Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-08-09 / 16. szám
/láttuk, olvastuk, hallottuk... Budapesten, a Tudományos Akadémia épületében rendezik meg szeptember 15. és 20. között a 22. nemzetközi művészettörténeti kongresszust. Magyarország másodszor látja vendégül a világ művészettörténészeit. A IV. kongresszust ugyancsak Budapesten tartották — 1896-ban. A kongresszus fő témája: egyetemes és regionális fejlődés a művészettörténetben. Megemlékeznek a találkozón Brueghel halálának 400., Rembrandt halálának 300. és Matisse születésének 100. évfordulójáról. A kongresszus küldötteinek tiszteletére reprezentatív kiállításokat rendeznek hazánkban. * Szabó Árpádnak A görög matematika kezdetei című könyvét az Akadémiai Kiadó a müncheni R. Oldenbourg céggel közösen kiadta német nyelven. * Sok, szép zenei estét ígér a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház 1969—70-es műsorterve. Az őszi budapesti művészeti hetek keretében az idén is megrendezik a magyar operák hetét. Ekkor mutatják be az Operaházban Petrovics Emil zenedrámáját a Bűn és bűnhődést. Felújítják Händel Rodelindáját, amelyet utoljára több mint 25 éve játszottak. Ugyancsak felújítják Bartók A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin c. balettjének koreográfiáját. * Eredményesen versenyeztek a magyar fiatalok a nemzetközi matematikai diákolimpián Bukarestben: 14 állam közül pontversenyben Magyarország végzett az első helyen, s a csapat tagjai egy első, négy második és két harmadik díjat szereztek. A jövő évi, 12. nemzetközi matematikai diákolimpia rendezését Magyarország vállalta. * A Budapest szálló borozójáról fényképes beszámolót közölt a Washington Post egyik vasárnapi otthon-mellékletében, a Home Turishing Daily kiadvány alapján. A borozó kiképzése rendkívüli mértékben megnyerte azoknak az amerikai belső építészeknek a tetszését, akik a közelmúltban látogatást tettek Magyarországon. * Szeptember elsején megjelenik az ország második délutáni lapja, a Miskolcon szerkesztett Déli Hírlap. * Eddig ismeretlen Herman Ottó-emlékek kerültek a miskolci múzeum tulajdonába abból a hagyatékból, amelyet Pósa Lajos leszármazottai őriztek. A gazdag, csaknem 300 darabból álló hagyatékban van a nagy tudós intarziás dohányzóasztala, lepréselt havasi gyopár-gyűjteménye, s egy kitömött, színpompás tollazatú hajnalmadár. * Kemény Egon, kétszeres Erkel-díjas zeneszerző, a Magyar Zeneművészek Szövetségének egyik alapító tagja 64 éves korában elhunyt. Kemény Egon, aki 1905-ben Bécsben született, gondosan ápolta munkáiban az osztrák és német zenei hagyományokat. Lágy hangszerelésű szerzeményei itthon s külföldön egyaránt népszerűek ma is. * A Bartók-kvartett több mint egyhónapos külföldi turnéra utazott július végén. Hangverseny kör útjuk állomásai a Német Szövetségi Köztársaság és Anglia. Londonban fellépnek a BBC nyilvános hangversenyén is, és résit vesznek az edinburghi zenei fesztiválon. * Emléktáblát állítottak dr. Gyetvai Jánosnak Jászberényben, a Lehel vezér gimnázium falán. A közelmúltban elhunyt író a gimnázium hajdani növendéke volt. * A Hétfői Hírekben olvastuk: Vámos László, a Madách Színház főrendezője a jövő évadban Euripidész „A trójai nők" című színművét rendezi az USA-beli Danisban, a kaliforniai egyetem színpadán. * A zsűri díját nyerte el Triesztben a fantasztikus filmek nemzetközi fesztiválján Az idő ablakai, az első magyar tudományos-fantasztikus film. A Fejér Tamás által rendezett sci-fi. amelyet a trieszti fesztivál közönsége láthatott elsőként — a harmadik évezredbe kalauzolja el a nézőket. A film főszereplői NDK-beli, lengyel és bolgár művészek. * A chicagói művészeti múzeumban megnyílt Moholy-Nagy László müveinek gyűjteményes emlékkiállítása. A kiállítást később négy másik amerikai múzeumban, a többi között o' New York-i Guggenheim-gyűjteményben is bemutatják. A tárlat alkalmából a Time másfél oldalon ismertette a világhírű magyar művész munkásságát. * A legújabb adatok szerint bajban vannak a szövetkezetek — nagyon sok közöttük az azonos nevű. Jelenleg 2840 mezőgazdasági termelőszövetkezet működik hazánkban, hatvanféle elnevezéssel. A tsz-ek statisztikája élén — 213-szor — Petőfi Sándor neve áll. Kossuth Lajos nevét 196 termelőszövetkezet viseli, ezután II. Rákóczi Ferenc (143) és Dózsa György (114) következik. A magyar névadókon kívül a legtöbb hazai termelőszövetkezet — szám szerint 80 — Lenin nevét vette föl. Akad az elnevezések között „lírai” is. Ilyen például Tiszakanyáron a Havasi Gyopár és „névrokona”, a recski „Kékesi Gyopár”, Csengéién van a Vadgerlés, Dabason a Fehér Akác. A különlegességi versenyt a balástyai „Felsőgajgonya" elnevezésű termelőszövetkezet nyerhetné meg. JUTUNK A CSILLAGOKIG * • ■ •. . egyre feljebb Kilátás a Vármúzeum kapujából (Vámos László felv.) «AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA z entendre zegzugos, romantikus utcácskái ugyancsak megelevenedtek az idei nyáron. Már nem csupán kirándulók, magányt kedvelő szerelmesek, a görögkeleti egyház szépséges kincseire áhítozók keresik fel a Pest küszöbén élő festői kisvárost, fészket vert benne a színház is: főterén felépült a nyár legújabb szabadtéri színpada, a Szentendrei Teátrum. Nemzeti kincsesládánk mélyéből egy XVII. századbeli ismeretlen magyar szerző Comico- Tragoedia című műve és Szalkay Antal Pikkó herceg és Jutka-Perzsi című vígoperája került színre. Képeink: a nagyrészt copfstílú „meseházikók” és a szép barokk templom között emelkedik a tenyérnyi színpad, amelyen esténként Pikkó herceg és Jutka-Perzsi (Psota Irén és Konrád Antal) és társai komédiáznak. Magas olasz kitüntetést kapott Hasznosné Szőllős Ilona restaurátor A firenzei árvíznél megsérült műkincsek közül 24 pergamen kódex restaurálását a Magyar Országos Levéltár restauráló műhelye vállalta. A nagy szakértelmet igénylő munka befejeződött. Hasznosné Szőllős Ilona, a műhely vezetője a napokban adta ál a helyreállított kódexeket Rómában az olasz állami levéltár vezetőinek. Az ünnepélyes átadásnál Leopoldo Sandri professzor, az Olasz Állami Központi Levéltár főigazgatója, az olasz állam arany emlékérmét nyújtotta át Hasznosné Szőllős Honának, aki az árvíz óta többször is segítséget nyújtott a nagy értékű olasz történelmi dokumentumok helyreállításához. 57. Szigeti és egyéb veszedelmek A mohácsi csata, s egy nagyobb délvidéki vereség bebizonyították, hogy a törököt egyelőre nyílt csatatéren nem tudják megállítani, kiverni az országból még annyira se. Viszont a tapasztalat azt bizonyította, hogy a várakat fallal körülvett erősségeket, kastélyokat, kolostorokat, már viszonylag kisszámú őrséggel is hathatósan lehet védelmezni. A földesurak, megyék, városok hozzá is láttak, hogy hevenyészve megerősítsék a meglevő erődöket. Komoly, korszerű védelmi rendszereket azonban, amelyek a török tüzérségének is ellentállnak, nem voltak képesek létrehozni. Azt vallották, hogy a honvédelem kiadásait az adóból kell fedezni, tehát a várak ellátása az állam gondja. Az állam ezt vállalta volna is, de a vár csak akkor hatékony eszköze a központi hatalomnak, ha megszűnik a helyi földesurak, feudális kiskirályok erőssége lenni. Egyes főurakat erőszakkal kellett kivetni váraikból, ennek ellenére a XVI. század közepére kialakul az uralkodó és az uralkodó osztály közös véleménye, hogy a török elleni küzdelem az államhatalom feladata. A kialakuló végvárrendszer vonalát a török hódítás területi határai jelezték. Ez a határ a tengerparttól indult el, áthaladt Horvátországon és Szlavónián. Magyarországon elsőrendű erősségei Győr, Komárom és Eger voltak. Építésükre, erősítésükre messze földről hajtották össze a jobbágyságot, amelynek egyik legsúlyosabb terhe ez a közmunka lett. Elvégzésére a század közepe után törvény is kötelezte. A vár azonban várőrséget is kíván, állandó zsoldoskatonaságot. Csakhogy az állandó katonaság már a feudális pénzgazdálkodás fejlettebb viszonyait tételezi fel, s nem olyat, amelyben a király a rendek tetszése szerinti adómegajánlására van utalva. Ennek ellenére a különböző adókból évi 4— 600 000 magyar forint folyt be, a hadikiadások viszont 3— 800 000 forintot tettek ki (az udvartartás költségei 900 000 forintot). A védelmi költségek nagy részét a magyar adók is fedezték volna, pedig rendelkezésre álltak a birodalmi adók és segélyek is; Ferdinánd mégis 300 000 forint zsolddal tartozott katonáinak. A várkatonaság nagy része is a jobbágyság soraiból szaporodott; derékhadát a török elől felmenekülő délszláv „szabad” elemek, szökött jobbágyok alkották. Veszély esetén a várakat megyei katonasággal is megerősítették (száz jobbágy után három gyalogos és három lovas katonát volt köteles kiállítani a köznemesség), de ez a tartalékerő nem az államhatalom, hanem a rendek irányítása alatt állott. 1552 tavaszán a török nagy támadást indított Magyarországra, azzal a céllal, hogy elfoglalja Bécset, megsemmisítse Habsburg Ferdinánd hatalmát, és kiterjessze saját hatalmát Erdélyre is. Ferdinánd nem bízott abban, hogy a Magyarországi végvárakat meg tudja tartani, s ezért a horvátországi, szlavóniai várakat erősítette meg, hogy az örökös tartományokat védje velük. A magyar végvárak ezért fölöttébb elhanyagolt állapotban várták a török ostromot. Szulimán három sereggel támadott. Az egyik sereg Erdély erőit kötötte le, a másik Budáról indult, a harmadik Temesvárt fogta ostrom alá, amely egy éve lett királyi vár. Temesvár ostromával kezdődött a végvári harcoknak az a legendás sora, amelyből már a korabeli irodalom is táplálkozott, Tinódi Lantos Sebestyén dalos krónikáiból ismerte meg az ország a hősi küzdelmeket, vagy éppen csúfos árulásokat. Színes, kalandos, kemény harcok voltak ezek, joggal maradt fenn emlékük és hírük máighatóan is. A rideg történelmi tények tekintetében azonban azt kell megállapítani, hogy Temesvár öthetí kemény küzdelem után elesett. A várat Losonczi István kapitány akarata ellenére feladták, a polgárság meg is menekült, de a katonaságot a török lemészárolta, Losonczi is odaveszett. Temesvár elestének hírére Aladna zsoldoskapitány felrobbantotta Lippa várát, s Ahmed basa serege előtt szabaddá vált az út, hogy Szolnok alatt egyesüljön Ali budai basa csapataival. Szolnokból az őrség megszökött, s a vár szintén török kézre jutott. Ali már megelőzőleg elfoglalta Veszprémet, majd heves ostrommal a kicsiny, de hősiesen védekező Drégelyt is. Ennek eleste után török kézre kerültek a bányavárosokat védő kisebb erősségek is. Az egyesült törők sereg Eger ellen fordulhatott, amelyet Dobó István védett. Eger ostroma (Gárdonyi Géza: Egri csillagok) a magyar történelem egyik legszebb fejezete. A hatalmas és mindaddig győztes török sereg hosszú és eredménytelen ostrom után kimerültén felhagyott az ostrommal, és elvonult. Pedig Dobó sem reménykedett már, hiszen az erős birodalmi sereg Győr alatt megállt, és nem bocsátkozott harcba. Ferdinánd figyelmét — már utaltunk korábban a Habsburg dinasztia világméretű manővereinek elterelő hatására! — lekötötte V. Károly császár kiélesedő harca a német rendekkel. A hadjárat ugyan behorpasztotta a végvári rendszert, de a hódító törekvés mégis megtört rajtuk. A török azonban nem adta fel céljait, s egyben a hadjárat során tapasztalatokat is szerzett a sárral vert palánkvárak vívásához. A következő évben a szultán ismét szövetséget kötött a franciákkal. Ferdinánd viszont igyekszik békét szerezni, miközben megszervezi a Haditanácsot, s megindul olasz, német mérnökök közreműködésével a korszerű, bástyás kővárak építése. A munka azonban lassan halad, Ferdinánd figyelmét a német—római császári korona megszerzése köti le (1558-ban lesz az övé). Utána évi 90 ezer arany adó árán békét köt a törökkel, majd meghal, s fiára a magyar korona mellé 10 millió forint adósságot hagy. Utóda, Miksa, úgy tűnik erélyesebb lesz. Hatalmas sereget szervez, és kezdeti sikereket ér el. De Győr alól ő sem mer elmozdulni, s onnan nézi, amint 1564-ben a szultán elfoglalja Gyulát, felveri az eszéki hidat, a kor hídépítészeti mesterművét, majd 100 ezer emberrel és 300 ágyúval felvonul Szigetvár alá. Szigetvár ura, a hatalmaskodó, de utolsó tettével, a vár hősies védelmével magának múlhatatlan nevet szerző Zrínyi Miklós (dédunokája, a költő Zrínyi Miklós írja meg az első magyar hőskölteményt, a Szigeti veszedelmet). A vár elesik, Zrínyi az utolsó rohamban hal meg, de addigra halott a szultán is, a török haderő megint nem megy tovább Bécs felé. A vesztes ismét a nép: egykorú források szerint 132 ezer rabot hajtottak Konstantinápolyba. A király pedig békét kér az új szultántól, II. Szelimtől, amelyet meg is kötnek 1568- ban Drinápolyban. B. P. (Következik: György barát országa)
