Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-11 / 1. szám

Vidám reitvényvetélkedő MagyarországrólKi ritt 0íUksi 1. A NÉP ORSZÁQA — Adjon isten Nagy koma! — Isten hozta, Kiss koma! — Látom jó egészségnek örvendenek, Nagy koma! — Mit hoz a hóna alatt, Kiss koma? — Csak egy üveg pezsgőt, Nagy koma! — Előre akar inni a medve bőrére, Kiss koma? — Ez már kérdésnek számít, vagy csak úgy mondja, Nagy koma? — Ahogy magának kedvesebb, Kiss koma! —■ Állok elébe. De előbb üssük csapra ezt a butéliát, Nagy koma! S míg a dugó pukkan, a pezsgő habzik, a poharak telnek, álljunk meg egy pillanatra, hátha valaki nem tudja, ki ez a két úriember, aki itt lekomázza egymást, s mire e koccintás? Ámbár, reméljük, nincs a Magyar Híreknek olyan törzsökös olvasója, aki ne emlékeznék a Kiss és Nagy házaspárokra, akik a világ valamely táján (oly mindegy, hogy merre ...) a múlt esztendőben bár családias, de egyáltalában nem komoly­talan párharcot vívtak abban, hogy melyikük tud többet Ma­gyarországról? Emlékezetüket, tapasztalataikat tették próbára, s amire ők nem találtak választ, azt a tisztelt olvasónak tet­ték fel kérdésül, lássuk: ki mire emlékszik? Az olvasók pedig válaszoltak. Méghozzá olyan buzgalommal válaszoltak, hogy a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek bíráló bizottsága alig győzte számbavenni: ki találta el a helyes választ? Mert ugye nem árulunk el titkot vele, hogy derék versengő házaspáraink csupán azért buzgolkodnak, hogy lapunk olvasói szórakozhassanak, s közben a díjakért is ver­senyre keljenek... Ugyanis éppen az olvasók kérték mind többen, és mind sürgetőbben, hogy szólaltassuk meg Kisséket és Nagyékat ismét, alkalmat adva újabb nyerésre és persze, újabb mulatságra is ... Csoda, ha derék barátaink pezsgővel ünnepük meg, hogy megint szóhoz juthatnak? — Ami pedig azt illeti, hogy „előre inni a medve bőrére” — tette le poharát Kiss úr —, nem olyan boszorkányság meg­fejteni, honnan ered. Majdnem minden európai nyelvben is­mert szólás ez. Végső forrása alighanem egy aesopusi mese. Legismertebb változata szerint három cimbora medvevadá­szatra ment, és előtte, bátorságot gyűjteni, jól beivott. Mégis, amikor a medvével összetalálkoztak, úgy megrémültek, hogy az egyikük elszaladt, a másik felmászott a fára, a harmadik meg halottnak tetette magát. Ez utóbbihoz a medve odacam­mogott, megszagolgatta, súgott valamit a fülébe, azután elbal­lagott. Amikor a másik két vadász előmerészkedett, megkér­dezte, hogy mit súgott a mackó társuk fülébe? — Hát csak azt — hangzott a válasz —, hogy máskor ne igyunk a medve bőrére: előre ... — Jó tanulság — nevetett Kiss úr —, illik megfogadni. Mármint legközelebb. Mert ez az üveget már kár volna itt­hagyni. Inkább lássunk „munkához”. Ki kezdi? Előbb talán azt kell eldönteni, hogy miről is szóljanak a kérdések. Szerény megítélésem szerint ezúttal is Magyaror­szág ismeretéből kellene vizsgáztatnunk egymást, már csak azért is, mert időközben ismét jártunk odahaza, és emléke­zetünk éppen úgy felfrissült, mint a fényképalbumunk .. . — Valóban — bólintott Kiss úr, és kitöltötte a maradék pezsgőt. Mindamellett, gondolt-e már arra szomszéd, hogy mi a mai Magyarországot járjuk, tanulmányozzuk, de még Az Ybl Miklós tervezte Várkert-bazár termeiben hosszú évtizedek óta szobrá­szok alkotnak. A ma is élő, 96 éves Istók János szob­rászművész — a Bem szobor alkotója —, volt az első a század elején, aki műtermet foglalt itt magának. E képe­inken a ma itt élő alkotók közül mutatunk be két szob­rászművészt. Selmeczí Tóth János képriportja .Metki Ödön Dabóczy Mihály műtermében egyszer se vettük számba, hogy magát az országot kellene pontosan meghatározni... — Mint a térképen? így: A Magyar Népköztársaság Közép- Európában terül el, a Duna-medencében. Területe 93 030 négyzetkilométer, lakóinak száma valamivel tíz millió fölött van ... — És ha most azt kérdezné valaki, hogy (1.) területét te­kintve, hányadik, és lakosságát tekintve hányadik helyen áll az európai országok között? — Erre nem tudnék válaszolni. De bízzuk az olvasóra, le­gyen ez a mai első kérdésünk. Most azonban én következem. Mi határozza meg Magyarország államformáját, államberen­dezését, az államhatalom és államigazgatás szerveit? — Magyarország államformája népköztársaság — felelte Kiss úr. — Ez köztudomású. Munkás- és parasztállam, amelyben az 1949-ben törvénybe iktatott alkotmány szerint minden ha­talom a dolgozó népé. A Magyar Népköztársaság legfelsőbb hatalmi szerve az országgyűlés, amelyet négy évi időtartamra, általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos sza­vazással választanak. Az országgyűlés választja meg a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsát és a Minisztertanácsot. — Kitűnő — bólintott Nagy úr. — Maga következik. — Hát ha már az államnál tartunk... mondja meg kedves szomszéd ... Apropó, mama, jegy zed a találatokat? — Mint egy számológép! — mutatott a papírra és ceruzára Kissné. Nagyné pedig az ellenőr szerepét töltötte be. Persze, ez nem zárta ki, hogy a két asszony is ne kérdezzen, vagy válaszoljon, hiszen e minta-családokban teljes volt az egyen­jogúság. De engedjük szóhoz a kérdezőt. — Tehát azt mondja meg, nagyjából persze, mi Magyaror­szág területi igazgatási szervezetének tagozódása, és melyek az államhatalom helyi szervei? — Az országnak tizenkilenc megyéje van, ezt már csak a Magyar Hírek riportsorozatából is illik tudni; százhuszonegy járása, négy megyei jogú városa, úgymint Debrecen, Szeged. Miskolc és Pécs. No persze és Budapest, a főváros 22 kerület­tel. Az államhatalom helyi szervei pedig a tanácsok ... — so­rolta Nagy úr fölényesen. — Ez könnyű kérdés volt. De meg tudná-e mondani, (2.) melyik az a magyar társadalmi szerve­zet, amelyik a legszélesebb tömegeket is magában foglalja, és... várjon, ne vágjon közbe ... bizonyos kapcsolatban van az eddig tárgyaltakkal is? — Valóban, már majdnem kicsúszott a számon a válasz, de magának van igaza: kár elsietni. Legyen ez a kérdés is a kedves olvasóé, de kiegészítve azzal, hogy öt-tíz sorban fog­lalja össze ennek a társadalmi szervezetnek a céljait, és szere­pét is a magyar társadalomban. Tehát ez a mai második kér­désünk! — így már alapos kérdés — hagyta jóvá Nagy úr. — De akkor megmaradt nekem a kérdezés joga, hiszen kedves szom­széd, némi csellel, de végül mégis csak megkerülte a választ! De ha már így esett, legyünk hívek régi szokásainkhoz, és utolsó kérdésünket adjuk fel képben. Mama, hozd csak ide az albumot... Köszönöm. Hol is van, no ... Egyik kedves fel­vételem ... És éppen illik is a mai témánkhoz... No, megvan már, ez az! Nézze csak szomszéd! Nézze jól meg, és feleljen rá: (3.) Mit ábrázol ez a kép, milyen, az új Magyarország szá­mára nagy jelentőségű esemény színhelye, s mi ennek az ese­ménynek napra pontos dátuma? Kiss úr ezúttal nem kerülte meg a választ, s reméljük, ol­vasóink is felismerik képünkről, amely Nagy úr felvételénél többet is elárul magáról, s arról, hogy a színhelynek milyen sok köze van a mai Magyarország születéséhez ... Ez tehát a harmadik kérdésünk .. (Folytatjuk) Mai számunkban elkezdtük tíz fordulós új rejtvény­pályázatunkat. A helyes megfejtéseket a tizedik forduló után kell beküldeni egyszerre. A beküldés határideje 1969. október 1. Eredményhirdetés 1910 elején. Első díj: magyarországi meghívás. JOQI TANÁCSOK Útlevél és vízum beszerzése A külföldön élő magyar állampolgárok a lakóhelyük álla­mában működő magyar külképviseleti hatóságnál (nagykö­vetségen, követségen, főkonzulátuson) kérhetnek útlevelet a szokásos formalitások (kérdőív kitöltése, fénykép csatolása) mellett. Amennyiben az adott államban magyar külképviselet nem működik, az útlevélkérelem bármely magyar külképvi­seletnél benyújtható. Az útlevél lejárta előtt legalább egy hó­nappal célszerű meghosszabbítását kérelmezni az illetékes ma­gyar külképviseletnél. Az érvényes konzuli útlevéllel rendel­kező magyar állampolgárok ugyanitt bármikor kaphatnak beutazási engedélyt a magyarországi látogatásaik során. Külföldi állampolgárok Magyarországra utazásának elő­feltétele, hogy érvényes útlevéllel rendelkezzenek és erre a magyar külképviseletek egyikénél vízumot kapjanak. A ma­gyar utazási irodával, az IBUSZ-szal üzleti kapcsolatban álló nagyobb külföldi utazási irodák a beutazási vízum beszerzé­sét is vállalják. Ha valaki csak átutazni kíván Magyarországon, akkor át­­utazási vízumot kell beszereznie a már említett módon. Át­utazó vízumot a magyar külképviselet csak akkor ad ki, ha az átutazni szándékozó az utazás végső célját képező állam beutazási célvízumával már rendelkezik. A magyar vízumo­kon feltüntetik azt az időpontot, ameddig azzal Magyaror­szágra be lehet utazni. A vízum lejárta esetén kérhető meg­hosszabbítása. A vízum felhasználásának időpontja nem té­vesztendő össze a Magyarországon tartózkodás időtartamával, amely a beutazás napjától számítódik és legfeljebb 30 nap le-Aru megnevezése: hét. A magyarországi tartózkodás meghosszabbítására is van azonban lehetőség; a Budapestre utazók a Külföldieket El­lenőrző Országos Központi Hivatalnál (KEOKH), a más hely­ségbe utazók pedig a tartózkodási hely szerint illetékes me­gyei rendőrkapitányságokon kaphatnak további tartózkodási engedélyt. Vám- és devizarendelkezések A Magyarországra beutazó személyek 4000 forint értékű, nem kereskedelmi rendeltetésű árut vámmentesen hozhatnak be az országba. Ez a kedvezmény az egyedileg 1000 forint bel­földi forgalmi értéket meghaladó árucikkekre nem vonatko­zik. (Ezekre tehát az előírt vámot meg kell fizetni.) Nem al­kalmazható a vámmentesség a 16 éven aluli személyeknél sem. Az említett értékhatáron felül behozott áruk után az Utasta­rifában megszabott vámot kell megfizetni. Ha a behozott ajándéktárgyak értéke a megjelölt mennyiség kétszeresét meghaladja, a többlet behozatalát a magyar vámszervek nem engedélyezik. Minden utas magával hozhatja természetesen az utazásához szükséges tárgyakat. Ezen kívül három napra elegendő élelmiszert, 200 db cigarettát vagy 200 gramm más dohánygyártmányt, 2 liter bort, 1 liter égetett szeszes italt vámmentesen lehet behozni Magyarországra. Érmékben vagy 20 forintnál nem nagyobb címletű bank­jegyekben maximálisan 200 forintot lehet behozni, illetve ki­vinni. Nyomatékosan felhívom a figyelmet arra. hogy 50 és 100 forintos bankjegyek Magyarorszgára semmiképpen nem hozhatók be, ezeket a magyar hatóságok a hatályos rendel­kezéseknek megfelelően elkobozzák. A beutazni szándékozók tájékoztatására az utasforgalmi vámtarifát az alábbiakban közlöm: A belföldi forgalmi érték Vámkezelhető alapulvételével árumennyiség fizetendő vám százaléka Közszükségleti élelmiszer Gyümölcs, déligyümölcs Trópusi termék, kakaópor, csokoládé, csokoládé készítmény Fűszer ......................................................................................................... Nyers dohány, dohánygyártmány ................................................... n. Fonal .......................................................................................................................... Szövet (bármely anyagból) ............................................................................... Konfekcionált ruházati cikk és más varrott áru, kötszövött és kö­tött áru (bármilyen anyagból) ....................................................................... Szőnyeg, függöny ................................................................................................. 10 kg 10 kg Fajtánként 2 kg, kivéve a teát, amelyből 1 kg és a kakaóport, amely bői 500 g 40 Fajtánként 500 g, kivéve a vaníliát, amelyből 100 g 40 Szivarkából 1000 db, szivarból 100 db, más dohányáruból 1 kg TEXTILÁRU 40 2 kg 40 Felsőkabát-szövetből 3 m, felsőruha-szövetből, függönyszövetből, bé­lésanvagból 6 m, fehérneműszővetből, bútorszövetből 12 m, ágyne­műszövetből 16 m, csipkéből és keskenyáruból 10 m 40 Felsőkabátbói férfi, nő és gyermek részére 1—' db. öltönvből 2 db, női kosztümből 1 db, női ruhából 3 db, gyermekruhából 3 db, haris- 40 nyából, zokniból 6—6 pár, zsebkendőből 12 db, egyéb áruból 3—3 db vagy pár 2—2 db I. Élelmiszer, elvezeti cikk 40 40 40 m. szűcs-, bor-, Es Kikészített prémbőr, közönséges .......................................................... 40 Kész szűcsáru, közönséges ............................................................................... 40 Kikészített bőr ............... 40 Kész bőráru ............................................................................................................ 40 Gumiáru ................................................................................................................... 40 GUMIIPARI TERMÉK Férfi, nő és gyermek részére 1—1 felsökabátra vagy más ruházati cikkre i Férfi, nő és gyermek részére 1—1 db vagy pár Felsőbőrből, cipőtalpból 4 pár cipőre vagy 2 pár csizmára, ruházati bőrből férfi, nő és gyermek részére 1—1 felsőkabátra vagy más ruhá­zati cikkre Férfi, nő és gyermek részére cioőből 2—2 pár, csizmából 1—1 pár, bőr­kabátból 1—1 db, bőrkesztyűből 2—2 pár, más bőráruból 1—1 db Férfi, nő és gyermek részére csizmából 1—1 pár, más gumiáruból 2—2 db vagy 1—1 pár IV. EGYÉB ARUK Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ............................................................. 10 Kozmetika és piperecikk .................................................................................. 40 Ékszer nemesfémből, igazgyönggyel, drágakővel, féldrágakővel kapcsolatban is ........................................................................................................ 40 Díszműáru, ékszerutánzat ............................................................................... 40 Sport- és játékszer ............:................................................................................... 40 E tarifában nem említett áru 1000 forint egyedi értékig ........................ 40 A hatósági orvosi bizonyítványban előírt mennyiség Kölnivízből, krémből 500 g, egyéb kozmetikai és piperecikkekből faj­tánként 6 db Fajtánként 2 db vagy 1 készlet Fajtánként 2 db vagy 1 készlet Fajtánként 2 db vagy pár vagy 1 készlet Fajtánként 2 db vagy pár, vagy 1 készlet, hanglemezből 20 db, borot­vapengéből 100 db, tűzkőből 100 db, golyósirónból és golyósirónbetét­­ből 10—10 db, filmből 10 tekercs, töltőtollból 2 db, bélyegből összesen 1000 forint belföldi érték V. JÁRMŰ ÉS EGYÉB TARTÓS HASZNÁLATI TÁRGY Gépjármű, a használt személygépkocsi kivételével ............................... 60 Más tartós használati tárgy 1000 forint egyedi értéken felül (fény­képezőgép, villanólámpa, rádió, televízió, magnetofon, írógép, hangszer, kerékpár, kötőgép, padlókefélőgép, keleti szőnyeg, ne­mes prémbőr és ebből készült szűcsáru stb.) .......................................... 40 Használt személygépkocsi, amelynek műszaki állapota legalább 70%-OS ............................................................................................................................................... 100 Fajtanként 1 db, illetőleg nemes prémbőrböl 1 felsőkabátra vagy más ruházati cikkre Dr. M.

Next

/
Thumbnails
Contents