Magyar Hírek, 1966 (19. évfolyam, 15-17. szám)
1966-09-01 / 17. szám
Furcsa átalakulás tapasztalható ez évben Budapesten. A főváros tele van külföldi vagy külföldi magyar vendéggel. És a bennszülött budapestiek? ők nyaralnak, vagy éppen úton vannak — külföldön. ... A földalatti egyik kocsija zsúfolásig franciákkal. Egy asszonyka kétségbeesetten nézegeti őket, végül is odaszól az előtte ülő idősebb úrhoz: »Bocsánatot kérek, pestinek tetszik lenni? Hányadik megálló a Bajza utca?« »Én ugyan New York-i vagyok, de azért megmondhatom: a harmadik megállónál szálljon ki, lelkem« — válaszolja a bácsi jó debreceni tájszólással... Jönnek repülőn, vonattal, busszal, gépkocsin és az idei turizmus egy új és jellemző vonása máris megfigyelhető: a rdkonlátogatásra érkező honfitársaink többsége meg akarja ismerni Magyarországot, fel akarja fedezni a szülőföldet. KIK — HONNAN? Útra készen a Magyarok Világszövetsége székháza előtt. Szegedi városnézésre indul a Londoni Magyar Kultúrkör csoportja A sort már kora tavasszal az USA-ból érkező csoportok nyitották meg. Itthon járt a clevelandi Egyesült Magyar Egyletek, és több utazási iroda négy nagy létszámú csoportja. Jöttek Detroitból, a Hungarian Social and Atletic Club és az Old Country Tour csoportjai, jöttek Chicagóból, Miamiból, Pittsburghból és környékéről. New Yorkból két 140, illetve 150 főnyi csoport érkezett. A kanadai vendégek csoportjai júniustól özönlenek: Montrealból a Balaton Club, Calgaryból a Hungarian Canadien Club rokonlátogatói. Torontóból június-júliusban három csoport érkezett. Az egyiket a Kossuth Betegsegélyező Egylet toborozta, a másikat a katolikus egyház, a harmadikat a Torontói Zsidók Egyesülete. Bécsben bérelt autóbuszon lépett magyar földre a Galti Kossuth Hall népes tábora. A nyári vendégek közül többen most jóelőre jelezték: a karácsonyt, a szilvesztert is itthon kívánják tölteni... És jöttek Vancouverből, Wellandból — hogy csak néhányat említsünk. ÉS A Jő ÖREG EURiÖPÁBÖL? A Bécsi Magyar Kultúr- és Sportegyesület tagjai a siófoki mólónál Persze a 120 éves fennállását ünneplő Berlini Magyar Kolónia tagjaival is találkoztunk, ők 1962 óta rendszeres látogatóink. A Belgiumi Magyar Kultúrkör, a Londoni Magyar Kultúrkör több csoporttal érkezett. Gépkocsikonvojban »lépte át« az országhatárt a Franciaországi Volt Ellenállók és Frontharcosok magyar szekciójának csoportja. A párizsi Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet népes látogató gárdája követte őket. És az, hogy Ausztriából a Bécsi Magyar Kultúr- és Sportegyesület is szervezett túristacsoportokat Magyarországra — ez már szinte magától értetődő... MERRE JÁRTAK? A hazalátogatóknak az idén az IBUSZ külön programokat szervezett. Most a városnéző túrákon megnézhetik Budapest nevezetességeit, részt vehetnek az »Éjszakai Budapest« körsétán, bejárhatják a Parlamentet és a múzeumokat, hajózhatnak a Dunán. A népszerűvé vált Hungária túrák szintén a hazalátogató magyarokat várják. Közöttük egy- és kéthetes hazai körutazások is szerepelnek. A Magyarok Világszövetsége idén is, mint a megelőző években, a vendéglátó házigazda örömével kalauzolja egykét napos kirándulásokra honfitársainkat: a Balatonhoz, a Dunakanyarba, Debrecenbe, Kecskemétre, a Hortobágyra. Egerbe, a Mátrába, Dunaújvárosba és az ország más nevezetes vidékeire. MI LESZ ŐSSZEL? Bármelyik időszakban érkeztek (és érkeznek) rokonlátogatók, turisták, felfedezők — érdekes program mindig akad bőven. Akár a májusi Budapesti Nemzetközi Vásárt, a siklósi várjesztiváltj a hortobágyi lovasnapokat említjük, vagy a füredi Anna-bált, a Szegedi Szabadtéri Játékok világhíres előadásait, a Gyulai Várjátékokat, a szombathelyi Isis szentélyben előadott Varázsfuvolát, vagy az idei Savaria ünnepség történelmet idéző romantikáját, sok élményt nyújt valamenynyi, nem is szólva a nagyvázsonyi lovasjátékok színpompás bemutatójáról, a nemzetközi kempingtalálkozóról, vagy a Magyar Autóklub túraversenyéről és az Atlétikai Európa Bajnokságról. A szeptember is bővelkedik érdekességekben. Erre az időszakra esik a jubileumi, 400 éves Zrínyi-ünnepség Szigetváron, a turistabál a kőszegi Jurisich-várban és akadémián. S Októberben, a szüret évadján, a tokaji és a szekszárdi szüreti napok, a pécsváradi vidám vásár... ki tudná felsorolni valamennyit... Mégis lehet, hogy a legérdekesebb kimaradt: a szilveszteri nemzetközi búcsúest. De addig még rengeteg az idő, hiszen még csak augusztus van és vendégeink vidáman lubickolnak a Balatonban. Az imént mondta be a rádió: a víz hőmérséklete 26 fok ... H. M. Egy kis kertápolás az alsógödi Dunamenti Termelőszövetkezet paprikásában (Novotta és Zentai felv.) A Dunai Vasmű egyik csarnokában Dunaújvárost nézi a Kanadai Kossuth Betegsegélyező Egyesület csoportja A kanadai vendégek a tanácsháza előtt SZÍNHÁZ á Budapesti beszélgetés Bányai Tamással Óvodás korában került ki Budapestről Franciaországba, Párizsban végezte az iskoláit, a francia hadseregben harcolt a németek ellen, francia nőt vett el feleségül. Bányai Tamás, aki most Párizs egyik színpadi kiadóvállalatának tulajdonosa. Az édesapja, dr. Bányai Sándor alapította a húszas évek elején az irodát. Az ifjabb Bányai most Budapestre látogatott, magával hozta a családját is és — ahogy mondani szokták — összekötötte a hasznost a kellemessel. — Elsősorban arra használtam fel budapesti tartózkodásomat, hogy dr. Tímár Istvánnal, a Szerzői Jogvédő Iroda főigazgatójával és munkatársaival együtt tárgyaljak francia darabok budapesti és magyar újdonságok franciaországi előadásai ügyében. Ez a kapcsolat ugyanis e pillanatban még nagyon egyoldalú: sok francia darab kerül színre Budapesten szép sikerrel, ezzel szemben ... — Mi ennek az oka? — A párizsi irodalmi piac lelkesedéssel veszi fel a magyar regényt és ugyanakkor tartózkodást tanúsít a drámairodalommal szemben. Talán nem lesz érdektelen, ha felsorolom a csak a közelmúltban Párizsban megjelent magyar prózai műveket. A híres Gallimard kiadta Illyés Gyula Petőfi-jét, A kegyenc-et és Németh László nagysikerű Iszony című regényét. Michelnél jelent meg Déry Tibor: A befeje-Bányai Tamás fiával és kislányával Budapesten (Vámos László felvétele) zetlen mondat — sajtó alatt van »A kiközösítő«. DuSeuil adta ki az író »G. A. úr X.-ben« című művét és Mészöly Miklós »Az atléta halála«-t, Szabó Magda »Az őz« (DuSeuil) és Fejes Endre »Rozsdatemető«-je (DeNoel) nagy olvasóközönségnek örvend. A kalandos irodalmat sem hagyták ki. Rejtő Jenő egyik regénye megjelent és úgy tudom: néhányat most készítenek elő. Szabó Magdának mind Pilátus, mind Disznótor című regénye kiadását szerződés biztosítja. — Miért mellőzik a magyar színműveket, hiszen köztudomású, hogy a felszabadulás után felbukkant színpadi szerzőink szép eredményeket értek el? — A párizsi színpad régebben teljesen elzárkózott idegen darabok bemutatásától. Az utóbbi időkben javult a helyzet, de a magyar művek elfogadtatása igen nehéz. A színigazgatók nem tudnak magyarul, tehát mindenekelőtt jó fordítást követelnek. Ez sok pénzbe kerül. Ha a direktort érdekli a darab, akkor amerikai mintára megkérdezi: »És ki adja a pénzt?« A kiadó nem kockáztathatja egy darab színre hozatalát, mert a produkció általában 20—25 ezer dollárba kerül, még mielőtt felmegy a függöny. — Egyébként hogy töltötték az időt Budapesten? — Remekül! A feleségem vásárolgatott a főváros járművektől nem zavart sétányán, a Váci utcában, a gyerekeim minden látványosságot megtekintettek, ém a lóversenyeket látogattam. Mesterségem negyedszázada a színház, de »hobby«-m, a ló — tartok is néhány versenylovat. A magyar lovak megint az európai élvonalhoz tartoznak. Magam is megcsodáltam Nemigaz nyugati futását. Egyébként majdnem meggazdagodtam Budapesten: minden hármas befutónál kettőt eltaláltam. Stella Adorján Elek Editke — aki Sao Paulában született és nevelkedett — néhány napig Budapesten tartózkodott rokoni látogatáson, újságírónak készül, így hát a Magyar Sajtó Házában fiatal újságírókkal, rádióriporterekkel és tv-sekkel beszélgetett a magyar újságíróképzésről — ízes, szép magyar nyelven. A képen az újságíró-iskola végzős hallgatóinak diplomamunkáját, a Toll című lapot tanulmányozza (Novotta Ferenc felvétele)
