Magyar Hírek, 1966 (19. évfolyam, 15-17. szám)
1966-08-15 / 16. szám
Az utóbbi két évtizedben a legtöbbet emlegetett és vitatott társadalmi jelenségek közé tartozik hazánkban a városiasodás, az urbanizáció. Ez újabb jelenségeket von maga után: a falu népességének és keresői arányának változását, a nők fokozottabb munkábaállását, a mezőgazdasági népesség számának csökkenésével párhuzamosan a mezőgazdasági dolgozók elöregedését, továbbá a születések számának visszaesését. Ezért a sokszor szenvedélyes véleménynyilvánítások, melyek e jelenségek észlelése nyomán napvilágot láttak újságok hasábjain, elhangzottak tudományos ankétokon, és mindennapos beszélgetésekben egyaránt. Az urbanizáció: világjelenség. Éppen ezért nem azt kell feltűnőnek tekinteni, hogy hazánkban ilyen folyamat zajlik, hanem azt, hogy csak az utóbbi két-három évtizedben figyeltünk fel erre a folyamatra. A városiasodás okainak legjelentősebbike az iparosodás. A felmerülő munkaerőszükségletet az ipari gócpontok népessége nem tudta fedezni, a hiány pótlásáról kevésbé iparosodott vidékekről kellett gondoskodni. Dióhéjban ez az alapvető magyarázata a hazánkban is megfigyelt belső vándorlásnak, mely általában a faluról a városba irányul. Az utóbbi években jelentős fejlődésnek indult a közlekedés és a szolgáltató jellegű ágazatok, melyek további munkaerőt szívnak el a mezőgazdaságból. Ennek a folyamatnak a fordítottja is természetes jelenség: a fokozottabb iparosodás megmutatkozik a mezőgazdaságban is, növekszik a gépesítettség foka és ennek folytán felszabadul számos munkáskéz. A mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő a város felé törekszik, mert általában ott alakulnak ki az ipari gócok, valamint az igazgatás és szolgáltatás központi szervei, illetve munkahelyei. Nálunk az a jellegzetes, hogy a nagyvárosok kategóriája tulajdonképpen hiányzik. A fővároson kívül mindössze a négy megyei jogú városunk tartozik ebbe a csoportba, de ezek is a nagyvárosokat jellemző nagyságrend legalsó határán helyezkednek el. Bár a felszabadulás óta életre hívott új szocialista városok, mint: Dunaújváros, Kazincbarcika, Ajka, Tiszaszederkény, továbbá néhány járási jogú és a négy megyei jogú városban jelentős a népesség-gyarapodás, mégis, Budapest szívó hatása jutott túlsúlyra. A vezető szervek a távlati tervek kialakításánál számbavették ezt az egészségtelen fejlődési irányt és a beruházások kétharmad részét a vidék fejlesztésére fordították. Üj ipari üzemeink zöme vidéken létesült, a budapesti üzemek vidéken számos új telephelyet, üzemegységet alapítottak. Ezek az intézkedések a legutóbbi években hozták és a következő esztendőkben hozzák meg az eredményt: a fővárosba irányuló vándorlás erős csökkenését. Budapest vándorlási többlete a legutóbbi években már nagymértékben visszaesett, évente csak ezrelékekben fejezhető ki. Amennyiben a vándorlás csökkenő tendenciája tartósnak bizonyul, újabb s az előbbivel éppen ellenkező probléma fog jelentkezni: fedezetlenül marad a főváros munkaerőszükséglete, a természetes szaporodás nem pótolja a természetes fogyást és megszűnik Budapest népességének további növekedése. Bizonyos kedvező tendenciák máris felmérhetők: az 1949 és 1959 közötti évtizedben a vidéki városok népességfejlődésének üteme meghaladta a fővárosét. Természetesen nemcsak az a cél érvényesül a beruházások elosztásánál, hogy a főváros egészségtelen növekedése megszűnjék, hanem az is, hogy jelentősen csökkenjen, majd kiegyenlítődjön az a színvonalbeli különbség, mely a vidéki és fővárosi lakosság életkörülményei között fennáll, és amely kifejezésre jut a kulturális intézmények és szórakozási lehetőségek bőségében, a kereskedelmi hálózat fejlettségében, a közmű - vesítettség fokában stb. Hazánkban még jó ideig az úgynevezett középvárosok fejlesztése és kialakítása a feladat és csak később kerülhet sor további nagyvárosok létesítésére. A városokba, különösen a nagyvárosokba özönlő falusi népesség — új, másféle körülmények közé kerülvén — jelentős változáson megy át. Megváltozik a népesség foglalkozási, társádalmi-gazdasági struktúrája, (az átrétegeződés következményeképpen), egyes vidékek, települések, foglalkozási ágak népességének korösszetétele (hiszen az elvándorlók többsége a fiatalabb korosztályokból kerül ki), a születések száma, a munkaerőtartalék területi elhelyezkedése, a népesség műveltségi színvonala. Hazánkban számos intézmény, s tudományos intézet foglalkozik e jelenségek vizsgálatával, s a kutató-elemző munka eredményeként válik lehetségessé, hogy ezt a világjelenséget, mely nálunk is problémává nőtt, bizonyos mértékig szabályozzuk. Dr. Mikes Gábor Bereczky Albert (MTI — Papp Jenő íelv.) ELHUNYT BERECZKY ALBERT NYUGALMAZOTT REFORMÁTUS PÜSPÖK Hetvenhárom éves korában, hosszú szenvedés után, július 4-én meghalt Bereczky Albert nyugalmazott református püspök, a magyarországi egyházak ökumenikus tanácsának tiszteletbeli elnöke, a magyarországi református egyház zsinatának és konventjének volt elnöke. Az elhunyt nagy érdemeket szerzett a református egyház és az állam jó viszonyának kialakításában és a békemozgalomban. Magyar-osztrák együttműködés a közlekedés területén Dr. Ludwig Weiss osztrák közlekedésügyi miniszter júliusi budapesti látogatásával foglalkozott több osztrák lap. A minisztérium által kiadott közlemény emlékeztet dr. Weiss budapesti kijelentésére: a két szomszédnép gazdasági, kulturális és emberi kapcsolatainak szilárdságára utal az együttműködés a közlekedés területén is. A miniszter látogatása alkalmával szorosabbra fűzhette a személyes érintkezés szálait a magyar közlekedésügy vezetőivel és igen gyümölcsöztető eszmecserét folytatott velük. Megállapíthatta, hogy mind a vasúti, mind a légi, a folyami és a közúti közlekedésben igen jók a két ország kapcsolatai. A légiközlekedés területén legutóbb kötött együttműködési megállapodások kitűnően beváltak, csakúgy, mint a dunai hajózással kapcsolatban aláírt kormányegyezmény — hangoztatja a minisztérium közleménye. Magyarok tervezik India timföldgyárát Magyar szakemberek közreműködésével épül meg India új nagy ipartelepe: a Korba melletti timföldgyár. Tervei már készülnek az Alumíniumipari Tervező Intézetben. Az évente 200 ezer tonna kapacitású gyár tervezésének és építésének körülményeit a helyszínen tanulmányozták a tervezőintézet munkatársai. Az együttműködés során kitűnő kapcsolat alakult ki a szakemberek között. MAQYAR FELSZÓLALÁS A VILÁQÜR FELHASZNÁLÁSÁRÓL • V Az ENSZ Világűrbizottsága jogi albizottságának ülésén, a magyar küldöttség nevében felszólalt dr. Bényi József, a genfi magyar állandó ENSZ-képviselet helyettes vezetője. Kiemelte, hogy a világűrkutatásban elért sikerek indokolttá teszik a világűrkutatás és felhasználás jogának kodifikálását. Hangsúlyozta: a legfontosabb cél, a világűrkutatás kizárólag békés célú hasznosítása az egész emberiség javára. Biztatónak nevezte, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország, köztük Magyarország, évek óta következetesen törekszik arra, hogy kötelező jellegű nemzetközi szerződésbe foglalják a világűrtevékenység jogi alapjait. dl bike eytj napja Másfél évvel ezelőtt született a megállapodás — az ITV angol TV-társaság, személy szerint a több évtizede Londonban élő Tábori Pál kezdeményezésére — egy olyan filmsorozat elkészítéséről, amelynek témáját a résztvevő tv-állomások maguk választják meg, egyetlen megkötéssel, hogy a sorozat Jdapgondolata egy békés naphoz kapcsolódjék. Tíznél több film készült el, s ezekből mutat be néhányat ebben a negyedévben a Magyar Televízió. A sort Wiedermann Károly A zene című alkotása nyitotta meg, amely művészien vetítette a néző elő elé a sorozat alapgondolatát. A résztvevő országok alkotói sokféle módon nyúltak a témához: Párizs a francia főváros egy vasárnapját mutatja be; a hollandok — erőteljes szatirikus elemekkel — egy rotterdami komp kapitányának nyugdíjba vonulása előtti napjáról szólnak; a bolgárok egy esküvő eseményei köré építik filmjüket — g témaválasztás tehát láthatóan széles körű. A kezdeményezés figyelemre méltó és ha a filmek színvonala nem is egyenletes, érdekes és színes bepillantást engednek egy-egy ország vagy város embereinek életébe. G. E. A Karlovy Vary-i XV. nemzetközi filmfesztivál zsűrije a Fődljat — amellyel eddig a fesztivál két legjobb filmjét jutalmazták — az idén háromfelé osztotta s az egyiket a Hideg napok cimű magyar filmnek (rendezője Kovács András) Ítélte oda. A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPBESCI) két díja közül az egyiket szintén a Hideg napok kapta. Képünkön a film egyik jelenete: Latlnovlts Zoltán, Bara Margit, Vass Éva és Szemes Mari Megkerült ,,A merengőhöz’ ’ című Vörösmarty-vers kézirata Ritka irodalmi értékre bukkantak Sátoraljaújhelyen. A Hecske nevű városrészben a Fémlemezipari Művek egyik dolgozója régi házat vásárolt, amelynek lebontását nemrég kezdte el. Munka közben a falba építve fakazettát vett észre, amely régi érméket és lilás tintával irt papírlapot tartalmazott. A merengőhöz című vers kézirata volt. A Kazinczy Ferenc Levéltár kutatói megállapították az eredetiséget. A levéltár dolgozói és a középiskolák irodalomszakos tanárai most kutatásba kezdenek: hogyan került a Vörösmarty-vers kézirata Sátoraljaújhelyre. Xáüult, olvastuk, költöttük Néhánynapos látogatásra Budapesten járt hét vezető japán gyógyszeripari cég képviselőinek delegációja. A küldöttséget Toshio Iijima, a Sankyo-cég igazgatója vezette. A vendégek látdgatást tettek a budapesti gyógyszergyárakban, és eredményes tárgyalásokat folytattak a magyar gyógyszeripar és külkereskedelem vezetőivel a kölcsönös áruforgalom szélesítésének lehetőségeiről. * Garai György hegedűművész és Lukács Pál brácsaművész képviselte hazánkat a weimari Liszt Ferenc főiskola idei VII. nemzetközi szemináriumának vezetőségében. * 64 éves korában elhunyt Berda József Baumgarten- és József Attila-díjas költő, a Magyar Írók Szövetségének tagja. Berda József az élet egyszerű dolgairól énekelt, a test örömeit s a természet gyönyörűségeit hirdette, szinte gyermeki megindultsággal és rácsodálkozással. Az örökké való ifjúság énekese. az életszeretet szárnyaló szavú dalosa hallgatott el vele. S hogy szellemét fölidézzük, egy részletet közlünk Óda című költeményéből. Nyelv, sugárzó anyanyelvem, szavak mélyen csendülő hangversenye, te húsosán gömbölyű, már-már tapintható anyag; olyan vagy, mint a zsírral és fűszerrel teli étel, mint a legnemesebb ital, — szellemünket s vérünk ritmusát életrehívó! Néked hódol most a költő, e kemény kor énekese! a költő hódol neked, a büszke és alázatos, ki belőled formálja, önti szoborba a düh és öröm kitöréseit, ünnepi torokkal kiáltván: nincs ami szebb, izgatóbb s illattal telibb volna nálad! * Hazaérkezett az Állami Népi Együttes, amely nagy sikerrel vendégszerepeit Monte-Carlóban. A monacói hercegség ünnepségsorozatán több nagyhírű külföldi társulat és világhírű művész szerepelt. A magyar együttes előadásait több mint kétezer főnyi közönség tekintette meg, és nagy te?hi»éssel fogadták az egész estét betöltő műsort. * Megkezdte működését az Országos Gyógyfürdő Igazgatóság, melynek feladata, hogy az Egészségügyi Minisztérium keretében a gyógyfürdőket, gyógyhelyeket legfelsőbb szinten igazgassa. Dr. Vadász Gyula, az új szerv igazgatója elmondotta, hogy céltudatos fejlesztéssel egy olyan szezonmentes gyógy-idegenforgalmat alakíthatunk ki, mely vizeink kiválósága, szakorvosi gárdánk képzettsége és balneoterápiás apparátusunk korszerűsége alapján a világ bármely országából állandóan visszatérő gyógyvendégsereget biztosíthatna. Képünkön: nyári nagyüzem a Gellért fürdőben Nagy sikert arattak a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat naptárai a Calcuttában és Brémában rendezeti nemzetközi naptár-kiállításokon. A calcuttai kiállításon 11, a bremain 12 naptár kapott díjat, illetve oklevelet. Ezek között van a Szinyei-Merse reprodukciókkal, a budapesti vá rosképekkel és az országos foto-tájképekkel díszített naptár. ^ Dr. M. W. Holtrop, a Nemzetközi Fizetések Bankja (Baden) és a Holland Nemzeti Bank elnöke, dr. Antonio d’Aroma, a Nemzetközi Fizetések Bankjának főtitkára kíséretében a Magyar Nemzeti Bank látogatására Magyarországon tartózkodott. * Komáromy Pál operaénekes, a Magyar Állami Operaház nyugalmazott igazgatója a Belgyógyászati Klinikán hosszas betegség után, 74 éves korában elhunyt. Halálával fájdalmas veszteség érte a magyar zenevilágot. >
