Magyar Hírek, 1964 (17. évfolyam, 1-4. szám)
1964-01-15 / 2. szám
IDEI FELADATAINK ÚJÉVI BESZÉLGETÉS BOGNÁR JÓZSEFFEL, A MAGYABOK VILÁGSZÖVETSÉGE ELNÖKÉVEL Szerkeiztőségünk az új év alkalmából néhány időszerű kérdéssel fordult Bognár József egyetemi tanárhoz, a Magyarok Világszövetsége elnökéhez. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és Bognár professzor válaszait. 1. Professzor úr, mint a Világszövetség elnöke, milyen új vonásokat tapasztal a szülőföld és a kivándorolt magyarság kapcsolatai terén? A szülőföld és a kivándorolt magyarok kapcsolataiban számos új vonást fedezhetünk fel. Ez a kapcsolat az elmúlt évek folyamán őszintébb, intenzivebb és bensőségesebb volt, mint bármikor a magyar történelem elmúlt évtizedeiben. Ennek következtében a szülőföld és a kivándorolt magyarok kapcsolata termékenyebb és gyümölcsözőbb mindkét fél számára, mint korábban volt. A magyar kormányzat teljes nyíltsággal és őszinteséggel fejtette ki a kivándoroltakkal kapcsolatos politikáját. Ennek lényege abban foglalható össze, hogy a kivándoroltak különböző történelmi időszakokban és eltérő okokból bekövetkezett döntését tiszteletben tartjuk és tudomásul vesszük. A különböző kontinenseken élő magyaroktól csak egyetlen dolgot kérünk, hogy legyenek lojálisak azzal az országgal szemben, amely szülőföldjük volt. Sokan közülük nyilván nem rokonszenveznek a - szocializmussal, de tudomásul veszik, hogy az ország állami és politikai berendezkedéséről csak azok dönthetnek, akik itt élnek, dolgoznak és fáradoznak. Ezen belül mi természetesen minden volt honfitársunk tárgyilagosságra törekvő véleményét szívesen meghallgatjuk, tanácsaikat és bíráló megjegyzéseiket köszönettel vesszük, hiszen nem gondoljuk azt, hogy ami nálunk van, az nem szorul további javításra és tökéletesítésre. A kormányzat mindenki számára — aki az országgal és a néppel szemben nem követett el súlyos bűnöket — lehetővé teszi az ország meglátogatását, barátok, rokonok és ismerősök felkeresését. A magyar társadalom — e kormányzati politika humanista intencióit megértve és továbbfejlesztve — intenzív és termékeny kapcsolatokat kíván kifejleszteni a kivándorolt magyarokkal. Ennek érdekében biztosítja a kivándorolt magyarok rendszeres és intézményes tájékoztatásához szükséges anyagi és szellemi eszközöket. Sok kivándorolt magyar ismerkedik meg a mai Magyarország életével, eredményeivel és gondjaival. A mai világról alkotott képünk komplexebbé és árnyaltabbá válik, érzelmileg pedig régi »•lelki görcsöket« tudunk — kölcsönösen — feloldani. 2 2. Mint a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke és sok érdekes tudományos tanácskozás résztvevője, milyen további lehetőségeket lát Professzor úr a gazdasági és kulturális együttműködés területén, amelyeknek realizálása az itthoniak és a kivándoroltak viszonyát tovább javítaná? Az említett két »minőségemben« elsősorban olyan kivándorolt magyarokkal találkozom, akik hazájuk gazdasági vagy kulturális életében kiemelkedő szerepet játszanak. Különböző nemzetközi értekezleteken és tanácskozásokon a legtöbb ilyen személyiséggel »bizonyos meghittség« köt engem össze. Ez az érzés — mutatis mutandis — hasonló ahhoz, ha itthon évek vagy évtizedek óta nem látott iskolatársaimmal találkozom. A valóság és a realitás természetesen az, hogy ma nemzetközi összejövetelen találkozunk, azaz többnyire különböző országokat és különböző álláspontokat képviselünk. Valahol a lélek mélyén azonban közös élményeink vannak, hiszen — a szó szélesebb értelmében — »földiek« vagyunk. E szellemi kiválóságok két szempontból is fontos szerepet játszhatnak. Közvetíthetik egyrészt a magyar kultúrát új hazájuk felé, másrészt elősegíthetik új hazájuk szellemi életének jobb megismerését Magyarországon. E kettős feladat megoldásának természetesen különböző formái és mélységei lehetnek. Különös érdeklődéssel fordulunk azok felé, akik új hazájukban »hungarológiával«, tehát a magyar történelem, földrajz, nyelvészet, gazdasági élet stb. tanulmányozásával foglalkoznak. Nagyra becsüljük azon tudósokat, akik ezzel kapcsolatban tárgyilagosságra és a népek közeledésének munkálására törekszenek. Gondolom azonban, hogy ők is belátják, hogy hungarológiát csak olyanok művelhetnek, akik Magyarországot és az itt elért legújabb tudományos eredményeket alaposan ismerik. 3. Szeretnénk, ha vázolná Professzor úr a Magyarok Világszövetsége feladatait az új esztendőben. A Világszövetség néhány feladatát az első két kérdés megválaszolása során már ismertettem. Nyilvánvaló, hogy az eddigi munkát még erőteljesebben, céltudatosabban és szervezettebben kell folytatni. Négy területen kell még — a korábban körvonalazottakon kívül — a munkát elmélyíteni: a) Többszörösére kell növelni — mindkét oldalról — a látogatásokat, túrisztikai és munka jelleggel egyaránt. Szervezetten kell gondoskodni arról, hogy minél több külföldön élő magyar látogassa meg szülőföldjét. Szükséges azonban, hogy a Világszövetség elnöksége és vezetői közvetlen tapasztalatból ismerjék meg a különböző országokban élő magyar kolóniák problémáit. b) Több információs-kiadványt kell megjelentetnünk, hogy a kivándorolt magyarok rendszeres tájékozottsággal rendelkezzenek a hazai fejlődésről. c) Módot kell találnunk arra, hogy a »második generáció« problémáját tudományosan és személyes tapasztalatok alapján feldolgozzuk. d) Tovább kell javítani a külföldi magyarok itthoni ügyeinek intézését. 4. Professzor úr véleménye szerint hogyan szolgálhatná még jobban a Magyar Hírek az ország életéről adott tájékoztatását? A Magyar Hírek feladatairól; profiljáról és lehetőségeiről eddig is sok vita íojyt. Ez nem véletlen. A lap feladata ugyanis rendkívül bonyolult, hiszen egyetlen orgánumként keli — egyelőre — megoldani különböző országokban (néha különböző kontinenseken) élő, a szülőföldtől történelmileg és egyénileg különböző időpontban elszakadt és különböző érdeklődési körrel rendelkező magyarok tájékoztatását. A legtöbb politikai lap olvasó közönsége az egymáshoz hasonló politikai nézeteket valló emberekből adódik. (Noha természetesen a hasonló politikai nézeteken belül még mindig nagy különbségeket találunk.) S. V. Patel, az Indiai Köztársaság, dr. Dusán Csallcs, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, Sarlno Mangunpranoto, az Indonéz Köztársaság és Mohammed Ibrahim, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagykövetei (MTI foto — Vlgovszky) Theophllus Addo Mills, a Ghánái Köztársaság nagykövetségének Ideiglenes ügyvivője Dr. Juan Bautista Vilarullo, az Argentin Köztársaság ideiglenes ügyvivője Sir Ivor Thomas Montague Pink, Nagybritannla és Észak Írország Egyesült Királyság nagykövete Owen T. Jones, az Amerikai Egyesült Államok Ideiglenes ügyvivője Melr Shachar, Izrael Állam Ideiglenes ügyvivője Az elmúlt időben két nagyobb jelentőségű probléma merült fel a lappal kapcsolatban. Sokan több elméleti írást és problémát szeretnének olvasni a lapban. Véleményem szerint erre van némi mód, de a Magyar Híreknek nem szabad olyanná válnia, amely elsősorban az értelmiséghez’ szól. A magyar emigráció nagy tömegét ugyanis ma is farmerek, munkások és egyéb kisemberek alkotják. Jó néhányan teszik szóvá, hogy a hazai sajtó a mai élet negatív jelenségeivel sokkal erőteljesebben és merészebben foglalkozik, mint a Magyar Hírek. Mégis azt gondoljuk, hogy más a hazai olvasó érdeklődése és más a külföldi magyaré. A hazai olvasók számára a hibák feltárása — a közéleti demokratizmus jegyében — egyben mozgósítást is jelent azok kijavítására. A külföldi magyar más kérdések iránt érdeklődik. Milyen a nálunk előforduló hibák természete (inkább madártávlatból és szélesebb perspektívából), hogyan halad előre a fejlődés a különböző objektív és szubjektív ^ nehézségek közepette^biztosítva van-e az a lehetőség, hogy az állam polgárai a hibákat szabadon megbírálhassák? Ilyen értelemben kell nekünk — hitem szerint — a hazai problémákkal foglalkozni. > Jó lenne, ha a Magyar Hírek olvasóinak véleményét a most körvonalazott kérdésekben megismernénk. 5. Mit üzen a Professzor úr a Magyar Hírek népes olvasó táborának? A Magyar Hírek minden olvasójának és minden jószándékú, becsületes és szülőföldje iránt hűséges kivándorolt magyarnak boldog új évet, erőt, egészséget és sok sikert kívánok! Kívánom, hogy az új esztendőben erősödjék a béke és a népek barátsága! Kívánom, hogy — e nagy cél érdekében — tovább erősödjenek a kapcsolatok a hazai és a kivándorolt magyarok között! triTPwwnpppiiMi
