Magyar Hírek, 1968 (21. évfolyam, 24-26. szám)
1968-12-14 / 25. szám
öt neu éne túriént - ma is érdekes T7 K IRÁLY Nap,iáinkban újra felkerül az újságok hasábjaira, megjelenik a rádió, a televízió hírei között a Habsburg-név. Dr. Habsburg Ottó, az utolsó Habsburg-uralkodó tizenhat keresztnévvel rendelkező elsőszülött fia maga és családja részére engedélyt kapott a hazautazásra. Ügyvédje még foglalkozik a család ausztriai birtokainak kérdésével. A „kérdésnek” mintegy 2 milliárd schilling értékű anyagi háttere van. ötven esztendeje, hogy az atya, IV. Károly osztrák császár, magyar király, fakuló népszerűségének erősítése érdekében, gesztusként a „hű magyarok” iránt, 1918 októberének végén feleségével együtt, díszes kísérettel látogatást tett Debrecenben. Az Est tudósítója lelkendezve számol be az utazásról. A cikk, amely „A királyi párral a Nyugati pályaudvartól Debrecenig” címet viseli, részletesen elmondja, milyen szépen gondoskodtak a kísérőkről — az újságírókról is — útközben. Az egyik arisztokrata kísérő például, miután mindenkivel kezet fogott, személyesen ellenőrizte, kényelmesen ellátták-e őket. A debreceni fogadtatásról szóló beszámoló hasonló hangú. „Lobkowitz egy fehér lapot nyújt ót a királynak, melyről őfelsége a választ (az üdvözlő beszédre) felolvassa ... IV. Károly király szava lendületes és hangos, kitűnően hangsúlyoz, érzi és érti, amit mond ...” (Tényleg megható: Magyarország „királya” megérti a kezébe adott szöveget...) A tudósítás megemlíti, hogy az ünnepségen zenekar és énekkar a Gotterhaltet adta elő. Éppen Debrecenben, a nyakas magyarok történelmi múltú, ősi városában nem valami sikeres ötlet. Utána interpellációk hangoztak el a Parlamentben, amelyek a látogatást elég élesen meg is bélyegezték. Az idők azonban gyorsan változtak. Ugyancsak Az Est néhány héttel később, december 3-án, már sajátos utórezgésről ad számot: „A Bika szálloda dísztermében a Köztársasági Párt nagygyűlést tartott, amelyen éppen anynyi nő jelent meg, mint férfi. Többek felszólalása után Csömör Gyula élesen megtámadta a város vezetőségét, mert a királyt Debrecenbe hozta, és a város pénzéből fogadtatására félmilliót költött akkor, amikor a vak is látta, hogy a királyság napjai meg vannak számlálva. Követelte, hogy a királyfogadás költségeit fizessék meg azok, akik a cécót ordók reményében rendezték”. SZERÉNY INTELMEK A PESTI POLGÁRNAK A Károlyi-kormány megalakulása után a fiatal köztársaság első napjaiban ugyancsak Az Estben érdekes felhívás olvasható „A pesti polgár tízparancsolata’’ címmel. A bevezető kiemeli, hogy ez az új-és korszerű tízparancsolat nem hivatalos, hanem a kor erkölcsei kívánják meg minden becsületes polgártól, íme a tízparancsolat címszavai: 1. Vigyázz a szénre! 2. Vállalj őrséget! 3. Adakozzál! 4. Üldözd a szeszt! 5. Ne halmozz fel élelmet! 6. Ne gyújtsd a bankjegyet! 7. Ne termelj eszméket! Légy szerény! 8. Ne légy közömbös! 9. Ne pletykálj! 10. A nők kötelessége. Gondolom, a címszavak magukban is érdekesek, és rámutatnak az egyszerű emberek mindenapos gondjaira is. Egyik-másik azért is érdekes, mert máig érvényesnek tekinthető. Az első négy-öt „parancsolat” a háborús nehézségeket tükrözi. A gáz és a villany pazarlását igyekszik például korlátozni. „Nincs az a szoba, amelyet egy lámpa ne világítana meg.” Az örségvállalás a nemzetőri, polgárőri vagy a saját lakóház védelmére szólít fel. „Aki megtagadja a szomszédai élet- és vagyonbiztonságát, sajátjának ellensége.” Érdekes a magyarázata az ötödik „parancsolatnak”: „Nem élelmezünk többé frontokat és nem exportálunk. Ami van, itthon marad”. A hetedik és a nyolcadik a mindennapi helytállásra buzdít. „Inkább kis munkát végezz, de becsületesen!” „Ne bámuld tétlenül az eseményeket!” „A legkisebb hatáskör is életbevágó!” A kilencedik, ha megmosolyogtat is, előre mutató: „Ne terjessz álhíreket! Ne higgyél minden nagyképűnek, ijedezőnek, hírhurcolónak. Ne viccelődjél. Mosd le magadról ezt az undorító pesti ragályt! Ne félj, annyi alkalmad lesz még politizálni, hogy nem is sejted ..(Legyünk őszinték: a viccelődés ma is egyik jellegzetes vonása a pestieknek, bár ma már nem félünk tőle, nem tekintjük undorító ragálynak. A pesti ember kedélyét és alapvető optimizmusát is mutatja, ha a komoly, sőt néha súlyos események is azonnal viccekben tükröződnek.) A tizedik „parancsolat” inkább kijelentésként hat, s szinte megható felismerése, elismerése — bár közvetve — a nők jelentőségének a közéletben: „Minden nő ellenőrizze a férfit, aki az övé. Minden nő minden férfi élő kritikája legyen. Asszonyok és leányok, ne adjanak egy nyugodt percet annak a férfinak, aki nem dolgozik a közjóért. A nők kegyetlen ellenőrzése volt az első, amely az angol hadsereget megcsinálta. És mi az úszító nők ereje a békéért harcoló nők erejéhez képest?” Ezekhez a megállapításokhoz nem is kell kommentár. A nők talán felismerték, talán meg is hallgatták, mert érdekesen visszhangzik erre az előbb említett debreceni nagygyűlés híradása, amely szerint a debreceni gyűlésen ugyanannyi nő jelent meg, mint férfi. A tudósító helyesnek látta ezt ki is emelni. M. Kállai Magda \A "fagyat9—franci# tudományos együttműködés Magyar műszaki napokat rendeztek Párizsban, amelyeknek fővédnökségét Robert Galley, a tudományos kutatásokkal, atom- és űrkérdésekkel megbízott francia miniszter és Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke vállalta el. — A magyar tudományos és műszaki napoknak az volt a célja — mondotta Kiss Árpád miniszter a többi között —, hogy bizonyos tudományos területekről és iparágakról megfelelően tájékoztassuk a francia vállalatokat és irányító szerveket. Erre támaszkodva azután mindkét országban ki lehet alakítani az együttműködési elgondolásokat, s ha ezek a kölcsönös érdekeket tiszteletben tartó elvekre épülnek, hasznosak lehetnek mindkét ország számára. — Miután úgy tapasztaltuk. hogy francia részről a kölcsönös érdekeket tiszteletben tartják, a legnagyobb mértékű és mélyreható információt adtuk a párizsi napok alkalmával tudományos tevékenységünkről. A francia kollégák ezt azzal viszonozták, hogy a vártnál többen jelentek meg az előadásokon, és közöttük ott voltak a legképzettebb tudományos körök képviselői is. Valószínűnek tartom, hogy a párizsi magyar tudományos és műszaki napok eredményeként egy-két tudományos területen és hat-tíz iparágazatban együttműködés fog kialakulni Magyarország és Franciaország között. * Reismann Marian a magyar fotóművészet Európaszerte ismert mestere. Képein az élet ezernyi ténye, mozzanata tükröződik. Megjelennek e képekén*városaink, a haza színe, hangulata. De ezek a képek nem egyszerű képes beszámolók. Mindegyik jellegzetes Reismann Marian fotó: szerzőjük, készítőjük bámulatos megfigyelőkészségről, érzékenységéről és együttérzéséről tanúskodik. Azt is mondhatjuk, női érzékenységről és együttérzésről. S ezzel azt is: mert e képeken Reismann Marian a lelki mélységekről is tudósít. Ezért fő téma Reismann Marian fotói között mindig az ember és oly sokszor a gyerek. Bizonyítéka ennek az Ismerkedem a világgal című kötete. A képekhez Tardos Anna pszichológus fűzött tu dományos magyarázatot.
