szám ára 3 forint. Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy csekkbefizetési lapon, valamint átutalással a KHI MNB. 8. sz. egyszámlájára. Ha lapunkat külföldről fizetik elő, a Magyar Hírek évi előfizetési díja az egyes országokból a következő: Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3,60 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria: 85 schilling. Franciaország: 16 frank. Naev-Britannia: 24 shilling, Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM, Svájc: 14,50 svájci frank. Ezekben a dijakban a postai szállítás költsége benne foglaltatik. Az alant felsorolt országokból a Magyar Hírek előfizetési diját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni: Ausztrália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Marokkó, Nagy-Britannia, Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Svédország. Az előfizetési díj bármely országból bank útján átutalható a Magyar Nemzeti Banknál vezetett 171.223—70. sz. folyószámlánk javára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-order beküldésével. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfogadunk egyévi előfizetési díj fejében a fent jelzett pénzösszegeknek megfelelő számú nemzetközi postai válasz-coupont Is, amelyek mindenütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkalmával le kell azokat bélyegeztetni. A Magyar Hirek külföldön előfizethető közvetlenül, a következő cégek útján is: ANGLIA: Collet’s Holdings Ltd., Dennlngton Estate, Wellingborough, Northants. — AUSZTRIA: Vertrieb Ausländischer Zeitungen, Hochstádt-Platz, 3. Wien 20. — BRAZÍLIA: Livraria Brody Ltda. Calxa Postal 6366. Sao Paulo. — Livraria D. Landy, Caixa Postal 7943, Sao Paulo. — FRANCIAORSZÁG: Agence Litteralre et Artlstlque Parislenne 7, Rue Debellcyme, Paris. — Société Balaton, 12 Rue de la Grange Bateliére, Paris. 9. — KANADA: Délibáb Film and Record Studio, 19 Prince Arthur Street, West-Montreal 18, P. Q. — Pannónia Books, 2, Spadina Road, Toronto 4. — NEMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kunst und Wissen, Erich Bieber, Wilhelmstrasse 4., Stuttgart N. — Griff Verlag., Sedan- Strasse 14., München 8. — Kubon und Sagner, Schliessfach 68. München 43. — USA: Stechert and Hafner Inc., 31, East 10th Street, New York 10003, N. Y. — Culture Center, Mr. J. Brownfield, 1484, Third Avenue, New York, N. Y. 10028. — Elő lehel külföldről fizetni lapunkra a KULTÚRA cégnél Is, amelynek címe: P. O. B. 149. Budapest 62. Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevüket és címüket NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL szíveskedjenek leírni, hogy pontosan címezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és címhelyesbítések közlését is. Postacímünk: Magyar Hírek, P. O. B. 292., Budapest, 62. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek címe: Budapest, VI., Benczúr u. 15. A Szülőföldünk hullámhosszai Az Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóink számára (közép-európai időszámítás szerint): 20 órától 20.30-lg a 13.8, 16.8, 19.8, 25.2, 30.5, 42.2, 48.1, 75.1. méteres rövid- és a 240 méteres középhullámon; 21.30 órától 22 óra 30-ig: a 30.5, 41.1, 41.6, 42.2, 48.1, 75.1 méteres rövid- és a 240 méteres középhullámon; Észak-Amerikában élő honfitársaink számára: Keleti standard idő szerint: 19 órától 19.30-ig a 25,2, 30.5, 31.5, 41.6 méteres rövidhullámon. 23 órától 23.30-lg a 30.5, 30.7, 41.6, 48.1 méteres rövidhullámon. Nyugati standard idő szerint: 16—16.30 óráig a 25.2, 30.5, 31.5, 41.6 méteres rövidnullámon, 20—20.30 óráig a 30.5. 30.7, 41.6 és a 48.1 méteres rövidhullámon. Egyórás műsoraink keleti standard idő szerint 21 órától 22 óráig, nyugati standard idő szerint 18—19 órái'/ a 25.2, 30.5, 31.5 és a 41.6 méteres rövidhullámon. Dél-Amerikában élő honfitársaink számára riói időszámítás szerint 20 órától 20.30-ig a 19.8, 25.’, ?0.5, 31.5 méteres rövidhullámon. Csak vasárnap: (Zenés műsor, sportközvetítés) Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóink számára: 15 órától 17 óráig a 13.8, 16.8, 19.8, 25.2, 30.5, 41.6, 48.1 méteres rövidét a 240 méteres középhullámon. Tóth László MAGYAR hírek Hungarian News Nouvelles Hongrolses Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja, P. O. B. 292. Budapest 62. A szerkesztő bizottság elnöke: BOGNÁR JÓZSEF, egyetemi tanár. Főszerkesztő: SZÁNTÓ MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Sala Sándor Igazgató Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás Index: 26.506 V. NEMZETI Magyarok Amerikában KÖZÖSSÉGEK KIALAKÍTÁSA VAGY ASSZIMILÁCIÓ? A főbb kivándorlási területeken — Pennsylvania, New York, Illinois, New Jersey, New England, Massachusetts — furcsa képet mutat a századfordulón Amerika társadalma. Az egymás után érkező bevándorló nemzetiségek lehetőleg népcsoportonként maradtak együtt. Ha e „szigetek” zártságát — és ezzel életkörülményeiket, eddigi életmódjukat — újabb, alacsonyabb, kulturális szinten igénytelenebb népcsoport feltűnése veszélyeztette, a korábban letelepedtek eltávoztak. így vonultak néhány területről tovább, például az írek és a németek a közép- és kelet-európai bevándorlók elől. A korábban bevándoroltak idegenkedtek az újonnan érkezőktől, ezekben „jött-ment’’-eket láttak, az utóbbiakban pedig tartózkodás, félelem és kisebbségi érzések keletkeztek a „haladottabb”, „gőgös”, korábban megtelepedett népcsoportokkal szemben. E kölcsönös feszültség robbanásokhoz vezetett a régibb és újabb etnikai közösségek között. Nem meglepő, hogy H. G. Wells, az ismert angol regényíró 1907 táján Amerikában járva, csak kevés jelét látta egy nemzetnek, de annál inkább látta az egymással cívódó, versenyző etnikai csoportokat. A bevándorolt csoportok meginduló közösségi életük szervezeteit is etnikai alapokon építették fel. Egyedüli intézmény talán csak a szakszervezet volt, amelyben a bevándorlók más nemzetiségiekkel keveredtek. A bevándoroltak közösségi életének kereteit az egyházak, a különböző egyletek, egyesületek és a nemzeti nyelven írott sajtó adták. Társadalmi, kulturális és vallásos életüket, politikai tevékenységüket, betegsegélyző önbiztosításukat stb. ezek a szervezetek irányították. A dél-betlehemi magyar református egyház presbitériuma az egyház fennállásának ötödik évében, 1911-ben A bevándorlók ezeknek a szervezeteiknek a segítségével igyekeztek átplántálni régi hazájukból azt a hagyományanyagot, amelyeket értékeknek tartottak, és amelyekhez akár érzelmeik révén is kapcsolódtak. Sőt, furcsa módon, olykor ezeknek a keretében meghonosítottak olyan szokásokat is, amelyeket eredeti hazájukban csak más társadalmi rétegeknél láthattak (magyar ruhás bálok stb.) Első pillantásra általában úgy látszik, hogy az etnikai alapokon kiépített közösségi szervezetek lassították az asszimilációt, a nemzeti nyelv, szokások, kultúra intenzív gyakorlásával, az elzárkózással mintegy gátat emelve eléje. Az új környezet hatásaival szemben azonban nem tudtak teljes immunitást biztosítani. Az egymás mellett élésnek, a gátak ellenére is, megvolt a maga közvetlen formáló, alakító hatása. Sőt, e hatásokat maguk az etnikai közösségi szervezetek is közvetítették az egyesekhez. Maguk a szervezetek — minden etnikai bázisuk ellenére — mégiscsak amerikai talajon kiépülő szervezetek voltak, a bevándorolt első nemzedéknek az alkotásai, termékei annak az átmeneti időszaknak, amely az egyik kultúrából a másikba való teljes beilleszkedésig eltelik. Az egy vidékről származó magyarországiak összetartozási tudata kezdetben áthidalta a nemzeti különbségeket. Szlovákok és magyarok együtt kezdték egyházi közösségeiket szervezni, templomaikat felépíteni, betegsegélyző egyleteiket alapítani. Ütjaik azonban hamarosan elváltak, közös szervezeteik felbomlottak. Sőt, azok a nemzetiségi ellentétek, amelyek a Monarchiát keresztül-kasul átjárták, rövidesen Amerikában is szembeállították a Monarchiából bevándorolt nemzetiségi csoportokat. Az ellentéteket főként otthonról szították. Az egyletek voltak az Amerikába bevándorolt magyarok első különálló szervezetei. Már a kossuthi emigráció néhány tagja alapított magyar egyletet. A „New York-i Magyar Egylet"-ben például a tagok száma kezdetben ötven-hatvan között mozgott, a későbbi években is alig haladta meg a százat. Ez társadalmi egyesülés volt, a magyar nyelv és amerikai— magyar kapcsolatok ápolására. Jelentős akciója volt a szegedi árvízkárosultak részére indított gyűjtés 1879 tavaszán. A 48-as emigránsok egyleti szervezetei csak kevéssé jelentették közvetlen elődjeit és mintáit azoknak a magyar egyleteknek, amelyek az 1880-as évektől alakultak. Ez utóbbiak munkás-betegsegélyző egyletként indultak, s mintáikat sokkal inkább a már korábban bevándorolt más népcsoportok hasonló szervezeteiben kell keresni. 1882 őszén Newark (N. J.) városban magyarok és németek közösen alapították az „Első Magyar Betegsegélyző Egyletet". Ezt követte 1884-ben Pennsylvania állam Freeland városában a „Pennsylvaniai Első Magyar Betegsegélyző Egylet” létrehozása. A szlovák egyletek példájára alakult 1886-ban a „Scrantoni Első Magyar Munkásbetegsegélyzö Egylet", Scranton városban. Még ugyanebben az évben indul Hazleton városban a „Verhovay Betegsegélyző Egyesület", 1892-ben pedig Bridgeportban már létrejött a „Betegsegélyző Egyletek Szövetkezete". 1896-ban Trentonban alapozódott meg, szerény keretek között az amerikai magyarság ma egyik legnagyobb szervezete, az „Amerikai Magyar Reformátusok Egyesülete”. Ezeknek az első egyleteknek a megszületését különösen a századforduló után gyors ütemben újabbak követték, különböző társadalmi és egyházi egyleteké is. Az „egyletesdi” oly mértékben hódított tért a bevándorolt magyarok között, hogy számuk az első világháborúig több ezerre szaporodott. Az első egyletek szervezését elsősorban a szükségérzet hozta létre, valamiféle közösségi hátvéd kialakítására. Mi lesz a bevándorlóval, ha baleset éri; ha meghal, ki temeti el a „tisztességnek megfelelően”? Mi vár hátramaradt családjára? Ezeket a kérdéseket napirenden tartották a szomo.rú tapasztalatok is. A bányák, a gyárak szemük előtt szedték áldozataikat. A beteg, megrokkant honfitársak szomorú sorsa önkéntelenül is egyre többüknek juttatta eszébe a „holnap velem is megtörténhet” gondolatát. Más népcsoportok példája is hatott rájuk. Ahogyan a bevándorló népcsoportok ellesték egymástól a munkafogásokat az üzemekben, a gyárakban, úgy tanultak a korábban letelepedettektől a szervezkedés terén is. Mindezek egyletek, egyesületek szervezésére ösztönöztek olyan embereket, kétkezi munkásokat is, akik szülőföldjükön meg csak nem Is hallottak egyleti, egyesületi életről. havi díjakról, temetkezési biztosításról, alapszabályzatról, gyűlésrendről, pénztári könyvekről. Az egyletek és szövetségek megalakulásuk első tizenöt évében — tehát a századfordulóig — egymillió dollárnál többet, 5 millió koronát fizetlek ki. Készpénzvagyonuk ez időben felülmúlta a 200 000 dollárt, tagjaik száma pedig 25 000 volt. Az egyletek — a betegsegélyzők is — ugyanakkor társai„r (Übxitrtí&faiifob llfcuHIáHIilLíIÍáíSW or */ átír trársf/i ruurr</. //r/J /r/rt/ Aecvu/ceSs/v y/trJ. *•/$**''4rn/ ------------. . .S r/ü. (ff ^by^S>iuulf»4.0aíi.líw<l/yV‘A* A New York-i Református Betegsegélyző és Társalgó Egylet oklevele 1908-ból dalmi, kulturális, sőt gyakran politikai központokká is váltak. Az ünnepségeket, bálokat ezek keretében rendezték. Sok munkát igényel az egyletek történetének részletes feltárása is. Várjuk, hogy a munkánkban egyesek és a még meglevő magyar egyletek, egyesületek segítségünkre legyenek, adatokkal, feldolgozásokkal egyaránt. Közös érdek itt is az, hogy összegvűjtsük és az utókor számára megörökítsük mindazokat az írásos dokumentumokat, amelyek az amerikai magyarság történetének e fontos területéről tanúskodnak.
