Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-07-26 / 15. szám

/itAjyn, - OltAorw Az otthon a felüdülés helye A munkaerő helyreállítá­sához, a jó kondícióhoz a pi­henés is hozzátartozik. Hogy mikénti pihenjünk, azzal ma már a tudomány foglalkozik. Előírja, hogy a felnőtt is legalább nyolc órát aludjon. Akinek a teste fárad ki a napi munkában, az otthon kényelmes karosszékben ol­vasson, pihentesse izmait, de foglalkoztassa szellemét. Aki pedig szellemi munkát vég­zett, szellőztesse a fejét, sé­táljon vagy barkácsoljon. Hiába ír elő ilyesmit a tu­domány, ha a család nem ad alkalmat a pihenésre. Ha nem engedi kikapcsolódni a szellemet, elernyeszteni az izmokat. Ha a munkahelyi izgalmakat otthoni izgal­makkal és a fizikai megter­helést fizikai megterheléssel tetézi. S mert a dolgozó nőnek kevés pihenést engedélyez a család — még istenigazában ki sem alhat ja magát —, s ha emiatt rossz kedvű, in­gerlékeny, megtelik az ott­hon légköre feszültséggel, és könnyen bekövetkezik a rö­vidzárlat. Ez pedig a többi családtag számára sem pi­hentető. Ne legyen a tv rabja A szabad idő kihasználá­sát, kiélvezését is meg kell tanulni. Jó ideig ez is az uralkodó osztályok kiváltsá­ga volt. Eleinte a dolgozók a szakszervezeti üdülést is ne­hezen szokták meg. Azelőtt az egyetlen szabadnapot, a vasárnapot a templomnak, az evésnek-ivásnak és az al­vásnak szentelték a munká­ban elfáradt emberek. Az evésről-ivásról ma sem tet­tek le, de a házi szórakozás­hoz csatlakozik a tévé is. S ez nagy előrelépés! A tévé­nek azonban információs és ismeretterjesztő, népnevelő szerepe mellett a különböző művészeti ágak iránti érdek­lődés, a művelődési igény felkeltése is a rendeltetése: az, hogy kedvet ébresszen egy kiállítás megtekintésé­hez, egy hangverseny meg­hallgatásához. Bár ma még sokan nem így tekintik; gya­korta a tévé rabjává válik a család. Ott, ahol férjnek és feleségnek, szülőnek és gye­reknek nem volt mondaniva­lója egymás számára, ez nem is baj. De ahol volt, ott újabban a családi belügyek és a családon kívüli esemé­nyek megbeszélésére, meg­hitt együttlétekre nem ma­rad idő. Minden szabad perc a tévéé. A család befelé for­dul, elzárkózik a társaság­tól és a közélettől, a műve­lődés és szórakozás más le­hetőségeitől. Mostanában vezetjük be a rövidebb munkaidőt. Ez megköveteli, hogy az állam gazdag kínálatot és válasz­tékot nyújtson a szórakozási és kirándulási programok­ból — amire van is törekvés —; a családok pedig a sza­bad idő megszervezését és megtervezését legfőbb funk­ciójuk — az erőgyűjtés, fel­üdülés — elválaszthatatlan tartozékának tekintsék. Mikor jó a házasság? A család a munkaerő re­generálásához érzelmi és hangulati töltést is ad. Te­heti ezt azért, mert a társa­dalmi közösségek közül a családban a legnagyobb az érzelmek szerepe, s érzelmi termelésétől függ a szilárd­sága is. A munkahelyi kollektívá­kat a közös feladatok, érde­kek tartják össze, és ha jól fejlődnek, kialakul bennük a baráti összetartás, segítség és megbecsülés is. A család­nak is szüksége van mindar­ra, ami egy-egy közösséget éltet. A házasság is akkor lesz jó, ha azonos a világné­zet, rokon az érdeklődés, ha igaz a barátság és kölcsö­nös a tisztelet férj és feleség között, de nem a szerelem helyett, hanem amellett; s a szülő és a gyermekek kap­csolatának is a szeretet az alapja. Szeretet és megfelelő családi légkör nélkül nem le­het nevelni és nevelődni. Bebizonyosodott, hogy jobban fejlődik a csecsemő értelme, érzelemvilága, de szervezete is, ha szerető anya foglalkozik vele — bár­milyen szerények is a kö­rülmények —, mint ha a csecsemőotthonban kiváló gondozónők nevelik. S reg­gel, délután és a hét végén a bölcsődét, illetve csecse­mőotthont is sok anyai, szü­lői szerettei kell kiegészíte­ni. Orvosok, akik a bölcső­dékbe is és azokhoz a cse­csemőkhöz is járnak, akiket gyermekgondozási segélyt él­vező anyjuk nevel, elmond­ják, hogy az otthon tartott kicsinyek egészségesebbek, elevenebbek. Mit ad az otthon ? Igaz, a szocializmus kö­rülményei között romanti­kus a család olyan felfogá­sa, hogy „menedék az élet viharában”, mert feltételezi az otthoni idillt és az ottho­non kívüli marakodást. Va­lójában az otthonban is je­len vannak a társadalmi el­lentmondások, ha gyakorta személyes problémáknak, csa­ládi viszályoknak álcázzák is magukat, és házon kívül is megtalálhatók azok a maga­­sabbrendű emberi kapcsola­tok, amelyeket a szocializ­mus formál. Mégis, a dübör­gő gépek, a türelmetlen ve­vők, a csikorgó villamosfé­kek, a nagyvárosi tülekedés után az otthon nyugalma felüdülést ad. A munka megkövetelte szellemi kon­centráció vagy fizikái fárad­ság, egy-egy értekezlet viha­rai után felengedünk, ha magánügyeinkről beszélget­hetünk vagy élményeinket elmondhatjuk. És nem jobb az, ha valaki odahaza sorol­ja el valódi vagy vélt sérel­meit, mintha a cimboráinak panaszolja poharazás köz­ben? Ha valaki odahaza meg­hallgatásra, megértésre ta­lál, ha humorban oldódhat fel az, ami napközben méreg volt, ha megerősítik jóra ve­zető elhatározását, vagy le­beszélik egy rossz lépésről, akkor a felnőtt a munkahe­lyén, a gyermek az iskolá­ban jobban helyt tud állni. Az otthoni viszályok viszont elkísérik a munkába. Be sok műhelyben, hivatalban, is­kolában foglalkoznak egyik­­másik dolgozó, illetve tanuló családi bonyodalmaival! És ilyenkor felcserélődnek a szer épek: a főnöknél, a mun­katársnál vagy a tanárnál találnak meghallgatásra, a munkában vezetik le az ott­honi feszültséget. Az asszony pedig, aki odahaza semmibe vett cselédje a férjének, munkahelyén igyekszik mi­nél nagyobb megbecsülést elérni. Azt a gyereket pe­dig, akit szülei elhanyagol­nak, bántalmaznak, az állam veszi gondozásba. Szerep­cseréről beszéltem, s azért beszélhettem, mert nálunk a humanizált emberi kapcsola­tok nem egyedül a családhoz kötődnek. * (Egy részletet közöltünk Ko­vács Judit „Szaporodjatok, és sokasodjatok ..címmel a Kos­suth Kiadó gondozásában meg­jelent kötetéből. A kötet meg­rendelhető a KULTÚRA Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vál­lalattól (Budapest 62. P. O. B. 149. vagy külföldi megblzottaltól.) KUrthy Hanna rajzu SíiáLni iHMj-Lj., rpatika... MÓRA FERENC VERSE Sétálni megy Panka a búzamezőbe, Pillangós papucsba, hófehér kötőbe. Dalolgatva ballag, egyes, egymagába — Virágtestvérkéi, vigyázzatok rája! Simulj puha pázsit lába alá lágyan, Fütyülj neki szépet, te rigó a nádban! Légy a legyezője, te lapu levele! Fecskefarkú pille, röpülj versenyt vele! Búzavirág-szeme mosolyog reátok: Nevessetek vissza rá, búzavirágok! Kakukkfű az útját jó szagokkal hintsd be, Bújj el lába elül, szúrós királydinnye! Ha a dülőúton szegényke kifáradt, Szagos fodormenta, te vess neki ágyat! Födjétek be, zsályák, dús leveletekkel, Szelíd széki füvek, csillagfejetekkel! S őre a mezőnek, szép jegenyenyárfa, Te vigyázz reá ja, csöndes legyen álma! Cdesséqpeceptek. VANtLlAFF.LFÚJT. Hozzávalók: 5 deka liszt, 5 deka vaj, 3lfs deci tej, 3 tojás, 5 deka cukor, 1 csomag vaníliás cukor vagy rúd vanília. A lisztből, a vajból és a forró tejből sű­rű fehérmártást készítünk, a tűzről levéve rövid ideig hűt­jük, hozzáadjuk a vaníliás cukrot (a rúd vaníliát a tejben főzzük ki), egyenként elkeverjük a tojássárgákkal és végül a cukorral felvert tojások kemény habját adjuk hozzá. Zsírral megkent és liszttel meghintett pudingformába öntjük, és gőzben 25 percig főzzük. Kiborítva vaníliamártással, lekvár­ral vagy gyümölcsszörppel tálaljuk. CSOKOLÁDÉFELFÜJT. Ugyanúgy készül, mint o vanília­felfújt, 2 deka kakaóporral és 3 deka cukorral kiegészítve. A kakaót a tejjel főzzük fel. Csokoládémártással tálaljuk. KÁVÉFELFUJT. Ugyanaz, mint az előbbiek, csak a tej fe­lét erős feketekávéval helyettesítjük. Kávéöntettel tálaljuk. DIVAT-MINTATEREM A Belvárosban nemrég nyitotta meg a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat modern mintatermét, amelyhez kis színházszerűen berende­zett bemutatóterem is tartozik. Mi a célja a minta- és a bemutatóteremnek? A kiskereskedelem szakemberei itt tekintik meg, remekül berendezett szekrényekben, a jól összeállított kirakatokban mindazt a divatárut, amely a nagyke­reskedelemben kapható és amiből válogathatnak is. Időről időre szakmai divatbemutatókat rendeznek, ahol a manöke-EPERHABOS PISKÓTA. Hozzávalók: 5 egész tojás, 10 de­ka cukor, 10 deka liszt. Tetejére: 4 tojásfehérje, 20 deka cukor, 10 deka barackíz, y2 kiló tisztított eper. öt tojásból piskóta­lapot készítünk, ha kisül, tetejét vékonyan megkenjük ba­rackízzel, és berakjuk félbevágott eperrel. A 4 tojásfehérjé­ből 15 deka cukorral kemény habot verünk, azt az eperre egyenletesen rákenjük, és visszatesszük a sütőbe sülni, illet­ve csak száradni. Ha kihűlt, tetszés szerinti formára szeletel­jük és minden szelet tetejére Vs szem epret teszünk. Ugyan­ezt készíthetjük tejszínhabbal is. A megsült tésztát kiborít­juk, rárakjuk az epret, bekenjük l/a liter tejszínből vert hab­bal, amit 15 deka porcukorral édesítünk. Felvágva mindegyik szelet tetejére V* epret helyezünk. nek a ruhákhoz, a cipőtől a kalapig, az öltözködés minden kellékét fel­vonultatják. De nem marad ki a fehérnemű, a fürdőruha, a különféle strandöltözék sem. A megnyitón a reprezentatív bemutatót például esernyővel kezdték és strandkabáttal fejezték be. Képeink a bemutató néhány érdekes színpadi pillanatát —, és mo­delljét örökítették meg. Az első képen az élénk színösszeállítású nyomott mintás habselyem empriméből készült plage együttest látjuk, mellette: nylon csipke ■/hosszú pongyola ingkézelővel, széles selyemövvel. A második képen különleges modell: koktél-pizsama. Sárga jersey­­ből készült, a tunikaszerű felsőrészen és a bő vonalú nadrág alján sárga marabu tollal díszítve. Aranyszandált viselt hozzá a manöken. A harmadik képen a háttérben csipke fehérnemű, az előtérben pe­dig, fehér alapon kék nyomott mintás batisztból készült strandkabát ingszerű megoldással, a gombolás pánt mentén fodor díszítéssel. (Ifj. Novottá Ferenc felv.) **•) HIDEG CSERESZNYÉS DARA. Hozzávalók: 1 liter tej, 10 deka búzadara, 15 deka cukor, 5 tojásfehérje, Vs citromhéj, csipet só, 10 deka cukorral főtt cseresznye vagy meggy ki­magolva. Egy háromliteres fazékban forraljunk fel egy liter tejet, és főzzünk bele 10 deka búzadarát. Közben a 4 tojás­­fehérjét verjük fel habnak, adjunk hozzá 15 deka cukrot és verjük jó keményre. A forró, megfőtt darához gyengéden hozzávegyítjük a felvert habot. Jól kivajazott formába vagy mély tűzálló tálba öntjük ki. Egy réteg darahabot, egy ré­teg befőtt cseresznyét rakunk, amíg az anyagból telik. A masszát 1—2 óráig hűtjük, és kiborítjuk. Főtt gyümölccsel díszítjük. Ha tűzálló tálba rakjuk össze, nem kell kiborítani. Hímzett párna Hozzávalók: 50 cm kanavász, fekete vagy piros hfmzőfonal. 42X34 cm méretű párnát készí­tünk, majd kiszámoljuk a minta elhelyezését, kijelöljük, és kereszt­­öltéssel kivarrjuk. Modern bútor­hoz jól Illik ez a népi díszítőele­mekből tervezett minta.

Next

/
Thumbnails
Contents