Magyar Hírek, 1965 (18. évfolyam, 7-24. szám)
1965-04-04 / 7. szám
í EICH ER KÁROLY Escher Károly fotóművész képeiből kiállítást rendeztek a budapesti Nemzeti Galériában. Escher Károly ebben az esztendőben lesz hetvenöt éves, több mint félszázados alkotói korszak áll mögötte, ez az első önálló kiállítása, amely fotoriporter-mü vészi életművét bemutatja. Középiskolái elvégzése után technikusként dolgozott, közben megszerezte a mérnöki diplomát. 1916 körűi a hazánkban akkor induló némafilm-gyártáshoz került, a Tanácsköztársaság idején a forradalmi filmhíradó operatőrje volt, a máig megőrzött híradó-dokumentumok egy része az ő munkája. Csak a húszas évek vége felé kezdett fotóriporterként dolgozni. Először az Est-lapok, a Pesti Napló képes melléklete, majd a Híd, a Film-Színház-Irodalom és a felszabadulás után a Képes Világ, Kis Űjság, a Képes Figyelő és nyugdíjbavonulásáig a Hungarian Foreign Trade munkatársa volt. A Fotolexikon tömör megállapítása szerint: „A magyar fotoriport úttörő alakja.” ö volt nálunk az első, aki kisfilmes géppel készítette riportjait, így szinte észrevétlenöl közelítette és örökítette meg a mindennapi élet jellegzetes pillanatait. 0 volt az első, aki „elmozdult” képet mert közreadni bátor, művészi meggyőződéssel. így ábrázolta a mozgást, így érzékeltette a sebességet. Legtökéletesebb ilyen képe Bartók „A csodálatos mandarin” táncjátékának jelenete. Világhírű lett ez a kép. amely nemcsak a mozgást, nemcsak a tánc lendületét ábrázolja, hanem az egész Bartók-mű lényegét, szenvedélyét, szinte a témát is elmondja, sőt dinamizmusával, csodálatos biztonsággal — mert ilyen véletlen nincs — rögzített mozdulattal még a zenét is kifejezi a képpel. 0 volt az első, aki kivétel nélkül mindig a természetes, meglevő valóságos világítást használta, sohasem fényképezett villanófénnyel. Ez a titka képei közvetlenségének. Es végűi ő volt az első, aki valóban képekben beszélt és képekben is gondolkozott. Képekben fejezte ki magát, jóformán alig kell riportképeihez magyarázó szöveg vagy kísérő cikk, mindent elmondanak maguk. Escher Károly nem politizált, nem vett részt politikai mozgalmakban, de embersége vezette őt ösztönösen arra, hogy mindig a haladás érdekében agitáljon képelvei, azok művészi erejével és igazság ábrázolásával. Egyéni látása, a szenvedő, elnyomott emberekkel való együttérzése, érzelmi kapcsolata, humánuma segítette ahhoz a határozott véleményhez, ítéletmondáshoz, amely képeiből leolvasható. Es ezek, a társadalom rettenetes igazságtalanságait megmutató, leleplező képek tűikor jelentek meg, a fasizmus magyarországi évtizedeiben, ezek akkor harcoltak, akkor agitáltak, akkor lazítottak. Nem egyszer a szatíra erejével is, amint ezt például a „Várakozó állásponton” című képe bizonyítja. Díszruhás lovasrendőrök mögött utcaseprő áll várakozó állásponton, hogy tiszta úttestre léphessenek a körmenetben vonuló főpapi lakk to pán kák és a díszmagyarok csizmái. Képei hiteles korábrázolások, dokumentumok, leleplezések. Ha ezek nem válnának közismertté, akkor a következő generációk nem tudják elképzelni sem, bogy honnan jöttünk, milyen mélységekből emelkedtünk fel. Felvételei, negatívjai múzeumokban vannak: a Nemzeti Múzeumban, a Széchenyi Könyvtárban, a Legújabbkori Történeti Múzeumban, a Színháztörténeti Múzeumban, a Filmmúzeum Archívumában. Művészi portrékat is látunk ezen a kiállításon. Ezek közül is kiemelkedik Derkovits Gyula arcképe, azt hiszem, hogy Derkovits Gyula egyetlen fényképe, amely azonban kifejező erejében, drámai ságában egyenértékű a nagy festőművész önarcképeivel. Jelen voltam, amikor ez a fénykép készült. Derkovits Gyula velem beszélgetett, nekem panaszolta el keserű sorsát, kilakoltatták, a Horthy-rendőrök brutalízálták és letartóztatták. Ez a kép ma is hangosan vádol. Ebben az egyetlen fénykép-portréban benne van a nagy művész egész tragikus élete, nyomor, szenvedés, panasz ez a kép. Es benne van az egész rettenetes korszak, amelyben készült. Beszélgetés közben észrevétlenül kattant Escher Károly kis gépe, így készült ez az arckép. Vagy milyen tökéletes tűkre Ferenczy Noémi művészi egyéniségének a róla készült fényképnek nyugodt, tiszta rendje, egyszerűsége, szigorú szerkezete és tónusainak lágysága. Műszaki, tudományos képzettsége, vegyész! technikai tudása találkozott riporteri fantáziájával és olyan feladatot oldott meg, amely egyedül is hírnevet szerzett Escher Károlynak. A Petőfi Emlékmúzeumban őriztek egy daguerrotípiát, amely Petőfi Sándort ábrázolja. Hogy valóban őt, azt csak egy régebben készült reprodukció bizonyítja, de a daguerrotípia addigra majdnem teljesen tönkre ment és azóta szinte teljesen elpusztult. Escher Károly kidolgozott egy elméletet, hogy hogyan lehetne az egyetlen eredeti, hiteles Petőfl-képet felújítani, feltámasztani. A siker teljes. A PetőH- daguerrotípia az egyetlen hiteles Petőfi-fénykép feltámadt. Azóta tudjuk, bogy milyen volt Petőfi. Mihály» Ernő Lova «rendőrök Duna-partf lépcsőn alvók Ferenczy Noémi Pablo Casals Budapesten Alsó kép: Csorios vytilt
