Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-11 / 1. szám

NÉGY VÁNDOR Zelk Zoltán meséje A világ végétől kilenc lépésnyire, de az is lehet, hogy tízre, volt egy hegy. Igazi hegy volt, s igazi volt az ösvény is, ami a hegytől az ösvényig vezetett. Vidám élet volt az erdőben, de legvidámabban négy testvér élt, akiknek az erdő közepén volt a házuk. A négy testvér neve: Tavasz, Nyár, ősz, Tél. Azt elfelejtettem elmondani, hogy mindez a világ elején volt, a világ elejétől is csak tíz évig és három napig. Mert a négy testvér összeveszett azon, hogy melyik madár tud na­gyobbat ugrani, a veréb vagy a rigó Így történt aztán, hogy a Tavasz így szólott testvéreihez: — Ezen mi elveszekednénk a világ végéig is. Én hát inkább elmegyek közületek. — Ezzel aztán el is indult a kis ösvé­nyen, míg csak a világ közepére nem ért. Beletelteit három hónap, amíg visszajött az erdőbe. Akkor aztán eldicsekedett testvéreinek, hogy mennyire örültek neki az emberek. Mindenki azt mondotta, hogy a Ta­vasz a legszebb. Ezt bizony nem hagyta a Nyár. ű is útra kelt és dicsekedve tért vissza: — Enhozzám így szóltak az emberek: „Te vagy a legjobb, te vagy a legkedvesebb! Te érlelted meg a búzánkat, hogy lisztet őrölhesünk, hogy kenyeret süthessünk a lisztből:..” — „Én is útra kelek’’ — mondta az Ősz. Aztán mikór visz­­szatért, így szólt: — Láttátok volna, hogy örültek nekem az emberek. Nem csoda, mert teli tarisznyával mentem közé­jük, vittem nekik szőlőt, diót, almát, körtét. A Tél se hagyta magát, ő is útnak indult. Visszafelé pajtá­saival, a szelekkel jött, s álló napig arról mesélt, mennyire örültek a gyerekek a hónak és a jégnek, s mennyi ágat tör­delt az erdőkben, hogy legyen mivel füteniük a szegényeknek. Álló napig ezt mesélte, de már csak ketten hallgatták: a Nyár és az ősz, mert a Tavasz közben újra útnak kelt, azóta így vándorolnak, mióta világ a világ. Kürthy Hanna rajza Vállkendő Hozzármlók: 50 deka gyap­júfonal, '3-as horgolótű. 1. sor: 50 cm hosszúságú láncszemsort készítünk, kere­kítsük fel a láncszemek szá­mát annyira, hogy nyolccal osztható legyen. 2. sor: * A kezdéstől szá­mított harmadik láncszembe 7 egyráhajtásos pálcát öl­tünk, ez a legyező. Ezután 1 rövidpálcával a harmadik láncszembe öltünk, majd 1 láncszem 1 rövidpálcával ke­rül az innen számított má­sodik láncszembe. *-tól a sor végéig ismétlünk. 3. sor: 3 láncszemmel for­dulunk. * 1 egyráhajtáips pálca, 1 láncszem és 1 egyrá­hajtásos pálca kerül a máso­dik sor 2 rövidpálcája közöt­ti láncszembe, 3 láncszemet 1 rövidpálcával leöltünk a második sor legyezőjének kö­zépső, negyedik egyráhajtá­sos pálcájába, 3 láncszem után *-tól ismétlünk. A sort 1 egyráhajtásos pálcával fe­jezzük be, amelyet az előző sor utolsó legyezőjének hete­dik egyráhajtásos pálcájába öltünk. 4. sor: 3 láncszemmel for­dulunk. * 1 rövidpálca ke­rül a harmadik sor első há­­romláncszemes ívébe, 1 lánc­szem után 1 rövidpálca a harmadik sor második há­­romláncszemes ívébe, 1 le­gyezőt horgolunk a harmadik sor 2 egyráhajtásos pálcája közé, *-tól ismétlünk. 5. sor: * 3 láncszemet, 1 rövidpálcával öltünk a ne­gyedik sor legyezőjének kö­zépső egyráhajtásos pálcájá­ba, 3 láncszem után 1 egyrá­hajtásos pálca, 1 láncszem és 1 egyráhajtásos pálca kerül a negyedik sor 2 rövidpálcája közé, *-tól ismétlünk. A sort 3 láncszem után 1 rövidpál­cával fejezzük be, az előző sor utolsó láncszemébe öltve. 6. sor: * 1 legyező kerül az ötödik sor 2 egyráhajtásos pálcája közé; 1 rövidpálcát öltünk az ötödik sor első há­­romláncszemes ívébe, 1 lánc­szem, 1 rövidpálca az ötödik sor második háromláncsze­­mes ívébe, majd *-tól ismét­lünk. A továbbiakban a 3—6. sor ismétlődik. 160 cm hosszúra horgoljuk, majd 10—10 cm-es rojtokat hurkolunk a két keskenyebb végére. Mielőtt komolyra fordítanánk a szót, mondjuk el a régi történetet a mamáról és a fiáról. A mama orvost akart nevel­ni a fiából és mindent elkövetett, hogy megkedveltesse vele az orvosi hivatást. A fiút jobban érdekelték a fizika, ma­tematika törvényei, a gépek, mérnök Bj lett, híres feltaláló, több külföldi egye­tem díszdoktora. Egy magas kitüntetés átvételekor a tiszteletére rendezett ün­nepségen így sóhajtott fel a mama: n„Mi lett volna a fiamból, ha egy kicsit tehetségesebb és — orvos lesz.” Nos, a pályaválasztás nem kis gond ma Magyarországon és nem csak a mama töpreng, mi legyen a gyerekből. A családon kívül foglal­kozik vele a pedagógus, a demográfus, a munkaügyi szakember, az üzemszer­vező, a pszichológus is. Cikkek, tanul­mányok, film, rádió, tévé, ankétok, tá­jékoztató kiadványok ismertetik a pá­­“ lyaválasztás lehetőségeit és azoknak az iskolatípusoknak jellemzőit, melyek el­­végzése után a gyerek a számára leg­megfelelőbb területen gyümölcsöztethe­­ti tudását. Legutóbb Budapesten több mint há­romszáz általános iskola 20 ezer nyol­cadikos diákjának pályaválasztási napot tartottak, s mintegy 200 fővárosi üzem­be és 40 szakmunkásképző iskola tan­műhelyeibe vitték el őket, hogy köze­­; lebbről is szemügyre vehessék a gépe­ket, a munkafolyamatokat, beszélget­hessenek a dolgozókkal, tanulókkal. Máskor klubdélutánokon találkoznak a most végző általános iskolások a szak­munkásképző iskolák hallgatóival. Az idei tanév végén mintegy 180 ezer gyerek fejezi be a kötelező általános iskolát. A végzős diákoknak a középiskolákban 65—66 ezer hely áll rendelkezésre, 34 ezren gimnáziumban folytathatják ta­nulmányaikat (olyanok, akiknek vagy nincs még konkrét elképzelése jövőjü­ket illetően, vagy ennek az ellenkezője: már most elhatározták, hogy egyetem­re, főiskolára próbálnak bejutni érett­ségi után). Mintegy 32 ezer fiatal pedig szakközépiskolákban tanulhat tovább. A szakmunkásképző iskolákban 78—80 ezer olyan tanuló lesz, aki ebben a tan­évben fejezi be általános iskoláit. Né­hány ezren, főleg a vidéki, falusi lányok esnek ki a középiskolai továbbtanulás­ból, foglalkoztatásuk, elhelyezésük, kép­zésük a munkaügyi szervek gondja. Az általános iskola nyolcadik osztá­lyát az idén végzők száma jóval több, mint az előző években bármikor. Ök a művi abortusz szigorú tilalma idején született népes korosztály gyermekei. Most nőnek ki az általános iskola pad­jaiból és tehetségük, képességük szerin­ti továbbtanulásukat mai társadal­munknak kell biztosítani számukra. A felelősség óriási. Éppen e felelősségtudat eredményezi — valamint a korábbi gyakorlatból le­szűrt tapasztalatok — azokat a válto­zásokat az iskolai reformon belül is, amelyek bevezetése a középiskola egyes típusaira vonatkoznak. Nevezetesen: a legszembetűnőbb változás a techniku­mok megszüntetése és a szakközépisko­lák fejlesztése. Ez nem valamiféle név­változást jelent, bár az új szakközépis­kola a technikumok tapasztalataira épül. Lényege: a túlzott szakmai tago­zódás megszűnik. A technikumokban az eddigi több mint 80 szakma helyett a szakközépiskolákban mindössze 37 szakmát oktatnak majd. Ennek szükségességét az a felis­merés vezette, hogy a szűkkörű, speciá­lis szakismeretek a technika állandó fejlődésével, a termelés színvonalának emelkedésével aránylag gyorsan elavul­nak, amit a gyerek magas szinten ko­rábban megtanult, az már a múlté. Másrészt, kívánatos, hogy a munkába álló fiatalok a termelés változó követel­ményeihez könnyebben alkalmazkodja­nak. A technikumokhoz viszonyítva a szakközépiskolákban növekedik az ál­talános műveltséget adó — főleg a ma­tematikai, természettudományos és ál­talános műszaki — tantárgyak aránya és szerepe. (A biológia például kötele­ző tantárgy lesz.) Az általános műveltséget adó iskola­típus egyaránt jó előkészítő a későbben egyetemre jelentkező számára, vagy a szakközépiskola befejezése után az azonnali munkába állásra. A szakközép­­iskola tehát nem ad alacsonyabb szin­tű képzettséget a technikumnál, in­kább szélesebben, jobban megalapozott ismereteket nyújt. A szakközépiskolákban végző fiata­lok a szakmai ágazatnak megfelelő érettségi bizonyítványt kapnak. Ez olyan állások betöltésére jogosítja őket, amelyeket eddig a középfokú techni­kumi végzettségűek betölthettek. A fel­vétel is elüt a technikumi felvételtől: amíg a technikumi felvételnél a tantár­gyi tudásszint volt a döntő, a szakkö­zépiskolákban az általános iskolai ta­nulmányi eredmény mellett a kötelező egészségügyi alkalmassági vizsgán a fizikai adottság megállapítása is közre­játszik. Hathatós segítséget nyújt a szülők­nek, pedagógusoknak egyaránt a Fővá­rosi Ifjúsági Pályaválasztási és Foglal­koztatási Iroda. A másfél éve működő intézmény szakemberei olyan gyerme­kekkel foglalkoznak, akiknek érdeklő­dési köre szétszórt, s képtelenek eldön­teni, hogy a sokféle pálya közül melyi­ket válasszák. Vagy ennek az ellenke­zője: a gyerek nem akarja tudomásul venni, hogy kedve és képessége ellené­re sem alkalmas a választott pályára. Ilyen esetekben is a pszichológus tapin­tata tereli helyes irányba fiataljainkat. H. M. VENDÉGEKNEK MELEG HASÉ. Hozzáva­lók: 8 személyre 35 deka margarin, 50 deka liszt, 1 to­jás, 2—3 evőkanál ecet, só, 1 deci tejföl, víz. Töltelékhez: 20—25 deka sonka, 1 deci tej­föl, 1 tojássárgája. — A liszt egyharmad részét nyújtófá­val (nem kézzel) összedolgoz­zuk margarinnal és hideg he­lyen pihentetjük. A többi lisztből 1 tojássárgájával, ecettel, sóval, vízzel, 1 deci tejföllel lágy rétestésztát ké­szítünk. Pihenés után a vajat a kinyújtott tészta felébe be­levágjuk és a tészta másik felét ráborítjuk, majd vé­­konyra nyújtjuk, fiúiról, fe­lülről. jobbról, balról egymás­ra hajtogatva 1/2 órát pihen­tetjük. A nyújtást és hajto­gatást még néhányszor meg­ismételjük és a tésztát (ha lehet jégen) pihentetjük reg­geltől délutánig. Most ,/2 cm vastagra nyújtjuk és pohár nagyságú szaggatóval kiszúr­juk. Minden második pogá­csa közepét egy kisebb szag­gatóval ismét kiszúrjuk. Egy­másra teszünk 1 nagy és 1 lyukas pogácsát, melléje tesszük a kiszúrt közepeket is. Tetejüket tojássárgájával megkenjük. 2—4 órai pihenés után előmelegített forró sütő­ben a pogácsák megkelnek, majd 15—20 perc alatt meg­sülnek. A megdarált sonkát 1 deci tejföllel és 1 kikevert tojássárgájával összekeverve a lyukakba töltjük és a kupa­kokat rátéve, melegen tálal­juk. VIRSLI PONGYOLÁBAN. Hozzávalók: 30 deka főtt, át­tört burgonya, 30 deka liszt, 20 deka margarin, 1 deka meg­futtatott élesztő, 6 pár virsli, 1 tojás. — A lisztből, burgo­nyából, margarinból az élesz­tővel és 1 tojássárgájával tésztát készítünk. 4 mm vas­tagságúra kinyújtjuk és 24— 25 darabra felkockázzuk. í— 1 fél virslit teszünk a köze­pére, felcsavarjuk, a végeket befelé fordítjuk. Sütőlemezre tesszük és tojásfehérjével megkenve sütjük. Melegen tálaljuk. SONKÁS PALACSINTA. Hozzávalók: személyenként 2 palacsinta, 6—8 deka sonka vagy füstölt hús, 2—3 tojás, morzsa, 1 deci tejföl, kisütés­hez olaj. — A sonkát 1 to­jással, tejföllel péppé kever­jük, megtöltjük vele a pala­csintákat, felhengergetjük, két végét befelé fordítva lisztben, tojásban és morzsá­ban megforgatjuk, forró olaj­ban kisütjük. Ha főételként adjuk, legalább 3 palacsin­tát számítsunk személyen­ként. Adhatunk mellé salátát vagy tartármártást. A Hódmezővásárhelyi Divatkötöttárugyár egy évvel ez­előtt szerepelt először a nyilvánosság előtt. Akkor a városli­geti Gundelban különleges exportkollekciót mutatott be. így a nagy érdeklődés, amely az idei bemutatójukat meg­­, előzte, már megalapozott volt. Az 1969—70-re tervezett kollekciójuk első érdekessége, hogy nemcsak exportra készül, s ez külön öröm azért is, mert mo­delljeik olyan újszerűek, ötletesek és szépek, hogy bármelyik import kollekcióban is feltűnést kelthetnének. Az újdonságokhoz Trevira, Cashmylon és más külföldi fo­nalakat, például a Metalrex fémfonalat is felhasználták. A fémfonal — az arany és ezüstlurex — szinte minden mo­dellnél még a sportruháknál is szerepel. Tessék megnézni például az első képet: fehér pantalló, kétsorosán gombolt lila kabát, ezüstlurex paszpóllal és díszítéssel. A tervezők nem csak a modellek tervezésében, hanem a szí­nek újszerű összeállításánál is rendkívül ötletesek. A divatot nem követik, hanem együtt haladnak vele. Finom például a zöld-fekete-narancs-fehér színösszeállítású, modern vonalú sportruha, a felsőrésszel egybedolgozott keresztben csíkos szoknyával. A ruha színösszeállításában készült a jó meleg, óriás pomponos kötött sapka is (2. kép). Kötött divatban a fiatalok is sok újdonságot kapnak. Na­gyon tetszett a harmadik képen látható mustár színű kötött kötényruha. a szoknya alján fekete kézi hímzéssel, a kivágás körül paszpóllal díszítve. Sárga pulóvert viselt hozzá a man­­neken. A három szín eredeti hatást nyújtott. De mégis, talán a legkedvesebb színük az idei kollekcióban a fehér. Terveztek hófehér nyitott nyári kabátot, az elején arany cakkozással, azsúrozott ruhával, fehér kosztümöt aranylurex paszpóllal és aranylurex pulóverrel, fehér ingruhát, fekete és dohánybarna paszpóllal, a két szín között természetesen ott ragyog az aranylurex szál (4. kép). „Hódiköt” a Hódmezővásárhelyi Divatkötöttárugyár emb­lémája már szerte a világon ismert. (Komlós Lili felv.) (f. b). % 4,

Next

/
Thumbnails
Contents