Magyar Hírek, 1966 (19. évfolyam, 15-17. szám)
1966-08-01 / 15. szám
% i nimm A BUD OSTRON A két háború között ELMOLT SZÁZADOK-SZÁZ MONDATBAN 1 A magaslat másfél kilométer hosszú és fél kilométer széles. A Bécsikapu tértől a Szentgyörgy térig terjed. Ezt a — földrajzilag jelentéktelen térséget nevezzük történelmünk legnagyobb színhelyének. 2 A tatárjárás, IV. Béla uralma előtt lakatlan volt. Budavárnak a törökvilág alól való felszabadítása idején, 1686-ban hatszáztizenhat lelket számláltak össze benne. Napjainkban a Vámegyednek ;— ennyien soha nem éltek itt — négyezer lakója van. Még négyezer lakosával is a fővárosnak — számbelileg — a legjelentéktelenebb negyede. 3 Kétszer volt olyan, mint „sötét éjszakában egy belülről megvilágított üres koponya”. 1686-ban, mikor az osztrák visszavette a töröktől — saját maga, s 1945-ben, mikor a szovjet haderő visszavette a némettől — a magyar nép számára. 4 Szeptember másodika a Várnegyed történelmében emlékezetes nap. Budavár 1541. szeptember másodikén esett el. Budavárát 1686. szeptember másodikén foglalták vissza. Budavár visszavétele után évtizedekig élt a szokás, hogy erdészek, vadászok, madarászok a Felvidéken, a Retyezátban, a Kárpátokban összefogdosták a legnagyobb sasokat, azokat Pest-Budára szállították és szeptember másodikén délután népünnepély során, hatalmas dobpergés közt a Várnegyedben szabadon engedték. 5 Az első magyar király — IV. Béla —, aki itt építkezni kezdett, ennek az országnak egyik legkiemelkedőbb uralkodója volt. István király után a második honalapító. Az utolsó magyar király, akit Budán 1916-ban megkoronáztak, a legjelentéktelenebb volt valamennyi magyar uralkodó közt. Mikor IV. Károly lova a budai koronázási dombra vágtatva megbotlott s a király fején megbillent a korona, az ünnepi sokadalomban jelen levő Krúdy Gyula, a rémüldöző emberek gyűrűjében szobomyugalommal jegyezte meg: — A zöld király. 6 Körülbelül hétszáz évre terjed a budai Várnegyed múltja, IV. Béla első palotaépítésének korától elindulva 1945-ig. Nem nehéz kiszámítani azt, hogy mennyi ideig volt ez a magaslat a magyar államiság központja, jelképe? Történelmileg igen kevés ideig. IV. Béla palotaépítésétől, tehát Budavárának főváros jellegétől 1541-ig, Budavár elfoglalásáig, még háromszáz esztendő sem telt el. S ha ehhez hozzávesszük a Habsburg-háztól való elszakadásunk utáni időt, 1918-tól 1945-ig, úgy keserűen kicsiny időszak bukkan elő számításainkból. Ez a másfél kilométer hosszú és fél kilométer széles magaslat alig valamivel tovább, mint háromszáz évig volt a független magyar államiság központja. A nagy sasok nem nekünk szálltak. Nem a mi függetlenségünket és szabadságunkat hirdették. 7 Történelmünk úgy alakult, hogy a nálunk vendégeskedő turistáknak nem tudjuk bemutatni volt uralkodóink temetkezési helyét, mint az osztrákok, a franciák, vagy az angolok. Nálunk — Székesfehérvárott — felprédáltattak még a sírok is. Egyetlen magyar király teteme pihen a koronázó Mátyás templomban. III. Béláé és feleségéé, Chatillon Annáé. Azt is csak véletlenül találták meg 1898-ban Székesfehérvárt, s a tetemeket Budára szállították. . 8 Ennek a várbeli földnek legnagyobb királya az ezernyi dalban megénekelt, ezernyi legendával övezett, ezernyi népmesében megsimogatott, a magyar irodalom legszebb emlékeiben is megőrzött Mátyás király volt. S a legelesettebb Mohács halottja, II. Lajos. A teljes bukást a ragyogástól alig néhány évtized választja el. A XV. század második felében bőség, és sem azelőtt, sem azután fölül nem múlható pompa. A Várnegyedben száz fehér tornyot fürdet a fény. Mátyás Friss-palotája a művelt Európa egyik szellemi központja. Korabeli leírásokból tudjuk, hogy üvegből és márványból épült. A teremküszöbök sajátos fénnyel világítanak. Be vannak aranyozva. A római terem, a király fogadócsamoka, teljesen márványból épült. A kerevetek, székek, a kandallókat díszítő szobrocskák és az ajtószárnyak sarkai ezüstből valók. A termek padlózata színes majolika csempe. A corvinák termeiben a fél világból összevásárolt, vagy lemásolt kötetek. Az udvarokon márvány vagy színezüst díszkutak. A XVI. század első negyedében Burgio pápai nuncius már azt jelenti II. Lajosról Rómába, hogy „A király olyan szegény, hogy gyakran élelmiszerekben is hiányt szenved”. A Fuggereknél tökéletesen eladósodott király udvara számára már hitelbe hozatja a húst, s a hitelbe vett árut nem tudja a mészárosnak kifizetni. 9 Napjainkban két világrész tizenhét országában negyven város negyvenhat könyvtára őrzi Mátyás király híres corvináit. Sok van Bécsben. Jutott azokból Londonnak. Van corvina Madridban, Velencében, még egy chicagói magángyűjtőnél is. Azt a néhány corvinát — szám szerint a világon a legtöbbet —, amelyet Budapesten őrzünk, a legkalandosabb körülmények között szereztük vissza. A messzi múltban volt idő, mikor egy kóbor török katonától vásároltunk meg egyet. Néhány évvel ezelőtt a magyar állam egy londoni árverésen 5000 fontért vette meg Mátyás egyik híres valamikori kötetét. Nem sikerült kikutatni, hol lappangott ez a corvina az elmúlt félezer év során. Csak annyit tudunk, hogy kétszáz esztendővel ezelőtt egy francia főnemeshez került. A munka egy kárthágói püspök és vértanú emlékezéseit közli, s végig egyetlen kéz írása. A corvina francia tulajdonosát a francia forradalomban kivégezték. A könyv Angliába került. Angliában, ennyit bizonyosan tudunk, Sir Thomas Philips tulajdona lett. Az angol lord utódai árvereztették el, s a magyar állam vásárolta meg néhány éve. 10 Mátyás kincsei? Elefántcsontból faragott házioltára Párizsban van. A királyi udvar bronz kandellábereit Isztambulban őrzik. Az udvar híres étkészletét Londonban. Aranyozott velencei üvegserlegét, amelyekből a nagy győzelmi áldomásokat itta, 1929 óta Budapesten. A Friss-palota minden megmaradt kincsének regényes története van. A serleg II. Lajosé lett. II. Lajos Horvátország bánjának adományozta. A múlt század közepéig, a bán leszármazottai, a Batthyány-család tagjai őrizték. Mikor Batthyány Kázmér Kossuthtal száműzetésbe ment, s vagyonát Bécs elkoboztatta, Mátyás serlege egy Fehér megyei földbirtokoshoz került. Ö eladta. A serlegnek nyoma veszett. A múlt század végén Erdődy Rudolfné fedezte fel egy müncheni régiségkereskedőnél. Megvette és az államnak adományozta. 11 Történelmünk legnagyobb színhelye? S a legnagyobb szenvedéseké. A Dísz téren végeztette ki Zsigmond király Kontot és harminc társát. A Várban hullt a porba Hunyadi László feje. A Dísz téren négyelték fel a lázadó parasztvezért, Pérót. Az Űri utcából hurcolták kivégzésük színterére Martinovicsékat. A mai Táncsics utcában raboskodott Kossuth. Itt börtönözték be Wesselényit. Várbeli tömlöcében vakult meg Táncsics. 12 A Várban áll egy furcsa magyar különc, az ördöglovas Sándor Móricz valamikori háza. Ez, a második világháborúbem félig elpusztult, s később megmentett Sándor-palota. A régi korban a miniszterelnökök otthona volt. 13 Egy valami nem változott e Várnegyed több mint hétszáz esztendős történelme során. IV. Béla rendelete, hogy itt erősséget kell építeni, 1255-ből való. E Várnegyed pontosan 714 éves. A másfél kilométer hosszú és fél kilométer széles magaslaton pontosan úgy helyezkednek el utcák, mint kétszáz, vagy ötszáz esztendővel ezelőtt. Ha régi térképet nézünk, a mai Várnegyedre ismerünk. A különbség csupán annyi, hogy Fortuna utca lett a volt Francia utca, s a házak homlokzata előbbre került, vagy hátrább, mint régen. Ha Mátyás valamely régi könyvtárosa, például a tiszteletre méltó Raguzai Félix mester betévedne a mai utcák közé, pontosan eligazodna. 14 Negyvenötben minden égett. „Sötét éjszakában egy belülről megvilágított üres koponya”. Még alig hamvadt el a tűz, mikor Gerő László, a Vár későbbi nagy műtörténésze a pusztulás színhelyére felrohant. A gyász, s az újjászületés árnyalatával hangjában jegyezte meg: — Itt van a középkori Buda! Elpusztult, leomlott az. amelyet e házakra idegen ízlés és idegen kéz rakott. S — írjuk le a századik mondatot — a magyar történelmet folytathattuk tovább. Huffy Péter A háború utolsó telét a budai Várban és közvetlenül környékén töltöttem. Lakásom az Attila utca és a Mikó utca sarkán volt, s a Vérmezőre nézett. 1944. április 7-én, az első nagyobb angol—amerikai légitámadások után, behívtak légoltalmi szolgálatra, a budapesti tűzoltóság 100/1-es légó századához. A parancsnokság és a törzs a Koronaőr utcai kerületi tűzőrségen működött, két szakasz — idősebb, hivatásos tűzoltók vezetése alatt — a Várban teljesített szolgálatot. Az egyik a királyi várban, a másik az Űri utcában Beosztásomnál fogva — az állomány nyilvántartásával és a zsoldjegyzék kiállításával bíztak meg — naponta megfordultam a század valamennyi szálláskörletében. A század — sebtiben kiképzett segédtűzoltók: várbeli mesteremberek, leventék, szökött munkaszolgálatosok hamis igazolványokkal, diákok és a katonai szolgálatra már nem alkalmas tisztviselők — 1944 karácsonyáig keserves küzdelmeket vívott a fel-fellobbanó tüzekkel. 1944. december közepén a nyilas főparancsnokság minden nagy teljesítményű, motoros fecskendőt Nyugatra vezényelt. A Vár és az egész I. kerület tűzvédelmére négy hordozható motoros fecskendő maradt, amelyek percenként 750 liter vizet voltak képesek a tűzre zúdítani, amikor még volt víz. A kis, köhögő motorok 8—10 méter magasra tudták a vizet felnyomni, a Vár legmagasabb pontja pedig hetven méternél is magasabban feküdt. Az alakulatot naponta végigfésülte a tábori csendőrség, a fegyveres nyilas pártszolgálat és az SS. Az örökös zaklatás alatt, mint kovácspörölyök nyomán a nyers vas, ez a kis emberi közösség megkeményedett és szívósan védelmezte önmagát. Az őrjöngő hatalom egyetlen embert sem tudott kiemelni a századból, a tévelygő lövedékek és repeszek azonban hét ember életét kioltották. A Vár és Buda nehéz, történelmi napjairól naplót vezettem. Néhány töredék megmaradt az Attila utca 43. számú ház óvóhelyén, ahol feleségemmel és másfél éves fiammal átvészeltem az ostromot. Történelmünk sorsdöntő fordulata már a küszöbön állt, életünk soron következő órái és percei azonban a teljes bizonytalanság homályában rejtőzködtek. Kétséges volt, vajon megérjük-e azt a pillanatot, amikor a fegyverek elhallgatnak. Idézem az ostromnaplót. 1945. JANUÁR 15. Pestről a még működő sugártelefonon parancsot kaptam, hogy menjek a félhavi zsoldért. Tíz órakor indultam az Erzsébet-hídon. A Vár déli oldalát most láttam először az ostrom kezdete óta. Belső termei éghettek, az ablakok helyén, s a belövések résein füst szivárgott. Vajon mi van Búza főtörzstűzmesterrel és a tizennégy légóssal? A felrobbantott Gömbös-szobor ht lyén a németek kórházi halottaikat égetik. A hullákat máglyára rakják és benzinnel leöntve meggyújtják. A halotti máglya tetején egyszerű koporsó, ezüst betűkkel ráfestve: Virág Ilona, élt 18 évet. Délután két órakor a Belvárosi Kávéházig jutottam. A Vcrböczy-szobor tövében egy halott, mellén felirat: „Így jár, aki a A halott Vár haza nehéz óráiban dorbézol. A halottban felismerem Haliér Alfréd tehetséges költőt és újságrajzolót. Együtt dolgoztunk a Színházi Magazinnál, a Váci utca sarkán. A ház romokban hever. __ 1945. JANUÁR 21. Ma hajnalban majdnem meghaltunk. Hatalmas légibomba zuhant le, súrolta a ház homlokzatát és az óvóhely mellett robbant, három méter átmérőjű tölcsért vágva az úttestben. A robbanás szétrombolta a vízvezetéket, s a vezetékben maradt víz, amelyhez már hetek óta nem jutunk hozzá, betört az óvóhelyre. Házmesterünk azt tanácsolja, menjek el a Medve utcába, ott van a Vízművek kirendeltsége és kérjem, hogy ezt a szakaszt zárják le, különben kiönt bennünket a víz. A Medve utca a Vár másik oldalán van. A Gránit lépcsőn már nem lehet felmenni. A Mikó utca végében géppuskafészek és drótakadály torlaszolja el, u várfalhoz tapasztott külső lépcső fele már hiányzik. Marad a szer-12
