Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-07-26 / 15. szám
Esti csendélet nak ki jelentős területet. Az előzetes tervek szerint csak strandépítésre 1 millió négyzetméter körüli telekparcellát tartalékolnak, amelynek csaknem 50 százalékát az északi parton jelölik ki. Igen számottevő telek-komplexumot alakítanak ki a nemzetközi igényeknek megfelelő kajak-kenu versenypálya létesítésére, továbbá a horgászoknak. Óriási beruházással járó feladat a tó vízpótlásának megoldása. A tavat tápláló legnagyobb hozamú patak a Császárvíz és Vereb-Pázmándi patak. A vízpótlást oly módon oldják meg, hogy egy 674 hold és egy 1038 hold területű tárolót építenek. E két jelentős tároló szavatolja majd a tó vízszintjének stabilitását és ezzel a tókörnyék regionális fejlesztését. A zámolyi tároló építése máris megindult, a pátkai megépítésére a negyedik ötéves terv időszakában kerülhet sor. A tó és az egész üdülőtérség~szeme fénye Agárd és Gárdony. A tópart e szakaszát mintegy három kilométer hosszúságban már 1961—1968 között csaknem 60 millió forint beruházás árán rendezték: kikötőket, partfalat építettek. A Velence-tavi Intéző Bizottság megbízásából az északi part rendezésének tanulmánytervét is elkészítették. Itt épül meg majd a velencei kanyarba tervezett fürdőhely is. Az 1967-ben megkezdett közművesítési munkálatokat megelőzően a tó térségében közüzemi vízmű egyáltalán nem volt. A déli parton 17 primitív kút szolgáltatta a vizet. Az északi part ásott és fúrt kútjainak vízhozama egyrészt igen csekély, másrészt vizük nem jó. A települések nagyobbára csatornázatlanok. Az északi part vízszükséglete 1965—1985 között a mai 2415 köbméterről több mint 11 000 köbméterre növekszik. Gárdony— Agárd. Velenceíürdő, Velence, Kápolnásnyék vízellátási kérdését 1973-ig a regionális vízmű üzembehelyezésével oldják meg. A velencetavi regionális vízműtársulat a helyi vízmű építését már meg is kezdte és az Agárd—Gárdony községek részbeni vízszükségletére elegendő szakasz építését az idén be is fejezi. A kápolnásnyéki völgyben megkezdik a Kápolnásnyék—Velence— Velenceíürdő vízszükségletét részlegesen kielégítő vízmű építését, Pákozd térségében tovább folytatják a mélységi víztartalékok feltárására irányuló kutató tevékenységet. A regionális vízmű alapja az Ercsi Cukorgyár által 1970—1972 között megépülő, napi 8000 köbméter teljesítményű kútsor lesz. Mint világszerte mindenütt, itt is nagy fejtörést okoz az üdülőterület csatornázásának gondja. Minthogy azonban civilizált terület nem képzelhető el csatornázás, korszerű szennyvízelhelyezés nélkül, mind az északi, mind pedig a déli parton a csatorna- és tisztítómű teljes kiépítését tervezik. Szükségünk van a Velencei-tóra. Szinte Budapest szomszédságában van, autón, vonaton gyorsan megközelíthető. Ma ezreknek, holnap tízezreknek nyújt majd felüdülést. 'Horgászparadicsom, vitorlások ideális terepe, téli sportokra is alkalmas, nádszigetei. ma még bujább északi partja ritka madárseregek búvó tanyája, természetvédelmi körzet. Agárd, Gárdony, Velence modern üdülői, a strandok vidámsága' feledteti, hogy néhány éve még közeli pusztulását jósolták a tónak. Nem pusztul el, védelmébe veszi, s holnapra az egész vidéket kultúrtájjá varázsolja az ember. Vincze Oszkár / EZETŐ tök és igyandett embert. Élvezem a munkámat, gyönyörködöm benne, és várom, szeretném, hogy más is így legyen vele ... Talán ezért érzek valami párhuzamot a művészetekkel és a művészekkel. És a matematikában is vannak „izmusok”. Igaz, ezek inkább az éppen divatos, sokak által művelt témák, de látja, ezekben a témákban is az igazi matematikusok egyéniségek maradnak. — Más tudományokban nem így van? — Mondják, hogy néha türelmetlen vagyok, hogy túlontúli fejlett bennem a kritikai érzék. Ha ez igaz, akkor csak azért, mert a köztünk, matematikusok között olyan természetes gondolatszabadságot nem mindig tapasztalom más körökben. — Az összehasonlítás a művészettel egy ponton mégis hiányos. A művészet fő jellemzője az esztétikum. — A matematikában is! Sok matematikus éppen esztétikai okokból választja a tudomány egyik vagy másik ágazatát kutatási irányként. És mennyi hasonlóság van a matematikusok és a művészek gondolkodásmódjában! — Elnézést kérek, de a laikusok azt állítják, hogy a matematika száraz, embertelen tudomány. — Ellenkezőleg! A tehetségtelen festőnek kín a festészet. A tehetségtelen matematikusnak kín a matematika. De ez korántsem jelenti azt, hogy a festészet vagy a matematika „száraz”. — De azt se, hogy humánus! — Jellemző filológus-felfogás! Részletezzem, hogy a matematikai gondolkodásmód általános elterjedése, milyen hasznára válna az emberiségnek? Először: precíz fogalmakkal kell dolgozni. Másodszor: kötelező a logikus gondolkodás Harmadszor: mindent a legtisztább eszközökkel szükséges bizonyítani. Negyedszer: a problémák és a megoldások közti legrövidebb utat kell keresni. Ötödször: elengedhetetlen követelmény a korrektség ... Elég ennyi ? Ha mindezt elképzelem a közéletben — csodálatos volna! Olyan hatású, mint... mint egy Thomas Mann-regény, vagy mint egy József Attila-vers. — Nem túlzás? — Sőt! Folytathatom: a matematika a nemzetközi közeledésben a tudományok eszperantója. Amit tegnap Tokióban bebizonyítottak, azt ma már hallhatja egy debreceni egyetemista, holnap akár hozzá is tehet valamit, ami holnapután Leningrádban megjelenik ... (Nem voltam jó matematikus a középiskolában. Talán mert az elemiben hiányoztam arról a bizonyos óráról... De most megértem, miért rajonganak érte diákjai. Nemcsak azért, mert „diákpárti”, nemcsak azért, mert olyan diákosan fiatalos. Hanem mert ő maga is rajongó. De vajon elfogult vakbuzgó-e, mint minden szerelmes?) — Akkor hát igaz volna, hogy a matematika mindenhová törvényszerűen behatol, hogy matematizálódik a világ? — Behatol oda, ahol szükség van rá. De vapnak tudományágak, amelyekbe csak divatból erőszakolták be. És ez veszélyes, mert a matematikával lehet élni, de visszaélni is. Ami az egyik területen nélkülözhetetlenül fontos, az a másikon szükségtelen, sőt gátolhatja az előrehaladást. Már csak ezért se hiszem, hogy a matematika mindent „elöntene”. — Az is csak legenda, hogy a matematikusok közül kerül ki a legtöbb szórakozott professzor? — A tréfás kérdésre a tréfás válasz: a szórakozottság nem matematikai definíció, tehát én, a matematikus, nem tudom meghatározni az egyéniséget, hogy szórakozott-e vagy sem. — És a komoly válasz? — Azt hiszem, a matematikusok között is akadnak olyanok, akik elzárkóznak a társadalomtól, s az elzárkózás „szórakozottságban” ölt testet. Hogy aztán ez az elzárkózás jó vagy rossz, az más kérdés. Ha társadalmi érdekből történik, azaz a kutató olyan alkotási fázisban éh hogy szüksége van zavartalan nyugalomra, elzárkózásra, akkor helyes, ha környezete ellen védekezik, ha másképp nem megy, szórakozottsággal. De az elzárkózottság álarc is lehet, mögötte a társadalmi problémákat lebecsülő önző kispolgár húzódhat meg esetenként. — És a társadalmi aktivitás is kétarcú? — Azt hiszem, a tevékeny társadalmi életet folytató tudós is kétféle lehet. Talán akad olyan, aki közéleti tevékenységgel szeretné növelni elismertetettségét. A többség azonban azért tevékeny, mert megérti, hogy a tudományok fejlődése, az utóbbi időkben a matematikáé is, attól függ, hogy a társadalom milyen anyagi erőfonásokat bocsát a tudósok rendelkezésére. Ezért aztán a tudós kötelességének tartja, hogy érdeklődjék a társadalmi problémák iránt, hogy tanácsot adjon és kérjen, ha kell, segítve a társadalom .és a tudomány között az összhang megteremtését. — Mit jelent mindez a gyakorlat nyelvére lefordítva vagy közelebbről a saját életében? — De hiszen mindmostanáig erről beszéltem. Summázzam? Az én legnagyobb gondom az, hogy bármit teszek, óriási a felelősségem, hiszen az ifjúság nevelése forog kockán, és ezzel egy nép, egy ország, egy társadalom jövője. (Becsukom a füzetem. Bizonytalan vagyok önmagámban: vajon sikerült-e a portré? A film a gépben még előhívatlan, és annyi minden függ a megvilágítástól ... És amikor fotóztam, valahogyan mindig eltűnt az a kedves, csibészes mosoly az arcáról... Ami meg a tollal rajzolást illeti: úgy irtam-e mindent, ahogyan mondta? A szavak, tudom, a helyükön vannak. De a hangsúlyok! Kevés az írásjelünk: pont, vessző, felkiáltójel, kérdőjel... Látom, dr. Daróczy Zoltán, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem analízis tanszékének vezetője is nyugtalan. Nemcsak látom, hallom is. Mert kimondja: az előadásain ő maga választja meg témáját, az interjúban pedig az újságíró kérdései a meghatározók... Mindketten bizonytalanok vagyunk ... De kár, hogy a portrékészítéshez a tudományok huszadik századi királya, a matematika se ad mindent megoldó képletet!) Garami László Onszlánköltfkök búcsúja Bara, a 11 hónapos oroszlánkölyök egykedvűen fogadja az érkezőket. Szomorúan nyöszörög, nem néz senkire, a simogatás is mintha fájdalmasan érintené. Egyedül maradt a nagy barlangban, hiába hívja testvéreit. Előző nap még együtt játszottak. Baby, a legkedvesebb, különös örömét lelte abban, hogy sárba mártott mancsával végigsimogassa látogatóit, Erzsiké, Manci és Theo hátukon fekve pofozták a levegőt, ma pedig az Állatkert udvarán utazóládáikban morgolódva fogadhatják csak kis barátaikat, a pestlőrinci úttörőket. aki az ünnepélyes pillanathoz méltón, virágcsokorral és búcsúfalatokkal érkeztek a helyszínre. — Alig egy év alatt tizenöt fiatal oroszlánt exportáltunk — mondja dr. Szederjey Ákos, a Budapesti Állat- és Növénykert főigazgatója. — Hetet ősszel, s most négy-négy indul Belgiumba, az ottani Zoofarmra. Lola, nőstényoroszlánunk egy éven belül kétszer ajándékozta meg utódokkal állatkertünket, s kölykeit már úgy neveltük, hogy megszokják az ember társaságát, (k) Bara nagyon szomorú (Kovács Ottó felv.)
