Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1963-02-15 / 4. szám
sei, a termelőszövetkezet elnöke beszámol a zárszámadó közgyűlésen Az elnök jelentését hallgatják a tagok — Nem lesz munkáskéz, aki dolgozzék a majd háromezer holdon — mondogatták itt Is, ott is. A hír bejárta a falut. Sokan töprengtek, legyen vagy ne, szövetkezet. Itt van-e már az idő, vagy várni kell még. — Várjon, akinek van miből — mondotta Szűcsi József, a falu egyik legjobb gazdája és aláírta a belépési nyilatkozatot. Azt is megmagyarázta, miért: ö meg a felesége nem győzik a munkát. Segítség kellene. De a fia kijelentette, nem lesz paraszt, a kárpitosárugyárba szegődött el. Éppen a pesti piac közelsége miatt ‘kellene többet termelni, de ahhoz vagy több kéz, vagy gép kellene. Szűcsi József után jött Dinnyés Illés, a nyugalmazott vasúti váltókezelő. Huszonnégy esztendeig szolgált a MÁV-nál. 11 állomásfőnöke és 150 forgalmistája volt 24 esztendőin át szeretett volna egy talpalatnyi földet szerezni, de sohasem jutott hozzá... Jelentkezett Agóes Mari néni is. Valamikor az uraságnál volt szakácsnő. De nemcsak a konyhához, hanem a baromfitenyésztéshez is ért. — Ha úgy látom — mondotta —, hogy a munkám után meg tudok élni, maradok... Aztán jöttek sorra, rendre a többiek. És egy szép napon megszületett a Virágzó Termelőszövetkezet. Az első aszályos esztendő után az első zárszámadó közgyűlésen magyarázta Szűcsi József a társainak: — Ha be nem lépek a közösbe, most ráment volna a házrészem erre a keserves esztendőre: És az első aszályos esztendő után jött a második. Talán még erősebb volt. mint az előző, a fagy is megdézsmálta a vetéseket télen. Még a Virágzó Termelőszövetkezet is arra kényszerült, hogy 650 000 forint bankkölcsönt vegyen fel. — Semmire sincs ideje annak, aki mindig az időre várakozik — mondogatta Dinnyés Illés és hozzátette — ugye okosan tettük, hogy megcsináltuk a szövetkezetét. A bankkölcsönt visszafizette a termelőszövetkezet, az utolsó fillérig, mert’egy majdnem háromezer holdas nagybirtokon, ami elvész a réven, megkerül a vámon. Van a Virágzónak tehenészete, sertésbenyészete, baromfifarmja, juhászata. Aki megfogta a dolog végét, meg is találta a számítását. A baromfifarmot Agócs Mari néni vezeti. 1800 forint a havi jövedelme. Papp Jánosnak, az állatgondozónak, aki a feleségével együtt dolgozik 1400 munkaegysége van. Nagy Károly, a sertésgondozó 1100 munkaegységet szerzett. A havi jövedelme 3200 forint, mert többnyire 100 munkaegységet teljesít minden hónapban. Szűcsi József növénytermesztési brigádvezető 2500 forintot keres havonta. A Virágzó Termelőszövetkezet — ezt hangoztatta az elnök a zárszámadó közgyűlésen elhangzott jelentésében — csak a közepes termelőszövetkezetek sorába tartozik. Sok a gond, sok a baj még egyelőre. A tejtermelésben még ebben az esztendőben is az utolsó helyen kullogott, a szövetkezet. A kukoricatermést nemcsak a fagy és az aszály dézsmálta meg. iRitkára hagyták a vetést, hiányosan kelt, és a tölitögétéssel is megkéstek. Nemcsak szorgalmas Szűcsi Józsefek, hanem munkahalogató lusták is vannak ám a tápiósülyi termelőszövetkezetben. Nincsenek még megfelelő gazdasági épületek. A tiszta jövedelemből 130 000 forintot meg kellett hagyni a bankszámlán, hogy januárban és februárban, amikor nincs számottevőbb bevétele a Virágzónak, ki tudják fizetni minden tagnak a munkaegységenként járó 8 forintos előleget. Ezenkívül fizetik a földjáradékot is azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak, akik földet hoztak be az alakuláskor. Van tehát gond és megoldásra váró probléma elegendő. Az egyik legsúlyosabb baj a munkaerő-hiány. A tagok közül 252-en hatvan éven felüliek. A munkaerő-hiányon úgy segít a szövetkezet vezetősége, hogy gépesít. Kacsora Pétert, a juhászt meg édesapjával együtt Törökszentmiklósról -►toborozták'“ Tápiósülyre. Száz a gondja, de ezer a terve ennek a szövetkezetnek. A tavaszon majd megkezdik a gazdasági központ építését. Nagyobbítják a juhászaiét, fejlesztik a baromíifarmot, a tehenészetet. A zárszámadó közgyűlésen az volt az általános vélemény, hogy a termelőszövetkezet megállta a helyét. Jó hogy nem hallgattak az aggodalmaskodókra és megteremtették a közös gazdaságot, mert a Virágzó — amint azt a zárszámadási közgyűlés is bizonyította — virágzik. írta: Joós F. Imre Fényképezte: Novotta Ferenc Nézőtéri részlet Szűcsi József és családja •Jo borunk termett az Idén-. — Tart János pincemester és Szabó József. A zárszámadó közgyűlés után bemutatkozott a tánccsoport
