Magyar Hírek, 1968 (21. évfolyam, 24-26. szám)

1968-11-30 / 24. szám

J'ttÄOrp - QttAons Nők enciklopédiája Az első kiadás nagy sikere után most másodszor jelentette meg a Minerva Kiadó a Kők enciklopédiája című, két terjedelmes kötetet, amely összesen 2100 oldalt, körülbelül 3280 illusztrációt és számos műmellékletet tartalmaz. A Nők enciklopédiája azokat az isme­reteket foglalja egybe — tárgykörök szerint —, amelyekre a mai nőnek van szüksége. Azokat a tudnivalókat, ame­lyek elengedhetetlen feltételei annak, hogy ne csak a munkahelyén végezze kifogástalanul el a feladatát, hanem az élet minden területén, mint kiegyen­súlyozott, jól ápolt, vonzó egyéniségű nö, feleség, anya, sőt nagymama, mint közösségben éló modern ember. Sok tapasztalt háziasszony, anya úgy érzi, hogy ö már megszerezte a szüksé­ges szaktudást elméletben és gyakorlat­ban: olvasással és a mindennapi prob­lémák praktikus megoldásával. Pedig ez a „tudomány” — éppúgy mint min­den az életben — állandóan fejlődik. Űj elvek érvényesülnek a modern neve­lésben és a higiéniában, új eszközök nyo­mulnak be a háztartásba. Az utóbbi év­tizedek rohamos tudományos és techni­kai fejlődése alapján létrejött gyökeres változást mutatja be a kél köut, és így még az is talál benne új ismereteket, aki mindeddig mintaszerűen oldotta meg a nő sokrétű feladatát. Magyarországon először jelent meg ilyen nagy terjedelmű összefoglaló munka s létrejöttében a szakemberek népes gárdája vállalt alkotó közre­működést. Szükség is volt az egyes rész­kérdések elismert tudósainak közre­működésére, hiszen ez a réteg, amely­hez a két kötet szól, számbelileg min­den más rétegnél jelentősebb: foglalko­zását, képzettségéi, érdeklődését és élet­korát tekintve szerteágazó, megoszló. A dolgozó nö és a háziasszony, az életbe kilépő fiatal lány és a sokgyermekes, tapasztalt családanya egyaránt meg­találja itt a választ az öt érdeklő kérdé­sekre. Az egyes kötetek tartalma a kö­vetkező: Első kötet: A nö szervezete, Egészség-betegseg, Sport és testkultúra. Szépségápolás, öltözködés, A szép és kellemes otthon, A technika bevonult a háztartásba, Ügyes-bajos dolgaink. A második kötet: Házasság, család, neve­lés, Pályaválasztás, A dolgozó nő. Táp­lálkozás, Szabad idő, Kézimunka, Híres nők, Nők a statisztika tükrében. A Nők enciklopédiáját természetesen nem lehet úgy olvasni mint egy regényt. Kezdhetjük a közepén, és folytathatjuk a végén. Azt a fejezetet üthetjük fel, amely az adott időpontban a leginkább érdekel bennünket. Mi ezúttal az alábbi fejezetet választottuk: A kereső nők aránya a különböző gazdasági ágakban A nők fokozott térhódítása a népgaz­daság valamennyi ágazatában az ipari fejlődés velejárója. A nőket régebben elsősorban a mezőgazdaságban foglal­koztatták. nagy részük mint segítő csa­ládtag dolgozott. Ezenkívül még a ma­gánháztartások, mint háztartási alkal­mazottakat foglalkoztatták az alkalma­zásban álló nők nagy részéi. Hazánkban a századfordulón a nói keresőknek több mint a fele a mezőgazdaságban és több mint egynegyede a szolgáltatási ágazat­ban (nagy részük háztartási alkalma­zottként) dolgozott. A Nők enciklopédiája borítóját Szántó Piroska grafikusművész tervezte Ebben az időszakban az összes női keresőknek csupán 8 százaléka volt ipari, építőipari női kereső. Az összes női keresők ágazati meg­oszlására a századfordulótól a második világháborúig az jellemző, hogy a mező­­gazdasági keresők teszik ki kisebb­­nagyobb ingadozásokkal változatlanul az összes keresők feléi, ugyanakkor az ipari keresők aránya több mint kétsze­resére nőtt. Ez az ágazati eltolódás mu­latja, hogy a női keresők aranya követi az ipari fejlődés üteméi. Az összes női keresők száma 1949-re érte el az 1941. évi színvonalat, az ága­zatok szerinti összetétel azonban már addig is jelentős változásokat mutat. Több mint 100 ezer fővel csökken a szolgáltatásban (túlnyomóan háztartási alkalmazottként) foglalkoztatott nők szama, és 40 ezer fővel nö a közszolgá­latban foglalkoztatottaké. A mezőgazdaságban a női keresők száma 1960-ig fokozatosan nőtt, 1960-tól 1963-ig pedig 702 ezerről 587 ezerre csökkent. Az elmúlt IS erben az iparban a női keresők száma 197 ezerről 516 ezerre emelkedett, és számuk már megközelíti a mezőgazdasági keresők számát. Az építőipari nőt keresők száma tízszere­sére, a közszolgalatban és kereskede­lemben foglalkoztatottak száma több mint kétszeresére nőtt az utolsó tizenöt évben. A keresők számának ágazatonkénti nagysága Összefügg az ágazatnak a nép­gazdaságban elfoglalt helyével, ennek alapján természetes, hogy a legmaga­sabb a mezőgazdasági és ipari keresők száma. A foglalkoztatás szempontjából azonban kiemelkedik az a három ága­zat, melyekben a nők nagyobb létszám­mal szerepelnek mint a férfiak. A keres­kedelemben, szolgáltatásban, közszolgá­latban több a női kereső mint a férfi, az ott foglalkoztatottak közel 55 százaléka nő. Az ipari keresők több mint egyhar­­mada, a mezőgazdasági keresők közel kétötöde, a közlekedési keresők egy­ötöde nö. Legkisebb a nők foglalkozta­tása az építőiparban (10 százalék) és a közlekedésben (20 százalék). Ha más országok adatait vizsgáljuk a kereső nők ágazati megoszlásáról, azt találjuk — a mezőgazdaságtól elte­kintve —, hogy a legtöbb nőt a kereske­delemben, majd ezt követőleg az ipar­ban foglalkoztatnak. Budapesten az ipari keresők 45 száza­léka, a kereskedelemben és szolgálta­tási ágazatokban foglalkoztatott keresők több mint 60 százaléka női munkaerő. Ugyanezek az arányok a községekben jóval alacsonyabbak; az ipari keresők közül csak minden negyedik a nö. a ke­reskedelemben, szolgáltatási ágakban sem éri el a kereső nők aránya az 50 százalékot. (A kittet megrendelhető a KULTORA Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalattól (Budapest 62. P. O. B. 149) vagy külföldi meg­­bfzottaltól.) (Kjíjarús mőtímim&k a pesti diouthan A Divattervező Vállalat őszi-téli nagy bemutatóján tűnt fel először 1968—69 modern divatjában a magyaros motívumok felhasználása. A tervezők művészien és jó ízléssel használ­ják fel a magyaros motívumokat. Például egy fekete selyem alkalmi ruhát matyó stílusú rojtozással díszítettek, egy gyö­nyörű kisestélyi ruha dísze a kalocsai gyöngyhímzés. Tündért téli sportöltözék az „Apre-sky” nevű modell, a rókabárány prémmel díszített velúrbekecs, kézzel kötött magyaros min­tás szoknyával (1. kép). De más ruhákon is szerepel a sújtás. a paszomány, a matyó rojtozas, a százszínü mezőkövesdi hím­zés: mindezt finoman házasítják a modern divattal. Az OK1SZ Tervező Laboratóriumának bemutatóján is fel­tűnt egy finom magyaros megoldás: fehér gyapjú-zsorzsett színházi ruha, szürke-fehér-fekete színösszeállítású, fekete és JL* ezüst gyönggyel kihangsúlyozott, szarvasi tűhímzéssel dí­szítve (2. kép). A Budapesti Divatszalon tervezőjének kedves ötlete pan­­tallós kosztümhöz, a kalocsai hímzéssel díszített, nyitott mel­lényke (3. kép). A Különlegességi Divatszalon magyaros modellben is kü­lönlegeset mutatott. Hófehér selyemből készült a háromrészes pantallós nagyestélyi együttes. .4 jumper vonalú felsőrészt, valamint az ujjatlan kabátkát színpompás kalocsai hímzés diszíti (4. kép). 4 magyaros díszítésű modellek minden kol­lekcióban komoly sikert arattak. A téli szezonra készülő rendkívül divatos gyöngyhímzéses ruhákon is gyakran felfedezhetjük a kalocsai, a mezőkövesdi, a matyó motívumokat. Különleges, érdekes és nekünk nagyon kedves ez a divat. t. b. 3. 4. NÉPKÖLTÉS Megunta már a tücsök: Egyedül clrpelni — ölelgette a legyet. El akarta venni. — Elvennélek, te kis légy, Ha kicsi nem volnál. — Hozzád mennék, te tücsök. Ha görbe nem volnál. Megvolt * nagy egyezség! Lagzit csaptak rája. Olyan cécót, hire ment Hetedhét országba. Kürthy Hanna rajza (Ajándékba: buzsáki garnitúra Karácsonyra kedves ajándék egy-egy népművészeti kézi­munka. Emelhetjük az értékét azzal, ha magunk készítjük. A bemutatott terítő mintáiból falvédöt, oldalfüggönyt, asz­talfutót is készíthetünk a kompozíció felbontásával. A hímzés alapmotívuma a szív, rózsa, csigavonalak. Szí­nezése piros, kék, de zöld és sárga színeket is alkalmazha­tunk. Leggyakoribb a laposöltés. A virágok szirmait, vala­mint a belsőleg alkalmazott kockákat felváltva kék és piros laposhímzéssel díszítik. Sokszor használják anyagmegtaka­rítási szempontból a hamis laposöltést, amelynek lényege az, hogy a tüt nem vezetjük át a kitöltendő forma alatt a má­sik oldalra, hanem a tűvel felszúrunk közvetlenül a leöltés mellett és ezzel megtakarítjuk az alsó szálat. Sajátos buzsáki hímzésöltés a csigavonal és a tüske alkalmazása. 4 csigavonal kétféle öltéssel: tüzööltéssel vagy gépöltéssel, illetve láncöltéssel készül, míg a tüskénél mindig tűzőöltést alkalmazunk. Gyakran tüzööltés alkalmazásával kontúrt vonunk a lapos­­hímzések mellé, de a legjellegzetesebb buzsáki öltés a kettős láncöltés. Ennél hímezünk egy láncszemet, amelyet leöltéssel rögzítünk, majd a tűvel kis távolságra ismét felszúrunk. Ezután a szállal a kezdő láncszemtől jobbra leöltünk és a tűt balra fordítva felszúrunk. Most leöltünk a másik öltés kezdetéhez és kissé lejjebb szúrunk fel. Az így képződött két hurkot nem húzzuk meg, hanem lazán hagyjuk. Ezután a tűvel jobbról balra felvesszük az első láncszemet, majd az előbbi lazán hagyott öltést meghúzzuk, vigyázva, nehogy összehúzzuk az anyagot. Az új öltést lazán hagyva leöltünk a kezdőhelyhez, végül ismét, de kissé lejjebb felszúrunk. Ezzel az öltéssel szép fonott lancsort kapunk. HIDE KONYHA TÖLTÖTT GOMBA. Hozzávalók: 25 deka nagyobb fejű csiperkegomba, 1 citrom. 1 deci majonéz, 2 deci sűrű tartár­­mártás, 15 deka francia saláta, törött bors, só. A megtisztított csiperkegombákat sós, citromos vízben megfőzzük és lehűtjük. A szebb, egyforma fejeket kiválo­gatjuk, szárát levágjuk és az apróbb fejekkel együtt kockára vágva majonézes gombasalátát készítünk. Ezzel dúsan meg­töltjük a gombafejeket. A tálra francia salátát rakunk, rá­helyezzük a megtöltött gombákat, sűrű tartármártással leönt­jük, majd kockára vágott aszpikot és díszítő zöldet helyezünk köréje. A gombákat meghintjük finomra vágott zöldpetrezse­lyemmel vagy metélőhagymával. OROSZ HÜSS ALÁT A. Hozzávalók: 15 deka főtt vagy sült hús, 10 deka ecetes uborka, 10 deka főtt burgonya, 10 deka alma, fél citrom leve, csipetnyi törött bors, 3 deci sűrű tar­­tármártás, 2 főtt tojás, só. Többnyire sült vagy főtt húsból esetleg félig sült (angolos) húsból készítjük. A húst, a héjában főtt, meghámozott és lehűtött burgonyát, a meghámozott ecetes uborkát, almát és a kemény tojást szép, egyenletes vékony metéltre vágjuk. Sóval, törött borssal, mustárral, citromlévai fűszerezzük és annyi tartármártással keverjük össze, hogy könnyen for­málható salátát nyerjünk. Ízlésesen gömbölyűre vagy kúp­alakúra formázzuk és kissé sűrűbb tartármártással leöntjük. Fejessaláta-levelekkel és apró kockára vágott aszpikkal kö­ritjük. A tetejét kevés, vékony metéltre vágott, füstölt mar­hanyelvvel vagy sonkával díszítjük. A saláta olyan tömör legyen, hogy a tálra téve ne folyjék szét.

Next

/
Thumbnails
Contents