Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1963-12-01 / 23. szám
ÜNNEPÉLYESEN FELAVATTÁK A BÉCSI COLLEQIÜM HUNQARICÜM ÜJ ÉPÜLETÉT Heltai András, a Magyar Távirati Iroda bécsi tudósítója jelenti: November 12-én este Becsben ünnepélyesen átadták rendeltetésének a nagymúltú magyar kulturális központ, a Collegium Hungaricum új, korszerű épületét. A nyolcemeletes palotában a többi között húszezer kötetes könyvtár, előadóterem, az Osztrák—Magyar Egyesület és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség mellett működő magyar képviselet irodahelyiségei kaptak helyet. A megnyitó ünnepségeken az osztrák kulturális élet számos kiválóságának jelenlétében dr. Meisel János, a Collegium Hungaricum igazgatója üdvözölte a megjelenteket. Elmondta, hogy a Collegium Hungaricum korábbi kétszázötven éves műemlék épülete annyira megromlott, hogy néhány évvel ezelőtt a magyar kormány elhatározta, az alkalmatlanná vált régi épületet eladja, és a korszerű igényeknek megjelelő székházat építtet. Ezután dr. Bognár József professzor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke mondott beszédet. — Szilárd meggyőződésünk, hogy mind az osztrák, mind a magyar népnek van mondanivalója a népek hazájához, a nagyvilághoz és egymáshoz. Szeretném kifejezésre juttatni a magyar kormány és a magyar nép készségét biztatóan alakuló kulturális kapcsolatainknak a jószomszédság szellemében mindkét nép javára történő további fejlesztésére és bővítésére — mondotta. Dr. Alfred Weikert, az osztrák közoktatásügyi minisztérium tanácsosa sok sikert kívánt a Collegium Hungaricum megújhodott munkájához. Ezután Sebes István, hazánk bécsi követe mondott beszédet. — örömmel állapítom meg — hangsúlyozta —, hogy az országaink közötti kapcsolatok mind szélesebbé válnak és A Collegium Hungaricum új épülete, Wien n., Hollandstrasse 4. alatt a jószomszédság útjában álló akadályokat közös erőfeszítéssel és jóakarattal mindinkább elhárítjuk. A Collegium Hungaricum tevékenysége minden bizonnyal hasznosan hozzájárul majd a még meglevő előítéletek vagy meg nem értés eloszlatásához. A megnyitó ünnepségen hangversenyt rendeztek, amelyen Antal István zongoraművész, Ilosfalvy Róbert operaénekes és a Tátrai-vonósnégyes működött közre. A társalgó ——K_-----------------JUagjjxut énekísnű — A Semmelweis utcai meghitt atmoszférái ú kamara koncertterem közönsége — kislétszámú, a művészetet s az újat ínyenc szenvedéllyel fürkésző közönség — várakozón pillantott a műsorlapra: Bíró Ágnes dalestje. S aztán a kerek magyarsággal csengő név alatt csodálkozva fedezte fel az odabiggyesztett zárójel között: Marokkó. Igen, ez a csillogó tekintetű, valami finom és lelkes erőt sugárzó teremtés egyenesen Észak-Afrikából érkezett részint pesti rokonaihoz, részint a pesti közönséghez. Bíró Ágnes diáklányként ment ki Párizsba, a Sorbonne-on francia nyelvet és irodalmat tanult, majd a Conservatoire-on elvégezte a zenetörténet és ének tanszakot. Zenetörténeti diploma munkája a XVII. és XVIII. század zenéje volt s erre specializálta magát a daléneklésben is. Az egykori pesti lánynak az ajkán úgyszólván első előadásban — hiszen kétszáz esztendeje senki sem énekelte — a francia preklasszikus dalirodalom legszebb darabjai, Couperin és Lully törékeny dallamai keltek életre. Párizsiban férjhez ment, férjét egy marokkói vállalathoz helyezték, de a fiatalasszony, magával örökké elégedetlenül s folytonos belső tűztél sarkallva, egy pillanatig sem hagyta abba az önképzést, hangja s egész énekkultúrája tökéletesítését. Két ízben tanult a minden énekes számára oly csábító salzburgi Sommer Akademie-n, tanárai közé tartozott a világhírű Erick Werba. Bíró Ágnes — fiatalságához s szépségéhez képest — meglepő Igénnyel és puritanizmussal a gyorsabb és közvetlenebb sikerhez vezető opera-műfaj helyett, a kevésbé népszerűt és Üöuif/ts-satok Gál György Sándor: Hazám, hazám, te mindenem. Erkel Ferencnek a magyar nemzeti muzsika egyik megteremtójének életregénye ez a munka. Kodolányl János—Ifjú Kodolányl János: Baranyai utazás. Az Ormánság népének életét, lelkét mutatják be az Írók. Az Idősebb Kodolányl baranyai riportjait és útirajzait tartalmazza a kónyv. Ifjú Kodolányl János az ormánsági néptudományi kutatások eddigi eredményeiről számol be. Katona József—Dömötör József: Magyar borok, borvidékek. A magyar bornak nemcsak a jelene, hanem a múltja Is érdekes. Ez a munka a szőlő- és bortermelés történetét adja, de minden megtalálható benne, amit a magyar borokról tudni kell. Már kaphatók az 1964-es színes és érdekes magyar KALENDÁRIUMOK. A KINCSES KALENDARIUM — keresztrejtvényekkel, anekdotákkal, novellákkal. 8 0,70 L 0,5,0 DM 2,80 AZ ÉLET ES TUDOMÁNY KALENDARIUM — a népszerű természettudományi és Ismeretterjesztő folyóirat évkönyve. I 1,20 L 0,8,8 DM 4,80 Az OKOS KATA KALENDARIUM — a Nők Lapja kalendáriuma, divatképekkel, borgolásl mintákkal, elbeszélésekkel. < 0,70 L 0,5,0 DM 2,80 A FÜLES ÉVKÖNYV — sok keresztrejtvénnyel, viccekkel, anekdotákkal, különböző érdekes, ötletes találós kérdésekkel és rejtvényekkel. t 0,70 L 0,5,0 DM 2,80 A FÜRGE UJJAK ÉVKÖNYVE — horgolás!, kötési, hímzésl mintákkal, divatbeszámolókkal, finom ételek receptjeivel. * 0,70 L 0,5,0 DM 2,80 Ez év ószétól Budapesten jelenik meg a LÁTÓHATÁR A folyóirat — mely kéthavonta jelenik meg — hazai és külföldi Írók művelt közli. Évi előfizetési ára: 2 5,—, L 1,16,3, DM 20,— Megrendelhető a »KULTÚRA« Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál, Budapest, 62. POB. 149, vagy a »KULTÚRA« külföldi képviseleteinél. nehezebbet — a daléneklést s az oratóriumot választotta. Étn ekeit Bach kantátákat, énekelte a Messiást, s Bayreuthban a János passiót. Marokkóban koncerteken és a rádióban főként kedvenc dalaival szerepelt, s ezeket hozta el Budapestre is. Már a műsor öszeállítása nagy várakozást keltett: Lully, Mozart, Händel, Debussy, Richard Strauss s a nálunk csak nagyon ritkán műsorra kerülő Hugo Wolf dalok... A dobogón egy sima gyögyházszínű selyemruhás ifjú nő jelent meg, az embernek az volt az érzése, hogy nagyon is csinos és nagyon is fiatal ahhoz, hogy a maga választotta, ám túlságosan, szigorúan nagyvonalú műsorával helyt álljon. És helytállt, sőt... a termet megszálló csend, az a bizonyos lélegzetvisszatartó, teljes odaadást lehelő csend arról tanúskodott, hogy a közönség megérezte: valami van ebben a fiatal teremtésben, igen, valami van benne és nemcsak a torkában, hanem... a lelkében is. A zene iránti mélységes tisztelet, személyének szerény hangsúlytalansága, hogy a mű annál hangsúlyosabb legyen, a lényéből áradó tiszta és komoly átszellemültség — percek alatt meghódította hallgatóságát. S újra és újra meg kell mondani: nagyon szép, nagyon kulturált szopránján túl még valami egyébbel is hatott. Az igazi énekművészeknél mindig kitűnik — s ezt most ő is újra bebizonyította —, hogy nemcsak valamilyen szerencsés organikus képességről van szó, hanem a művész egész emberi mivoltáról. A koncert végén a ruhatárban, a lépcső feljárón a közönség pillantása mintegy búcsúzóul ismét a plakátokra siklott: Bíró Ágnes, Marokkó. Jó volt, hogy megismertük. Reméljük, újra eljön énekelni hozzánk. Soós Magda ■ 'SA hálás közönség emlékezik • Néhány levél jött azokból az országokból, • ahol ez év augusztusában a budapesti Ope" rettszínház vendégszerepeit, és ezek a levelek «a siker utórezgései, ma is fodrozódó hullá• mai. " Nem is csoda, hiszen a szép élményekre m szívesen gondol vissza mindenki s talán ez • még fokozottan érvényes, ha az élményt va■ lahol a távolban, hazai hangulatot árasztó a honfitársak nyújtják. Nos, a budapesti Opern rettszínház legutóbbi vendégszereplése alkal■ mával — mint ez a levelekből kiderül —, J sok maradandó emléket hagyott a közönség ■ lelkében. • Az egyik — N. S.-el szignált, Ausztráliá- J ban keltezett — levél írója arról számol be, a hogy neki nagyon tetszett Csákányi László ■I művészi alakítása és kéri, a Magyar Hírek ji közölje a művész fényképét. A másik levél a írójának, aki Olaszországban él, a magyaros, • pattogó ritmusú táncbetétek nyerték meg • tetszését, valamint Stázi alakítója. Nem tűnik ki a levélből, melyik szereposztásban látta az előadást, de az említett szerepet Gyenes Magda és Mednyánszky Ági felváltva játszotta. Ismét másoknak Honthy Hanna, Németh Marika, Baksay Árpád, Csorba István tetszett s szinte a legtöbb levélben viszszatérően Rátonyi Róbertét és a --cicák—at emlegetik. A joggal népszerű Rátonyi »Boni~ról —, ahogy olvasónk nevezte levelében — szintén közlünk képet. A nyári turnéval kapcsolatos levelek mindenesetre azt bizonyítják, hogy a publikum hálás, nem felejt. S ezúttal azokra a szép estékre emlékezik, amelyeket a budapesti Operettszínház művészegyüttese nyújtott a Csárdáskirálynő előadásával, Kálmán Imre muzsikájával, pezsgő, robbanó ritmusú dallamaival, amelyek egyesítik magukban az áradó romantikát, a pattogó tánczenét, a fülbemászó magyar nótát és a százszínű derűs életörömet. Éles Tibor ■ ai Rátonyi Róbert és a »cicák« 9
