Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-19 / 8. szám

litA xyrb-Q-fcÄ& n/ I LY EN A MAI NŐ Rajkin, korunk egyik nagy átváltozó­művésze. Képes arra, hogy néhány má­sodperc alatt ruhát, maszkot és jelle­met váltson. A tv-kamera egyszer meg­mutatta, hogy mi történik ilyenkor a színfalak mögött. Ott áll a segédsze­mélyzet, öltöztet, fésül, szakállt ragaszt és álarcot nyújt át. Minden mozdulat megtervezett, pontos, százszor próbált. Rajkinhoz hasonló átváltozóművész a mai nő is, csak többnyire segédsze­mélyzet nélkül vált alakot, önkiszolgá­lással. S akár az önkiszolgáló boltok­ban, árgus szemű emberek figyelik minden mozdulatát. Nézzük csak végig, hogy egyetlen napon is hány minőségben szerepel. Hajnalok hajnalán tervezési szakember: félálomban egyezteti tennivalóit az idővel, és miközben neheztelve megál­lapítja, hogy ez a nap sem hosszabb, mint az előző volt, innen is, onnan is elcsíp néhány percet, s akár egyes ter­vezők, nem számít az előre látható elő­­reláthatatlanra, hogy az autóbuszra várni kell, hogy a közeli KÖZÉRT-ben nem lesz friss kenyér, és ezért a tá­voli kenyérboltba is el kell látogatnia. Majd kipattan az ágyból, rendbe­hozza magát és pongyolát öltve átvedlik háziasszonnyá. Kiágyaz, beágyaz, elké­szíti a reggelit és a tízórait, átfutja az újságot, öltözteti a kicsit, ellenőrzi, hogy mosott-e fogat a nagy, kikészíti férjuram ingét. Mielőtt munkába indul­na, katonásan kiadja a napi parancsot. Am a csapat fegyelmezetlen. A tervet módosítani kell. Ha az atya inkább el­viszi a kicsit óvodába és haza is hozza, de nem vállalja a szülői értekezletet, akkor délután nincs a tavaszi bevásár­lást megelőző áruházi körséta, viszont reggel be kell ugrani a fodrászhoz egy kis fésülésre, mert ilyen hajjal nem mehet az ember a szülőtársak közé. A fodrásznál a tervezetthez képest érté­kes öt percet veszít, de behozza, ami­kor sprinterré változik, hogy az autó­busszal egyidőben érjen a megállóhoz. Az autóbuszon a szép frizura felkelti egyes utasok figyelmét. Néhány percre tehát Nö-vé alakul. Munkahelye kapu­jában azon menten dolgozóvá vedlik. S ha főnöke meg is dicséri frizuráját, tudja, hogy ez csak olaj — Molnár Fe­renc kifejezésével élve —, mitől a csa­varok jobban működnek. Következik nyolc óra munka, konfliktusokkal, vagy anélkül. Am vannak időszakok, amikor varázslóként csak a teste van jelen, lelke vándorol, az óvodába a kicsihez, aki reggel kedvetlen volt — csak nem beteg? —, a hivatalba a férjéhez, re­mélhetőleg nem csapja valakinek a sze­let, a lakásba, ahol az eső éppen most csorog végig a tiszta ablakon. Munka után rohan az iskolába. Itt kedves szülő lesz belőle, akit elmarasz­talnak azért, mert a lánya súg és ügyet­lenül mászik a kötélen. Az értekezlet után bevásárol és a Patyolatba megy. A retikülből előkerül a nylonszatyor, a szatyorból a háló. Ekkor már valósá­gos hordár. Odahaza, amint belép az ajtón, a család nekiront, kölcsönösen bepanaszolják egymást, és ő bíróként Papp János kerámikusművész: „Madonna” kutyafuttában igazságot tesz. Ezután kinek-kinek kijelöli helyét és munká­ját, majd a „nagy organizátort” lefo­kozzák házi rabszolgává. S ő rabszolga dühvei ront a lakásnak, felforgatja és visszaforgatja a bútorokat. A nagy ro­bajba, amit kelt, belevegyül népe elé­gedetlen moraja. A kicsi mesét kér, a nagy nem akar lemenni sóért, a férje pedig panaszkodik, hogy a megerőltető munka után odahaza sincs nyugalma, ö kirohan a konyhába és felteszi a va­csorát. Míg megfő, anyaként szerepel, továbbítja lányának a szülői értekez­let intelmeit, kinyitja a tv-t, hogy az meséljen a kicsinek ő helyette, elrakja a ruhát. Estére végre rend van a lakás­ban. Vacsoráztat, lefektet, majd a für­dőszobába rohan, hogy kicsípje magát, mert a férje vállalata összejövetelt rendez, Szépen felöltözve megjelenik, mint X kartárs neje és cseveg, kedves­kedik fáradhatatlanul, mintha egész nap e kellemes estére készült volna. És köz­ben arra gondol, hogy miként pótolja másnap az elvesztett időt. A hét többi napja is hasonlóan telik; olykor kevesebbet háziasszonykodik és tanulóvá alakul át, mert a főnöke is megmondta, „lépést kell tartani a gyor­suló idővel”. Máskor közéleti ember­ként társadalmi munkát végez, olvas, színházba megy, vagy vetélkedik a ív­ben. Hol intenzívebben anya, legfőkép­pen akkor, ha valami baj van a gyere­kekkel, hol elsősorban feleség, ha fér­jét a hivatalbeli kellemetlenségeiért kell kárpótolnia. S amikor hajrázik a vállalat, akkor legfőképp dolgozó, vizs­gák előtt pedig vattát dug a fülébe és a könyvet bújja. S amit éppen elhanyagol, azért bírálják. Még nem is olyan rég közbírálatban részesült jócskán: a munkahelyén mint anya, hogy hiányzásai miatt nem üte­mes a termelés, hogy sajátos munka­­körülményekre és gyermekintézmé­nyekre tart igényt. A közvélemény egy része, mint dolgozót ítélte el, hogy miatta születik oly kevés gyerek. Am az utóbbi időben többször bebizonyították, hogy a nők kevesebb munkaórát mu­lasztanak, mint a férfiak. Hogy az anyaságról sem mondanak le, ha javul a lakáshelyzet — mert javul —, és ha gyerekgondozási segélyt adnak nekik. Újabban már azt is tudomásul vették, hogy a keresők 40 százaléka nő és hogy az eredményeknek is részesei. S nem is dolgozhatnak olyan rosszul, ha az el­múlt öt év alatt 58 százalékkal nőtt a női vezetők aránya, míg az összes ve­zetőké csak 29 százalékkal. S tegyük hozzá, hogy a kitüntetések 44 százalé­kában is a nők részesülnek. Kovács Judit HORGOLT GALLÉR Szalaghorgolással készítjük, 80- as horgolócérnából. 11 láncszem­mel kezdjük az „A” pontból ki­indulva, 4 egyráhajtásos pálcával és hétláncszemes ivekkel folytat­juk. A harmadik belső (v után ritkítjuk a szalagot, a pálcák közé Z—2 láncszemet horgolunk. Az Innen számított tizenkettedik belső Ívnél pávaszemes kapcso­lást készítünk az alábbiak sze­rint: az első 3 láncszem után még 4 láncszemet horgolunk és 1 egyráhajtásos pálcával az előző ívbe öltünk, majd 4 láncszemmel és 1 egyráhajtásos pálcával kap­csoljuk az Iveket sorban. Az ötö­dik-nyolcadik ívet láncszem nél­kül, csak 1—1 pálcával kapcsol­juk, majd Ismét 4 láncszem és 1 egyráhajtásos pálca váltakozásá­val haladunk tovább. Az utolsó ívbe rövtdpálcával öltünk, majd visszafordulunk és minden négy­láncszeraes ívbe 3, a forduló pál­cáiba 1—1 rövidpálcát öltünk. Az utolsó rövidpálcával összekap­csoljuk oválisra az egész belső fészt, majd 3 láncszemmel vlsz­­szatérünk a szalagra és sűrített pálcákkal folytatjuk a horgolást. Az ellenkező oldalon a tizedik (vnél ugyancsak pávaszemes kapcsolást készítünk az előbb leírtak szerint, de itt csak rövid­pálcákkal öltünk az Ívekbe és az utolsó rövidpálcával összekap­csoljuk az első és az utolsó Ivet. A kapcsolás előtti sorban már ritkítjuk a pálcákat. Innen is­mételjük a mintát a ruha nya­kának meglelelö méretig, majd az utolsó minta folytatásaként sűrűpálcás szalaggal behorgoljuk a gallér belső részét, a minta szerint rövidpálcákkal és négy­­lábrt pókkal kapcsolunk a gallér­hoz. mAlijÁlwiizh id A népművészet díszítőelemeinek alkalmazása mind na­gyobb teret hódit az új divatban, s most már nemcsak es­télyi, alkalmi ruhákon tűnik fel a színpompás matyó vagy kalocsai hímzés, hanem — mint ezt legutóbb több nagy bu­dapesti divatszalon tavaszi-nyári bemutatóján láttuk — a fürdőruhákon is. A napfényt, a Balaton selymes vizét kedvelők az idén gazdag választékú strandkollekciókból válogathatnak. Diva­tosak továbbra is a műszálas, egybeszabott, kötött fürdő­­ruha-modellek, ezeket a mély hátkivágás, a derék vonalán elhelyezett köralakú kivágások teszik újszerűvé — és to­vábbra is vannak hívei a pamutból készült, színes, mintás, kétrészes fürdőruháknak. A Margitszigeten tartott divatbe­mutatókon különösen nagy sikert arattak a rövid, vagy hosszú ingkabáttal készült strand-modellek, alattuk nadrá­­gos vagy szoknyás, kétrészes napozó fürdőruhákkal. Tetszett a Pamutnyomóipari Vállalat új, müszálas anyagá­ból, az „Abél” elnevezésű mintás pamutból készült kék-barna színösszeállítású, felnagyított, törökmintás, há­romrészes modell (1. kép), amelynek kobátját és szoknyaré­­szét aranysárga raffiabojtokkal díszítette a tervező. A hagyományos kötszövött strand-modellek közül a lazac­piros, hátul mély kivágással készült, sportos fürdőruhát (2. kép) fotóztuk le, amelyhez lazacpiros-kék szinösszeállítású, széleskarimájú szalmakalapot viselt a manöken. Harmadik modellünk (3. kép) különleges kollekcióból való. A Kuwaitban és Tokióban megrendezésre kerülő magyar di­vatbemutatóra tervezte Nádor Vera. A plageruha beige­­színű lenvászon anyagát aranyszínű matyóhímzés és pjros rojtok díszítik. Alatta aranyszínű, kétrészes napozó shortot viselt a szőke manöken. Potoczky Júlia QjÖl'íí rf)('tFlr NÉPMESE Volt egyszer egy özvegyasszony, annak három gyermeke. Két fiú, meg egy leány. A két fiú elment szántani. Elmen­tek, de nem vittek magukkal ennivalót, kérték anyjukat, küldje utánuk kis húgukat elemózsiával. — Küldöm én, de nem szívesen, mert eltévedhet és a sár­kány is elrabolhatja. El is tévedt, el is rabolta a sárkány. A fiúk hiába várták az ennivalót. A nagyobbik fiú elindult kis húgának keresésére. Meg is találta a sziklahegyek között a sárkány udvarában. Megölelték egymást, éppen akkor ért haza a sárkány. — Hát te ki vagy? Hogy mertél idejönni? — ordította a sárkány, és egyetlen csapással agyonvágta a fiút. Jajveszé­­kelt a lány, és jajveszékelt otthon az özvegyasszony is. Üt­­nak indult a kisebbik fia, meg is találta őket a sziklahegyek között; a lányt a palotában, a bátyját a sírban. Bors Péter — így hívták, mert olyan erős volt, mint a bors — nem várt sokáig a sárkányra. Egyszercsak nyílik az ajtó és egy buzo­gány penderül be rajta. Bors Péter nyomban visszapende­rítette. A sárkány nagyon mérges lett. — Ki csúfolódik a buzogányommal? — Én, ha nem haragszol. — Hát te ki vagy? — Bors Péter — és ezzel úgy vágta homlokon a sárkányt, hogy az nyomban kimúlt. Bors Péter gyorsan levágta a sárkány farkát, kiment a bátyja sírjához, és azt hetvenhét­­szer megcsapkodta. Megnyílt a sír és a nagyobbik fiú épen lépett elő. Összeölelkeztek és boldogan mentek hármasban haza. Az öregasszony most már nem bánatában, hanem örömében sírt. Kürthy Hanna rajza Receptek RAKOTT KELBIMBÓ. Az apró kelbimbó-fejeket enyhén sós vízben felfőzzük. Utána felébe vágva, egy sort lerakunk belőle kizsírozott vagy kivajazott és morzsával meghintett tűzálló tálban. 15 deka paprikás zsíron megpárolt, átdarált magyar sonkával beborítjuk. Ezután ismét egy sor kelbimbó következik, majd négy darab, karikára szelt kemény tojás és ismét kelbimbó. A tetejére két deci tejfölt és 5 deka olvasz­tott vajat teszünk. Sütőben mintegy félórán át sütjük, hogy rózsaszínű legyen. RAKOTT TÖK TOJÁSSAL. Három darab, mintegy 40 dekás tököt vékonyan meghámozunk, majd felébe vágjuk, kibelezzük. Körülbelül 6 centi hosszú és másfél centi szé­les szeletekre vágjuk. A szeleteket sós vízben — amibe né­hány csepp ecetet is öntöttünk — félpuhára főzzük. A felét kizsírozott, zsemlemorzsával meghintett tepsiben lerakjuk. Három tojás sárgájából, 2 deci tejfölből tíz deka reszelt sajt­ból, a három tojás keményre vert habjából és megfelelő mennyiségű sóból tölteléket készítünk. Ennek felével bebo­rítjuk a tökszeleteket, majd újabb sort rakunk le, és ismét a töltelék következik. Végül olvasztott zsírral vagy olajjal meglocsoljuk, és reszelt sajttal meghintjük. A sütőben meg­pirítjuk. TÚRÓS GOMBÓC. 9 deka vajat habosra keverünk 3 tojás sárgájával, majd hozzáadunk 30 deka túrót, sót, 10 deka da­rát és Vj órát állni hagyjuk. Végül beletesszük a tojások fel­vert habját. Gombócokat formálunk és azokat forró vízben 15—20 percig főzzük. Zsírban megpirított zsemlemorzsában meghempergetjük, tejföllel leöntve tálaljuk. TEJFÖLTORTA. Egy egész tojást 3 deci tejföllel, 25 deka liszttel, 25 deka porcukorral simára keverünk. Kilisztezett tortaformában megsütjük. Kihűtjük és közepén kettévágva, megkenjük baracklekvárral. Lekvár kerül a tetejére is, amit őrölt dióval vegyített cukorral hintünk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents