Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1963-02-15 / 4. szám
• ■ « A SPORTVILÁG MGY TÖRTÉNETEI Lukács László könyvéről írta: Szepesi György A sport nagy egyéniségeinek élete, dicsőségekben gazdag, de küzdelmes pályafutása szerte a világon, az olvasóközönség osztatlan érdeklődésével találkozik. Ezért volt oly nagy sikere a világ különböző pontjain élő magyarok körében Hidegkúti Nándor életrajzírásának, s ezért számithat kirobbanó érdeklődésre .Grosics Gyula: »Így láttam a kapuból...« c. közeljövőben megjelenő, pályafutása legizgalmasabb részleteit elénk vetítő könyve is. Nem önéletrajz, de érdekességében és sikerében is teljesen egyenrangú azokkal az a kötet, amelyet egyik legkitűnőbb magyar sportújságírónk, Lukács László tett le az elmúlt hetekben az olvasó asztalára. »A sportvilág nagy történetei- című könyvében olimpiai bajnokokat, világcsúcstartókat, milliók és milliók kedvenceit hozza emberközelségbe az olvasóval és a személyes találkozások ezernyi apró megfigyeléseiből alakít ki őszinte, meleg szívvel megírt sportemberportrékat a kitűnő tollú újságíró. Vörös fonálként húzódik végig az a közös vonós, amely mindegyik hősénél azonos, akár Papp László, vagy a német Háry, ,a szovjet Vlaszov, vagy (az ausztrál Elliot, az argentin Fangio, vagy Di Stefano sikerének »titkát« kutatja a szerző: történetei voltaképpen az akaraterő diadaláról szólnak. Remekbeszabott fejezettel kezdődik a könyv: a főhős »a dinamitöklű magyar«, a háromszoros olimpiai bajnok Papp László, akiről 25 esztendővel ezelőtt azt mondta az angyalföldi klub edzője: — Előbb lesz ebből a gyerekből pingpongozó, mint ökölvívó! Az első sikertelen próbálkozástól egészen addig, hogy három < olimpián: Londonban, Helsinkiben és Melboumeban hirdette a hangosain beszélő: — Wins Pap of Hungary! —, Papp Lászlónak hosszú utat kellett megtennie. »Az ördögi gőzdugattyú- — ahogy egyik győzelme után valaki elnevezte —, nap mint nap megküzdött önmagával is. Pályafutása alatt ugyanis nem akadt soha olyan délelőtt, amikor — ha Budapesten tartózkodott —, ne találkoztak volna vele a budai hegyek erdőszegélyezte útjain, amint a fekete »favágó- nagy szorgalommal és szenvedéllyel aprította a fatönköket. Az akaraterőnek, az önfegyelemnek köszönheti Papp, hogy amikor három olimpiai győzelme után átlépett a profi ökölvívók táborába, ötéves nagyszerű győzelemsorozattal »szétiboxoflta- azoknak a szakértőknek az iálláspontját, akik azt hirdették, hogy az amatőr ökölvívó nem állhatja meg helyét a professzionista szorítóban ... Egy másik nagy sportoló, a világ legerősebb embere, Jurij Vlaszov példájával és szavaival igazolja a könyv szerzője Papp László pályafutásának tanulságait: — Minden sportbeli siker labszolút feltétele — mondta egyszer Vlaszov —, hogy jól ismerjük szervezetünk teljesítőképességé’t. Mert mindenki lehet erős, csak egyet nem szabad megengednie: a versenyző sohase engedje magán eluralkodni — a lustaságot. Csak ezzel az akaraterővel válhatott a »kistermetű- Erűméiből a »világ legmagasabb embere-, akinek izmain — ahogy a francia atléfjacsapat masszőrje mondta egyszer —, »anatómiai leckét is lehetne tartani-. Amikor 1961 januárjában a leningrádi sportpalotában ez a 185 centiméter magiás, gyerekképű, kefehajú atléta átsuhant a két méter 25 centiméteres magasságon, mindenki érezte: új korszak kezdődött a magasugrás történetében. Nemcsak azért, mert Brumel volt az első, aki megtörte az amerikaiak hegemóniáját, hanem azért is, mert pontosan 40 centiméterrel ugrotta túl saját testmagasságát, s ezzel újabb, szinte beláthatatlan távlatokat nyitott meg, az eddig elképzelhetetlennek hitt világcsúcsok felé. Szívünkhöz nőtt, kedves fejezet a könyvben 1953. november 25-e délutánjának történeté. A színhely: London, a Wembley-stadion. A labdarúgó-találkozó, amelynek emlékét idézi a krónikás: az évszázad mérkőzése, a magyar—angol! Üjrapergeti ,a szerző a londoni 6:3 filmjét, együtt éljük át vele Hidegkúti Nándor első percben lőtt gólját, s úgy érezzük: ezt a latodarúgó-»fillmet« nemcsak azért érdemes újból lepergetni,, mert a »home rekord«-ot az angolok (90 esztendős hazai veretlenségi sorozatát szakította meg a 6:3, s ezzel a labdarúgás történetében páratlan diadalt ért el — hanem azért is, mert ez a siker bizalmat önthet ma is a magyar labdarúgás sok millió rajongójába —, szerte a világon, mindenütt... Csak néhány kiragadott részlettel igyekeztem illusztrálná: mennyi érdekességet, színes megfigyelést, megalapozott, szakszerű megállapítást tartalmaz a legújabb magyar sportkönyv. A könyvet a szó szoros értelmében nem lehet letenni. A másfélszáz oldalas, »sűrített élménybeszámoló- után joggal várja az olvasó: következzék a folytatás! Célunk: az olimpiai bajnokság elnyerése — mondja az „új” kapitány A régi bajnok, dr. Hegedűi Frigyes, az Öttusázók »új- kapitánya Az első, félhivatalos jellegű világbajnokságon csaknem betört a legjobbak közé, de utána 1948-ban, a londoni olimpián, lova nem bírta végig a pályát — s Hegedűs Frigyes a verseny feladására kényszerült... A következő olimpián, Helsinkiben, már a győzelmi dobogó legfelső fokán álltak. Néhány világbajnoki győzelem után a legutóbbi olimpián, Rómában is kettős magyar siker született. S most Tokióra, az egykori úttörő, dr. Hegedűs Frigyes irányításával kezdték meg előkészületeiket Balczó Andráséit. — Egyelőre még csak az »Ismerkedésnél« tartok — mondta beszélgetésünk alkalmával az »új- kapitány. — ügyvédi hivatásom nagyon lefoglalt és az utóbbi években kedvenc sportom fejlődését csak távolabbról szemléltem. Kétségtelen tény, hogy a világ élmezőnye sokat haladt előre és éppen ezért csak alaposabb, tervszerűbb előkészületekkel maradhatunk az élvonalban. Különösen a fizikai számokban — úszásban és futásban —, kell javulniuk a fiúknak, s ebben megfelelő szakemberek segítségére is támaszkodunk — Milyen célt tűzött a csapat elé? — A legnehezebbet s a legszebbet; az olimpiai bajnoki cím elnyerését... Mindehhez két esztendő áll előttünk, s legyen bármilyen erős is a konkurrencla, én világéletemben optimista voltam... Három, tucat világverseny. A magyar sportolók 1963- ban a tervek szerint 771 nemzetközi találkozón szerepelnek. A magyar színek képviselői 20 Európa- és 18 világbajnokságon állnak rajthoz. • Nehéz az út Tokióig... Az olimpiai labdarúgó tornára benevezett nem kevesebb, mint hetvenegy ország válogatottjából csak tizenhat rajtolhat Tokióban. A tornán a huszonkét európai együttes közül, a bajnoki címet védő jugoszlávokkal együtt, hat csapat vehet részt. A selejtezők már ebben az évben megkezdődnek. A magyarok először a svédekkel mérkőznek. A második ellenfél a svájci— spanyol találkozó győztese lesz. • Országos sportnapok. Többéves szünet után 1963- ban ismét megrendezik a magyar sport seregszemléjét. Az augusztus 11. és 20. közötti időszakban, az országos sportnapok alkalmából, oyszágsterte számos bemutatót, tpbb érdekes versenyt rendezitek. • Fájdalpnas búcsú. Szomorú hírt kaptunk Svédországból. Váratlanul elhunyt a több évtizede északon edzősködő Nagy József, az MTK egykori neves labdarúgója. • Az olimpiára készülnek. A különböző sportágak vá••• lógatott kereteiben négyszáz magyar sportoló készül szorgalmas, céltudatos edzésekkel az olimpiára. A kiutazó együttes létszámát 90—110 versenyzőre tervezik. Ejyelőre csak a vívók, öttusázók, kajakosok és vízilabdázók teljes csapatának biztos a kiküldefése. A többieknek még bizonyítaniuk kell... • Solyrposi az Európa-válogatottban. Harmincnégy sportújságíró szavazata alapján ezúttal állították össze először az »Oscar díjaseurópai labdarúgó-válogatottat. Az együttesben| olyan kiválóságok, mint például Kopa, Masopust, Seeler és Gento mellett a jobbfedezet posztján Solymosi Ernő, az újpestiek szőke futballistája szerepel. Egy gól a huszonkettő kőzUl... Bokáig érő hóban, mínusz tíz fokos hidegben is vagy hatezer lelkes futballrajongó előtt játszotta Idei első trénlngmérkőzését a Ferencváros együttese. A X. kerület, Kőbánya válogatottja még nem tette különösebben próbára a zöld-febérek tudásit. A Fradi Z2:0-ra győzött. Albert egymaga négy gólt lőtt s ebből egyet fotóriporterünk Is megörökített- iS**® W i \ * Zászlócsere, barid kézfogás. Az Újpesti Dózsa röplabdizól az Európa Kupa torna keretében látták vendégül a Lisboa Olnaslo Club együttesét. A rokonszenves portugál sportemberek vereségük ellenére is jól érezték magukat Budapesten, s mint a búcsú perceiben mondották, odahaza Liszabonban majd viszonozzák a barid vendéglátást Portisch gondjai... A maratoni sakkcsata, az országos bajnokság január közepén kezdődött el a Műszaki Egyetem színháztermében. Tíz asztal mellett, a sakkozás húsz avaitott mestere vezeti a fekete-fehér bábukat, a kockás táblák mezőin. A korábbi évek neves bajnokai közül a sérült Szabó László és a visszavonult Barcza Gedeon már csak a nézők széksoraiban foglalnak helyet. Így a rajtnál a négyszeres bajnok, ifjú nemzetközi nagymester, Portisch Lajos látszott a legnagyobb esélyesnek. Az éles sakkcsaták közben azonban a favorit több értékes pontot is vesztett és a félidőben az élcsoportot Bárczay, Lengyel és Honfi vezette. Portisch talán ezért ül gondterhelt arccal a sakktábla előtt... Irány New York! — Jó formában, győzelemmel kezdtem az évet — újságolta Horváth Zoltán vívó-világbajnok. — Kisebb bokarándulás miatt ugyan ki kellett hagynom néhány edzést, de már javában készülök a New Y ork-i bemutatkozásra. Az amerikai szövetség megtisztelő meghívására, dr. Kausz Istvánnal együtt veszünk részt a bajnokok tornáján. • A legjobb nyolc között. Kosária bda- bajnokcsapataink — az MTK női, illetve a Bp. Honvéd férfi együttesei — egyaránt bejutottak az Európa Kupa negyed-döntőjébe. A győzelem percei... Szabó Sándor, egyik legtehetségesebb fiatal tőrvívónk örömmel kapta le a sisakját. Nem I« csoda, hiszen az évad első négy válogató versenye közül három alkalommal az első helyen végzett I
