Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-25 / 2. szám
AZ ALFÖLD OLA Változott tijUíp: a Tápé melletti új tankállomás, a „Szeged 1” Óriási fáklya az éjszakában Csővezetékek a tegnapi kukoricaföldön. Lent: Szerelik a kitörést gátló berendezést Üllésen Éjszaka utazni unalmas. Nem látni a sínek mentén tovatűnő tájat, a behavazott vetéseket. Csak az apró állomások, a megállók szakítják meg a tömény sötétséget. A fülkébe betűz a pislogó lámpa, s a cérnavékonyan neonba írt helyiségek neve: Hódmezővásárhely, Kopáncs, Algyő, Szeged. De két esztendő óta új állomások fényei törik meg a majd évszázados rendet, sűrítő gázfáklyák. Hatalmas vasmutatóujjak a síkságon. Ma már errefelé nem unalmas az utazás. Vörösük az ég alja, a vonat a fúrótornyok mellett visz el, reflektor mutat utat a szántóföldön keresztül cammogó lánctalpasoknak. Egy álmából felébredt ember ijedten kérdi a nagy világosság láttán: „Állomás?” Az, állomás. A szénhidrogén új állomást jelent a környék, a szétszórt, agyagba süppedő tanyák életében. A néhányezres Algyőnek éppen úgy, m.it a százezres Szegednek. Az Alföld történetének csodálatos új állomása: a szénhidrogén-bányászat. A HISTÓRIA A budai kőolajmezőt 1937-ben fedezték fel, az Alföldön 1941- ben, Tótkomlóson találtak először gázt. Elmúlt a háború, s a felszabadulás utáni időszakra esik az alföldi kőolajfúrási üzem megalakulása is. Biharnagybajom, Szolnok, Nagykőrös, Tatárülésen keresztül jutottak el az olajbányászok a hajdúszoboszlói mezőig. Ma az ország legnagyobb gázmezője. De nem sokáig számít annak. A geológusok előbb Pusztaföldváron, Battonyán, Kunmadarason és Mezőhegyesen nyomoztak, s végül a szegedi medencében, Üllésen, Szánkon, Algyőn találták meg az „igazit”, a legtöbbet ígérő szénhidrogénlelőhelyeket. 1957—58 óta folyamatosan a Tisza mellé tolódott át a szénhidrogén-kutatás súlypontja. Ma már a hazai kőolajkincs 20—25 százalékát, földgázkészletének a 80—90 százalékát termelik az Alföldön. A második ötéves terv időszakában kedvezőbbé vált a népgazdaság energiahordozóinak megoszlása. A kőolaj, földgáz részaránya 23 és 29 százalékra növekedett, a szilárd energianordozók rovására. Az ipar fejlődése azonban ennél is többet követel: 1970-ig 39 százalékot kell elérni. Ismerve a Dél-Alföld lehetőségeit, a cél elérése biztosnak látszik. Járjuk be a legfontosabb mezőt. Négy évvel ezelőtt egy-két „varázsvesszős” szeizmikus szakember és egy fúróberendezés keresett olajat. A munkások létszáma alig érte el a 35 főt. Aztán jelentősen nőtt, fejlődött t*. kutató, a mélyítő munka, má! a kétezernél is több ember uolgozik az egyre nagyobb kiterjedésű olaj medencében, amelyet Kiskunfélegyháza, Pusztamérges, Pusztaföldvár és a déli országhatár zár körül. Lassan kirajzolódik a föld alatti szénhidrogéntérkép is. A szegedi mező geológiailag különösen értékes. A különböző mélységekben egymástól függetlenül több olaj- és yázlelőhely található. Az itt „feltérképezett” földgázkészletek nagysága meghaladja az ország eddigi legnagyobbnak ismert gázlelőhelyének, a hajdúszoboszlóinak földgázmennyiségét. HÁROMEZER MÉTER KÖRÜL A kutatások azonban i sokba kerülnek, s kitermeié sem könnyű. Még az átlagos is mostohább körülmények zött történik mindez az A1 dön. A szegedi medence fi; parancsnoka, Hingl József aki a Szovjetunióban szer* mérnöki diplomáját —, mondta el tapasztalatait: — Kutatásaink nem azon hozzák meg gyümölcseiket. I szőr közvetett módszerrel , telmezzük” a földgázkéreg resztmetszetét, azután rétéi rásokkal folytatjuk a vizsgí tot. A síkság alatt mint vak páncél, vastag üledéktömeg zódik. A fúrásokkal 2400, 3 méter mélyre is le kell mei ahol a magas hőmérséklet nyomás az úr. Sok gondot o az alföldi iszap is. Apró jel bők hajszálnyi eltérésekből 1 következtetni a lent lejátsz folyamatokra. Nem volt köm megtanulni a Tisza melletti s cialitásokat. Vigyázni kell minden moz latra, a berendezéseknél őrk műszerek mutatóira, a hatalr vasszerkezet minden rezdülí re. A legkisebb műszaki h vagy figyelmetlenség ron döntheti a negyvenméteres 1 nyot és milliók veszhetné: kárba egy szempiüantás al Üllésen kétszer, Szánk mel egyszer következett be olajgázkitorés, Algyőn — mindöí néhány hete — tűz. Rossz e lékek. HONFOQLALÄS A torony mellett tíz olaj nyász és egy nő. Haja kibu a műanyag sisak széle möj alakja mint egy gimnázistáé fúrómester így mutatja be: — Vadász Émőné fúrónr nők, a kút „főnöke”. Vadászná a Miskolci Neh ipari Műszaki Egyetem „olaj szakát végezte el. Rajta ki talán hárman vagy négyen v nak az országban női olajrr nökök, s az biztos, közülük kevesen működnek a ku mellett. — A kutat alkalmassá tenr termelésre, kifinomítani — e feladatom. Vadász Ernő, a férj, geológ mérnök. Az Alföldi Kőolajfii si Üzemnél dolgozik, a többi zött rétegvizsgálatokat véj A család a „befutottak” k tartozik. Van már szövetke: lakásuk, korszerű berendes sei. Ilyen körülmények kö: megszülethetett kisfiúk is. I gyökeret eresztettek Szeged* Az algyői térség 30-as kú1 nál Ónodi Tibor mérnök kis el árkotugró GAZ-kocsijával legfiatalabb „évjárat” — lf ben végzett Miskolcon, kútja van, egy fúrás és lyukbefejezés. A főfúrómester, Plaukity renc már az alföldi olajbán szat neveltje. Battonyáról v 29 éves. Így vall magáról: — Szüleimnek nem volt földje, se állata. Nem kö semmi a tanyához, s ami megláttam az olajbányászol határoztam. Ennek kilenc < Ma nagyon elégedett vagyok, végeztem a tanfolyamot, ip kodtam, s így lettem főfúrón: tér, havi 2800 forintért. HATÁSOK A közvetett hatás ismert, rr denki láthatja: átalakult a s ság Szeged környékén. A ku rica- vagy a paprikaföldek 1 lős közepén egyszeriben met Csendélet a Tisza—Maros-közben
