Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-19 / 8. szám

HONFITÁRSAINKAT keressük KALMAN ARANKA (született 1908 Júniusá­ban az Egyesült Államokban, Bt. Louis, Mis­souri, anyja neve Romanov Katalin), Állító­lag Detroitban él, férjét Eddynek hivJAk, foglalkozása építész. A keresett szülei 1806- ban vándoroltak ki Eszak-Amerikába, 1912- ben elváltak, s azóta kapcsolatot nem tar­tottak. Az édesapa visszatért Budapestre, 89 éves, kéri leányát, hogy Írjon neki. LOSCH J. JULIO (született Győrött, 1932. má­jus 18-án, anyja neve Frey Terézia) 1957-ben az Egyesült Államokba távozott. Keresi édesapja Budapestről, akinek 1962 decembe­rében irt utoljára Kaliforniából. HEGEDŰS GYULA (született Bodroghalá­­szon, 1939. július 4-én, anyja neve Dell Irén) 1987-ben Kanadába vándorolt. Keresik szülei Sárospatakról, akiknek 1958 októberében Irt utoljára. BERKO ATTILA (született Tatabányán 1935 júliusiban, anyja neve Bakonyi Zsófia) 1956-ban Kanadában telepedett le. Keresi édesapja, akinek 1967 februárjában Irt utol­jára. Édesapja súlyos állapotára való tekin­tettel kéri flát, hogy mielőbb adjon hírt ma­gáról. HAJDÚ ÁGNEST és ZSUZSANNÁT (Szol­nokon az 1940-es években születtek, édes­anyjuk neve Vajdaffy Agnes), akik 1956-ban az Egyesült Államokban telepedtek le, ke­resi USA-ban élő unokafivérük. MÜLLER ANTAL (született Budapesten 1934. augusztus S-in, anyja neve Müller Antónia) 1956-ban Kanadába távozott. Keresi édes­anyja és testvére Budapestről, akiknek 1966 márciusa óta nem Irt. LITVAI FERENC (született Tlszatardoson 1931. augusztus 13-án, anyja neve Sneider Janka) 1956-ban Franciaországban telepedett le. Keresi édesapja Tiszatardosról, aki 1966 áprilisa óta nem tud fiáról. HAKLAR IMRE (született Magyarlakon 1934. június 5-én, anyja ne­ve Kukor Mária) 1956-ban Kanadába vándorolt. Keresi testvére Nagy­kanizsáról, aki 1966 novemberében kapott utoljára hirt fivérétől. SIROKI LAJOS (született Polgáron 1937-ben, anyja neve Budai Eszter) 1956-ban Ausztráliában telepedett le. Keresi testvére, Sándor Polgárról, akinek 1962-ben Svdneyból Irt utoljára. DEBRECENI GABOR (született Sarkadon 1896. március 25-én, any­ja neve Borsós Zsuzsanna) 1924-ben Argentínába vándorolt. Keresi testvére, Antal, Sarkadról, akinek 1932-ben írt utoljára Buenos Aires-DÓI. Kérjük kedves olvasóinkat, akik Ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továb­bítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címei MAGYAROK VILÁGSZÖVET­SÉGE, Postaflók 292, BUDAPEST 68. Boldogító esfe volf Berek Katalin művésznő találkozása brazíliai magyarokkal LÖSCH J. Jullo Olvasóink ('nmeimébe A Magyar Hírek kéthetenként (tehát évenként 26 íz­ben) jelenik meg. Előfizetési ára Magyarországon 78 forint, egyes szám ára 3 forint. Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy csekkbefizetési lapon, valamint átutalással a KHI MNB. 8. sz. egyszámlájára. Ha lapunkat külföldről fizetik elő, a Magyar Hírek évi előfizetési díja az egyes országokból a következő: Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3,60 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria: 85 schilling. Franciaország: 16 frank. Nagy-Britannia: 24 schilling, Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM. Svájc: 14,50 svájci frank. Ezekben a díjakban a postai szállítás költsége benne foglaltatik. Az alant felsorolt országokból a Magyar Hírek előfizetési diját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni i Ausztrália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Marokkó, Nagy-Brltannla, Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Svédország. Az előfizetési díj bármely országból bank útján átutalható a Magyar Nemzeti Banknál vezetett 171.223—7«. sz. folyószám­lánk javára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-order beküldésével. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfogadunk egyévi előfizetési díj fejében a fent jelzett pénzösszegeknek megfelelő számú nemzetközi postai válasz-coupont Is, amelyek mindenütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkalmával le kell azokat bélyegez­tetni. A Magyar Hírek külföldön előfizethető közvetlenül, a következő cégek útján is: ANGLIA: Collet’s Holdings Ltd., Dennlngton Estate, Wellingborough, Northants. — AUSZTRIA: Vertrieb Ausländischer Zeitungen, Hochstädt-Platz, 3. Wien 2«. — BRAZÍLIA: Livrarla Brody Ltda. Caixa Postal 6366. Bao Paulo. — Livrarla D. Landy, Caixa Postal 7943, Bao Paulo. — FRANCIAORSZÁG: Agence Litteralre et Artlstique Parisienne 7, Rue Debelleyme, Paris. — Société Balaton, 12 Rue de la Grange Bateliére, Paris. 9. — KANADA: Délibáb Film and Re­cord Studio, 19 Prince Arthur Street, West-Montreal 18, P. Q. — Pannónia Books, 2, Spadlna Road, Toronto 4. — NEMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kunst und Wissen, Erich Bieber, Wilhelmstrasse 4., Stuttgart N. — Griff Verlag., Sedan- Strasse 14., München 8. — Kubon und Sagner, Schllessfacli 68. München 43. — USA: Stechert and Hafner Inc., 31, East 10th Street, New York 10003, N. Y. — Elő lehet külföldről fizetni lapunkra a KULTÚRA cégnél Is, amelynek elme: P. O. B. 149. Budapest 62. Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevüket és címüket NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL szívesked­jenek leírni, hogy pontosan címezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és címhelyesbítések közlé­sét is. Postacímünk: Magyar Hírek, P. O. B. 292., Buda­pest, 62. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek címe: Budapest, VI., Benczúr u. 15. A Szülőföldünk hullámhosszai Félórás adásainkat naponta a következő időben és hullám­hosszakon sugározzuk az Európában és Közel-Keleten élő honfi­társaink számára (közép-európai Időszámítás szerint) 20.00-tó! 20.30- lg a 25,2, 30,5, 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Eszak-Amerikában élő honfitársaink számára a keleti partvidéken (helyi idő szerint 19.00-tól 19.30-lg) a 19,8, 25,2, 30,5 és 48,1 méteres rövidhullámon. A nyugati partvidéken (helyi idő szeunt 16.09-tól 16.30-ig) ugyancsak az előbb említett rövid­hullámokon. Ezenkívül a keleti partvidéken (helyi idő szerint 23.00- tói 23.30-ig) és a nyugati partvidéken (helyi Idő szerint 20.00- tól 20.30-ig) a 19,8, a 25,2, 30,5 és 48,1 méteres rövidhullámon. A Dél-Amerikában élő honfitársaink számára (riól Időszámí­tás szerint) 20.00-tól 20.30-ig a 16,8, 19,8, 25,2 méteres rövidhullá­mon. Egyórás adásainkat naponta a következő Időben és hullám­hosszakon sugározzuk az Európában és a Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai Időszámítás szerint) 21.30- tói 22.30-ig a 25,2, 30,5, 42,2, 48.1 méteres rövid- és a 221 mé­teres középhullámon. Az Eszak-Amerikában élő honfitársaink számára a keleti partvidéken helyi Idő szerint 21.00-tól 22.00-lg, a nyugati part­vidéken helyt Idő szerint 18.00-tól 19,00-tg a 19,8, 25,2, 30,5 és a 48,1 méteres rövidhullámon. Vasárnap délután 15.00-tól 17.00 óráig: a műsort az Európában — el-F - ---- -- ...................................-és a Közel-Keleten élő hallgatóinknak közvetítjük, minden va­sárnap a 19,8, 25,' ----­­középhullámon. sárnap a 19,8, 25,2, 30,7, 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres 'phu'“ magyar hírek - —. Hungarian News Nouvelles Hongrolses Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja, P. o. B. 292. Budapest 62. A szerkesztő bizottság elnöke: BOGNÁR JÓZSEF, egyetemi tanár. Főszerkesztő; SZANTÚ MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Sala Sándor Igazgató Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás Index: 26.506 — A riói filmfesztiválra mentem ki, mint a fesztivá­lon bemutatott filmünk, a Próféta voltál szívem női fő­szereplője. A filmnek komoly sajtóvisszhangja volt, nagy tetszést aratott — kezdte be­szélgetésünket Berek Kata­lin, a Nemzeti Színház tagja. Ezután arról mesél, milyen igaz az a szinte már közhely­nek számító tréfa, hogy a vi­lágon „mindenki magyar”. — Vegyük csak a feszti­vált. Brazil sajtófőnöke Jó­nás György volt, a versenyző brazil film rendezője Len­gyel János. Valósággal meg­rázott a tapasztalás, hogy milyen tehetséges nép va­gyunk, bárhol a világban megálljuk a helyünket. — Noha Rióban töltöttem hosszabb időt, Sao Paulába csak egy napra mentem át, pontosabban, egy estére — a magyar estre —, a legmeg­­rendítöbb pillanatokban ott volt részem. Már ahogyan kezdődött, ahogyan azt a mély felelősségtől áthatott törekvést éreztem, amellyel nagykövetségünk ápolja az eleven kapcsolatot a kint élő honfitársak s a szülőhaza oly távoli magyarsága között, az is magával ragadott. S sze­mély szerint hálás vagyok az élményért, hogy magam is egy ilyen kapcsolatteremtési „alkalom” lehettem. Talán nem is csoda, hogy különös gonddal segítik egy ilyen est létrehozását, hiszen Dél- Amerikába viszonylag kevés magyar művész jut el, hogy megismertesse a mai hazai kultúrát, az irodalmat, mű­vészetet. Föl is merült egy kis aggodalom a műsorom­mal kapcsolatban, hogy tud­niillik a Sao Paulo-i magya­rok — ha a sok éves, sőt több évtizedes távolság nyel­vi nehézségeit leszámítjuk is —, megérthetik-e egyáltalán, amit térben és időben elsza­kadva kapnak: a mai Ma­gyarország szellemi alkotá­sait? Hogy én is aggódtam-e miatta? Nem is tudom. Csak azt tudom, hogy ott álltam egy teremben, ahol magya­rok vettek körül, olyanok, akik tizenkilencben emigrál­tak, olyanok, akik a hitleri sötétségből menekültek, vagy akik a harmincas évek végén egyszerűen futottak a háború elől. Különböző érzelmű, kü-BereK Kati UMrii lönböző gondolkodású ma­gyarok ... De eljöttek, mert meg akarták ismerni a mai magyar költészetet. Vagy mert egyszerűen a magyar szóra szomjasak. — Amikor Petőfi, Ady, Rad­nóti, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Nagy László verseit mondtam, feszült figyelem­mel hallgattak. Az első pil­lanattól biztos voltam ben­ne, hogy megértenek. Velük együtt figyelve, együtt léle­gezve, szinte velük együtt­működve, az érzéseikkel, a tudatukkal különös módon összefonódva csináltam az (Kornls Péter felv.) egészet, úgy, hogy velem szo­rongtak, sírtak, nevettek. Kis szünetet tart, de a su­gárzás a szemében, az arcán, egy pillanatra sem lanyhul. — És utána — nem volt egy teremtett lélek, aki úgy ment volna el, hogy kezet ne szorított volna velem. És csaknem mind üzent vala­mit. Szomorúan elsuttogott és izgatottan elhadart üzenete­ket mormoltak a fülembe, ismeretlen neveket bíztak rám. És személytelen üdvöz­leteket is: a pesti Nagykör­útnak, a Fészek Klubnak. Odajöttek hozzám idős em­berek, de fiatalok is, máso­dik, harmadik generációs magyarok, akik megkérdez­ték, vajon érződik-e kiejté­sükön, hogy nem Magyaror­szágon születtek. Odajött három magyar bencés pap, s azt mondták: „Nagyon szép volt." De a legfurcsább gra­tulációt három brazil mér­nöktől kaptam, akik azért látogattak el a magyar est­re, mert érdekli őket a nyel­vünk, s egyfolytában, elő­­adásszerűen akarták hallani a magyar szavak zenéjét. Mindent egybevetve: boldo­gító este volt. ' Mintha a belső feszültség most fölengedne, egy pilla­natra elmosolyodik: — Tulajdonképpen kissé ki kellene fújnom magam a következő nekifutás előtt. De lélekben már készülök az újabb, izgalmas találko­zásra. Mert Berek Katalin több művészünkkel együtt Fran­ciaországba utazik, hogy Pá­rizsban és Tourcoing-ban is bemutatkozzék az ott élő magyaroknak. SoÓ8 Magda Kapintiai magyar emlékek A Magyar Hírek 1968. november 30-i számában felhívást tett közzé. A Ma­gyarok Világszövetsége azzal a kéréssel fordult az ország határain kívül élő honfitársainkhoz, hogy egy most készü­lő hadtörténelmi munkához nyújtsanak segítséget s ha a külföldön levő bár­mely korból fennmaradt katonai em­lékről, esetleg hiteles vagy mondái tör­ténet leírásáról tudomásuk van, arról értesítsenek bennünket. Erre a kérésre érkezett hozzánk dr. B. K. Ausztriában élő honfitársunk levele, amelyben kla­genfurti emlékekről tudósít. Az anyag olyan érdekes, hogy — kö­­szönetünk tolmácsolása mellett — leve­le néhány részletét ismertetjük kedves olvasóinkkal. „A karintiai Zollfelden, Klagenfurt tartományi főváros közelében fekvő Maria Saal búcsújáróhely történelmi nevezetességű dómjában a jobb mellék­oltár falán egy régi festmény lóg, mely beszámol Mátyás király azon harci tet­téről, mikor is a fekete sereg annak idején ezt a megerősített templomot ágyúkkal ostromolta. A dóm falában még ma is láthatók a fekete sereg be­falazott ágyúgolyói." „Egy érdekes szlovén monda szerint Mátyás király nem halt meg, hanem a fekete sereggel együtt ott alszik a Ka­­ravankák Petzen nevezetű hegy gyom­rában. A király egy elefántcsontból fa­ragott asztalnál ül és alszik. Szakálla — á la Barbarossa — átnő az asztalon és az asztallábak köré csavarodik. Ha majd az asztalnak mind a négy lába be lesz fonva a szakállal, akkor Mátyás fel fog ébredni." „... A szintén Klagenfurt közelében fekvő Viktring faluban lakott a szabad­ságharc leverése után Görgey Artur negyvennyolcas honvédtábornok. A há­zat a mai napig Görgey Stöcklnek hív­ják. Villaszerű, tornyos épület, ott fek­szik a Mayernig felé vezető út mentén. Azt mesélik, hogy Görgey többször megfordult Klagenfurtban a még mai napig is létező Lerch kávéházban, ahol őt az akkoriban itt garnizonban levő magyar huszártisztek állítólag inzultál­­ták volna...” Qó- £Q(>A£JÁjg.tt, Ilőu^uí éldit! Family Gathering Celebrates Couple's 50th Anniversary A family fathering Sunday will mark the Stth annivers­ary of Mr. and Mrs. Bernard Hue of R1 Brantford. About 30 members «111 attend. The couple waa married March.4. 1918 at the Presbyte­rian hurch In Tiaiakerese­­seny, Hungary where they were both born. Mr. Hoo emigrated In Can­ada In May. IMS and settled on a homestead in Miatatum, Bask. Two year» later his wile and two eldest children joined him. The family moved east in 1931 and to thetr present home in 1M4. Before his retirement In HW Mr. Hoo was employed by Johnson Brothers Co. Ud. Both he and his wife are avid gardeners-The couple has five child­­ren: Mrs. George (Irma) Rl­­movsky. and Bernard both of Brantford: Louii and Prank of Stooey Creek and Mrs. C. B. (Olga) Tanguary of St. Thomas. There are 14 grand­­children and two great-grand­­children. MR. AND MRS. BERNARD HOO Kedves Hoó házaspár! Levelüket megkaptuk s a brant­­fordi újságot is, amelyen mint örök­ifjú pár állnak egymás mellett. Így álltak egymás mellett ötven éven át, csak éppen nem mindig fehér virág­gal ékesítve s mosolyogva. Bizony, az együtt töltött fél évszázadnak sok nehéz éve volt, de sok tiszta, boldog munkás esztendeje is. Mi valameny­­nyien jól ismerjük a gondokkal ter­hes, s a szép mozzanatokat. Hiszen a Magyar Hírek „Írja meg” pályázata első díjnyertes müvének — Hoó bá­csi pályamüvének — ez a gazdag munkás élet volt az alapja. Az első díjat nyert mű Tiszakerecsenytől Kanadáig címmel megjelent könyv­alakban, idehaza nagy érdeklődéssel olvasták és kint élő honfitársaink­hoz is eljutott. Bizonyára sokan ön­magukra, saját küzdelmeikre ismer­hettek benne, így Hoó bácsi szerte a világon számtalan sorstársának sze­mélyes ismerősévé vált. Egészen ter­mészetes tehát, hogy most, amikor házasságuk 50. évfordulóját ünnep­ük öt gyermekük, tizennégy unoká­juk, két dédunokájuk körében, va­lahol a kör szélső peremén mi is he­lyet foglalunk. Mint régi barátok szorítjuk meg a kezüket és kívánunk a nagyvilágban élő számtalan isme­rősük, olvasóink — s Hoó bácsi könyvének olvasói — valamint a Magyarok Világszövetsége és a Ma­gyar Hírek szerkesztősége nevében még sok-sok, egészségben eltöltött boldog esztendőt. ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents