Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-09-06 / 18. szám
/itA o r v -Az emberiség új szenvedélye: a kávé Az abesszíniái Kaffa hegyen egy pásztor észrevette, hogy állatai rendkívül nyugtalanok és álmatlanságban szenvednek. A pásztor elpanaszolta baját a közeli kopt kolostor főnökének, aki azt gyanította, hogy az állatok valami izgató hatású növényből ettek. Szedett az egyik cserje gyümölcséből, otthon főzetet készített belőle és amikor megkóstolta a kesernyés ízű, illatos italt, úgy érezte, mintha újjászületett volna. A kaffai cserje gyümölcse nem sokkal később elterjedt az arab világban. Európába a velenceiek hozták be. Nálunk a török hódoltság idején jelenik meg a kávé. Zrínyi Miklós már nagy kávéfogyasztó volt. A török kávét feketelevesnek, sőt téntának nevezték. Varsányi István leírta, hogy a téntát valami babból főzik, de olyan keserű, hogy még másnap is „pökik tőle az ember.” Ma már az egész világon ismerik a kávét, és sok millió ember mindennapi élvezeti cikkévé vált. Mi a titka? Élénkíti az agy felfogó és észlelő képességét, hatására az emlékezés gyorsabb, a következtetés élénkebb. A kávéban jelenlévő koffein javítja a vér elosztását, tágítja a szív, az agy és a vesék ereit. Mindezek mellett jó íze, zamata és kellemes illata van. . Alacsony vérnyomásnál egyenesen jótétemény a kávé. Magas vérnyomás mellett sem árt mérsékelt élvezete. Szívbetegek akkor ihatnak kávét, ha ez könnyíti a szívműködést. Azáltal, hogy a koffein a vese működését fokozza, megszabadítja a szívet a fölös folyadék továbbításától. Idősebb embereknél általában a kávé jótékonyan támogatja a vérkeringést. A veszély azonban ott van, hogy élvezete könnyen öncsaláshoz vezet. Az idős ember ugyanis hajlandó túlbecsülni az erejét és túlerőlteti magát. Gyerekeknek és fiataloknak ne adjunk kávét, ők ugyanis mindenre túl gyorsan reagálnak, a kávé csak felesleges nyugtalanságot okoz nekik. Balzac, aki literszám itta a feketét, hogy naponta 14—16 órán keresztül izgalmi állapotban tartsa szellemét, eképpen dicséri: „A kávé lecsorog a gyomorba és aztán minden mozgásba jön, előnyomulnak az ötletek, akár a seregek hadoszlopai a csatatéren: megkezdődik a harc. Rohamlépésben érkeznek az emlékek, ezek a felvonulás zászlóvivői. A könnyű lovasság nagyszerű vágtában bontakozik ki. A logika tüzérsége zúdul most oda, trénnel és lőszerrel. Az elmés ötletek lövészekként avatkoznak a csatába. Jelmezt öltenek az alakok, tinta lepi be a papírost, megkezdődik a csata és sodró, fekete áradat közepette fejeződik be, ahogy az igazi csatát is végül puskapor fekete füstje takarja el.” Kevesen tudják, hogy a kávé zamata nem a koffeintartalomtól függ, hanem a pörköléskor keletkező pörkölési termékektől. Ezek jó ízű és jó illatú anyagok, amelyek sem az idegrendszerre, sem a vérkeringésre nem hatnak. Maga a koffein az orvostudomány gyógyszerei között előkelő helyet foglal el. Fenyegető szívgyengeségnél, vérnyomássüllyedésnél sokszor életmentő lehet. Figyelemre méltó vízhajtó hatása is van. Alkoholmérgezés esetén a kávé helyreállítja az elhomályosult öntudatot. Mikor ártalmas? Túlzott fogyasztása kellemetlen tünetet okoz: sápadtságot, szívdobogást, nyugtalanságot, reszketést. Súlyosabb esetben károsan befolyásolja a szellemi tevékenységet. Nagyobb kávéélvezet bizonyos felelőtlen lelkiállapotot hoz létre, önérzet-túltengésre és könnyelműségre hajlamosít, akár az alkohol. Erre maga Balzac is rájött: „Szörnyű ideges bántalmak időszakába léptem, gyomorbántalom gyötör, amit a kávé túlzott élvezete okoz.” Csakugyan, a koffein fokozza a gyomornedv kiválasztását. A kávé pörkölési melléktermékei pedig izgatják az epehólyagot. Az epebajos jól teszi tehát, ha kerüli a kávét. (Idee kaffé néven forgalomba hoztak olyan kávét, amely epebajosokra ártalmatlan, bár ízét és illatát megtartja.) Nem ajánlatos a kávéfogyasztás azoknak, akik idegesek, gyomorfekélyesek, paj zsmirigy-túlműködésben, előrehaladott érelmeszesedésben szenvednek vagy a koffeinre érzékenyek. Ajánljuk nekik, hogy tejjel igyák a feketéjüket, mert a feketekávénak tejjel való keverése csökkenti a káros hatást. Okosan teszik a kávé-nénikék is, akik délután összejönnek valamelyikük lakásán, ha tejeskávé mellett elevenítik fel emlékeiket. A rosszalvók délutántól kezdve ne fogyasszanak kávét. Több mint rossz szokás feketekávéval bevenni az idegcsillapítót vagy az altatót. Ez csak megzavarja a szervezet egyensúlyát. A kávéfogyasztás tehát végeredményben inkább hasznos, mint káros. Fokozottan fogyasztani a teljesítmény növelésére nem szabad, mert az így elért teljesítmény a kivitelezés pontosságának rovására megy. Marék Antal dr. Kürthy Hanna rajza A királyi kérő békák Valamikor régen-régen — így mesélik — a világ ura fönn trónolt Olümposz hegyén, és Jupiternek hívták; ő uralkodott valamennyi ember és állat fölött. Volt annak az Olümposz hegynek a tövében egy nagy mocsár, abban laktak a békák. Vígan éltek, azt csináltak amit akartak, mert senki sem parancsolt nekik. A békák azonban megunták ezt a szabad állapotot, és Jupiterhez folyamodtak, adjon királyt nekik, aki megszabja, kinek mit kell tenni. Jupiter megsokállva a kuruttyolást, fogott egy fatuskót és lehajitotta a mocsárba. A víz loccsant és a békák elhallgattak. A békák a tuskó közelébe sem mertek menni. Ki tudja, mire képes ez a mozdulatlan, hallgatag ki - rály. Egy idő múlva egy szemfüles béka előóvakodott a nád közül, egyszer csak ott volt a tuskókirály tövében. Elkezdett felmászni rajta, s végül ott ült a fején, és vartyogott is egy diadalmasat. A tuskó nem mozdult, nem tiltakozott. Erre előjött a többi béka is, megszállták a tüsköt. Addig mászkáltak rajta, míg egészen be nem mocskolták. Akkor aztán megunták és új királyt kértek Jupitertől. Jupitert bosszantotta a békák okvetetlenkedése; küldött nekik királyul egy vízisiklót. No, ha eddig az volt a panaszuk, hogy a királyuk meg sem moccan, most amiatt jajgattak, hogy a királyuk nagyon fürge, s ahány alattvalója a közelébe kerül rögtön bekapja. Ismét új királyért folyamodtak Jupiterhez. A föld ura azonban azt mondta: — Adtam elnéző, jámbor királyt: nem kellett; most hát tűrjétek békességgel a rosszat és a szigorút, mert könnyen még rosszabbat kaphattok helyette! így aztán azóta is a falánk sikló uralkodik az ostoba békákon. A turistaforgalomtól eleven budapesti utcákon, a hazai és külföldi látogatók sétálási, kirakatnézési kedvét kielégítve, sok újdonságot, gazdag látnivalót kínálnak az ízléses kirakatok is. A magyar háziasszonyok tudvalévőén kedvelik és keresik a konyhai, háztartási újdonságokat, azokat az apró iparcikkeket, amelyekkel kényelmesebbé tehetik az otthoni háztartási munkát, a vendéglátást. Mostanában sok új háztartási iparcikkújdonságot kínálnak az üzletek. A Divatcsarnok Áruházban nemrégiben angol importból származó konyhafelszereléseket mutattak be, a lengyel népművészeti boltban pedig népi motívumokkal díszített, faragott ajándéktárgyakat láthattunk. De kapható a budapesti üzletekben osztrák, svéd, jugoszláv, sőt japán háztartási újdonság is. Nagy sikere van a viszonylag olcsó, színes, mintás jugoszláv műanyag gyümölcstálaló készletnek (1. kép) és szívesen vásárolják ajándéknak a bőrből készült ízléses svéd ital-pohár alátétet (2. kép). Távoli országból, Japánból érkezett az előszobafalra szerelhető szép formájú kulcstartó (3. kép), a lengyel kiállításon vásárolták a fából faragott fali- és asztali sótartót (4. kép). Kerti uzsonnához, kempingben bizonyára minden házi asszony szívesen terít vendégeinek ezen a fából készült, modern formájú osztrák szálonnázó-készleten. (Bohanek felv.) P. J. 14 Receptek SPARGALEVES MAGYAROSAN. Körülbelül félkilónyi sertéscsontot alaposan megmosva, két liter vízzel, sóval felfőzünk, Egy órai forrás után bezöldségeljük és egész borssal hagymával ízesítve tovább főzzük. A spárgát megtisztítjuk, és másfél- két centiméteres darabokra vágva, hideg vízben tartjuk. Amikor a leves két órai forrás után elkészült, leszűrjük és a spárgát puhára főzzük benne. Közben piros paprikás rántást készítünk, és amikor a spárga megpuhult, berántjuk vele a levest, majd tovább forraljuk. Amikor elkészült, tejfölt habarunk hozzá. GOMBAKRÉM LEVES. 30 deka csontot és egy kisebb csomag zöldséget mintegy két liter enyhén sós vízben megfőzünk. Közben 15 deka gombát forró vízben megmosunk, a földes végét előzőleg levágjuk. Amikor homokmentes, apróra vágjuk öt deka vajból világos rántást készítünk, törött borsot és finomra metélt petrezselyem zöldjét teszünk hozzá. Közben a gombát is kevés vajban megpuhítjuk, utána szitán áttörjük. Az egészet összevegyítjük a megszűrt csontlével és együtt tovább főzzük. Közben másfél deci tejfölt egy tojás sárgájával simára keverünk, majd folytonos keverés mellett a tűzről levett levesbe öntjük. Amikor a tojásos tejfölt hozzáöntjük, ne legyen túl forró a leves, mert a tojás összefut benne. RAKOTT FILE. 60 deka bélszínt négy-öt centiméteres darabokra vágunk és puhára verünk. Forró zsírban hirtelen kisütjük, közben kislábasban 15 deka szeletekre vágott füstölt szalonnát sütünk. Tűzálló tálban lerakunk egy sor főtt, karikára vágott burgonyát, rá a kisütött fiiét, majd kevés sült szalonnát és így tovább ismételve. A tetejére zsírban párolt hagymakarikákat rakunk. Végül leöntjük két deci tejföllel, amelybe kevés lisztet keverünk és a sütőben rózsaszínűre sütjük. SERTÉSHÚSSAL TÖLTÖTT MARHAFELSÁL. Sima, kevéssé inas marhahúst vásárolunk combrészből, úgy vágatjuk le, hogy a két szeletnyi egybemaradjon. Kiverjük és egy egészen nagy, mintegy 50—60 dekás szeletet nyerünk belőle. Ezt megtöltjük finomra darált (20 dekányi) elég zsíros sertéshússal, amit előzőleg egy tojáásal, borssal, finomra reszelt hagymával és sóval összedolgoztunk. A massza a tojástól lucskos lesz, de sütés közben megkeményedik. A tölteléket a nagy szeletbe halmozzuk, a húst összetekerjük és fehér fonállal átkötjük. Olajat vagy zsírt forrósítunk, ebbe öt deka, csíkokra vágott füstölt szalonnát pirítunk, majd késhegynyi paprikával ízesítjük és azonnal (nehogy a paprika megrozsdásodjék) belerakjuk a göngyölt hússzeletet. Két oldalán rózsaszínűre pirítjuk, majd vízzel feleresztve puhára pároljuk. Amikor megfőtt, eltávolítjuk róla a fonalat és középvastagságú szeleteket vágva belőle, visszarakjuk a levébe. Burgonyapürét vagy sült burgonyát adunk mellé. Faliszőnyeg 120 X 60 cm-es mogyorószínű, laza szövésű vásznat feszítsünk rámára. Rafiából, fekete, fehér és zöld fonalakból sűrűn öltsünk rá szárakat, hosszúságuktól függetlenül 1—1 öltéssel. (A virágokat és a kalászokat a tetejére öltjük, s ezzel rögzítjük a szárak szálait.) A kalászokat és a szalmavirágokat rafiával varrjuk, a bolyhos kis fehér virágokat pedig kócos birkagyapjúból csomózzuk.
