Magyar Hírek, 1965 (18. évfolyam, 7-24. szám)
1965-12-15 / 24. szám
Közvetlen légijáratok Budapestre a következő nagyvarosokból: Amszterdam — Athén — Belgrád — Berlin — Brüsszel — Bukarest — Kairó — Koppenhága — Frankfurt — Helsinki — London — Milano — Moszkva — Párizs — Prága — Kóma — Szófia — Stockholm — Tirana — Varsó — Wien — Zürich Csatlakozási lehetőségek tengerentúli, közel- és távol-keleti légijáratokhoz Információ, jegyelővétel, helyfoglalás: a helyi légitársaságok irodáiban és utazási irodákban MALÉV MAGYAR LÉGIKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT, BUDAPEST Csörgei Anikó, az együttes kedves tolmácsa Peruban Mexikóban, látogatóban Kuti úrnál, aki Munkácsy, Szinyei-Merse, Csók és Rippl-Rónai képek boldog tulajdonosa Beszélgetés Lima város polgármesterével (balról jobbra) Hegyi Imre, a tolmács és a polgármester Az együttes tagjai megtekintik Limában Louis Bruckner úr üzemét, a -Chlpy-t. Lent: Ismerkedés az óceánnal A MALÉV REPÜLŐQÉPEI QYORSAN, KÉNYELMESEN VISZIK BUDAPESTRE A szép Magyarország várja Önt... Oél-Amerika utált Észak-Amerikába készül a Magyar Állami Népi Együttes Szöveg: Hegyi Imre Fotó: Selmeczi Tóth János A Rio de Janeiró-i öbölben A kis cipőtisztító fiú, Pepe, a szálló melletti -standján« és a szálloda folyosóján, miután új magyar barátai tetőtől talpig felöltöztették Jobbra: Bakó Györgyi, az együttes tagja a Sáo Pauló-i utcán Még beporosodni sem volt idejük a szekrények tetejére tett bőröndöknek, s máris újabb úthoz, újabb turnéhoz szükséges holmik elnyelésére készülnek. A sok színes népviselet, sok száz díszes kosztüm ismét ládákba kerül s ügyeskezű festőmunkások javítgatják a ládák négy nyelvű feliratait: „Magyar Állami Népi Együttes” — Budapest. A sok tízezerkilométeres dél-amerikai út után január derekán Észak-Amenikába repül az együttes, hogy a távoli kontinens lakosságának is bemutassa műsorát. „Egy kis darab óhaza — egy dalokban, zenében, táncokban kirajzolódó Magyarország, felejthetetlen találkozás a szülőfölddel" — mondta az együttes műsoráról Mexikóban dr. Jose Erdős professzor. A „Magyar Balett” nemcsak a rendszeresen színházba járó dél-amerikai közönségnek jelentett nem mindennapi színházi eseményt, hanem annak a sok ezer messzire szakadt hazánkfiának is, akiket az utolsó két emberöltő történelmi viharai sodortak messzire az óhazától. Dr. Jose Erdős professzor neve az első a jegyzetfüzetemben, s egy ideig azt hittem, hogy mindazok neveit feljegyezhetem, akik szeretettel vettek körül bennünket. Később azután beláttam, hogy lehetetlenre vállalkoztam. Egyszerűen fölmérhetetlen azoknak a száma, akik nyílt szívvel, szeretettel köszöntöttek bennünket, s a színházakon kívül a hétköznapok programjaiban is segítségünkre voltak. Mégis, szeretnék legalább néhány találkozást fölidézni. „Az együttes műsora után még erősebb a vágy bennem, hogy megismerjem szüleim népét, szüleim hazáját s magamnak is megmagyarázzam, milyen érzések mozdultak meg bennem a népdalok és nóták hallatán” — mondta dr. Carlos Kozma, a caracasi patológus. És íme, egy másik följegyzés. Név: Csörgei Anikó. Született Budapesten 1942-ben. Amikor Limába érkezésünk első napjaiban nekiszegeztük a kérdést: „Mondja, Anikó, hol tanult meg ilyen remekül magyarul?” — azt válaszolta: „Itt Peruban.” — ..Milyen állampolgárságú?” faggattuk tovább. — „Perui”. „És kitől tanulta meg a magyar nyelvet, Anikó?” „A szüleimtől” — hangzott a válasz ... A Peruban töltött közel egy hónap folyamán Anikó a hivatalos tárgyalások, televíziós programok s baráti szívességek rengetegében készséges tolmácsunk volt. „Tudja, perui vagyok, de ...” S a „de” mélységét apró mozaikokból már mi állítjuk össze. Kétéves korában került el Magyarországról. Mire felnőtté és csinos „eladó lánnyá” serdült, négy nyelvet tanult meg. Magyarország, Budapest — gyerekkorának kedves mesetémái voltak. A Ballet Nációnál Hungaro limai vendégszereplése megrázó élmény volt számára: találkozás a gyermekkor meséinek színeivel, dallamaival. Louis Brucknert szintén Limában ismertük meg, miután már vagy tucatnyi teherkocsit láttunk Lima utcáin „Productos Chipy” felirattal az oldalán. A cifra feliratú gépkocsik a „Chipy” cég termékeit szállítják — sült krumplit, tepertőt, sajtos perecet — és aki e termékeket bevezette, gyártja, forgalmazza — ízes magyarsággal köszön „Jó napot!”. Generaldirector Louis Bruckner a világkörüli utakra járó magyar származású üzletember nem Rómáról és Beirutról, Tokióról és Calcuttáról beszélt, hanem az Üllői úti lakótelepről. A hajdani nyomortelep emlékét hordta képzeletében negyedszázadig — 1964-ig, amikor Pesten járt, s örömmel fedezte fel az örökre eltűnt régi helyén a szép, modern lakónegyedet. Űjabb név, újabb találkozás. Chilében vagyunk. Előadásainkon bérletben kelnek el előre a jegyek. A mexikói kánikula, a perui nyár után fázósan húzzuk össze magunkon a santiagói őszbe nem illő orkánkabátokat. A kis fodrász szalon tulajdonosa Santiago belvárosában Beatrix de la Ortega, azaz... Betty. így nevezte az együttes az asszonykát, aki szeretetének ezer jelével halmozta el a tánckar és énekkar tagjait. Hanglemez, tolmácskodás, városismertetés és remekbe sikerült frizurák, amelyekért az egyetlen fizetség — a közösen dúdolt magyar dalok voltak . .. Az együttes most Észak-Amerikába indul, Torontóban, Montrealban s még sok nagyvárosban vendégszerepei. A mexikói Kozma dr. az együttes egyik tagjával
