Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1963-06-01 / 11. szám

>W!V. H'il’ll A népszerű tihanyi motel (Vámos László felvételei) Mennyire más arca van a Balatonnak az idei május végén — amikor a tó alázatos hívői és ra­jongó szerelmesei a nyár érkezését ünnepük —, mennyire változik a táj hangulata, arca, sajátos éghajlata, mióta bontakozni kezdett a Balatont szé­pítő mozgalom, mióta közgazdászok és idegenfor­galmi szakemberek a balatoni beruházások gazdag programját kidolgozták, s Európa legszebb fekvésű, legkellemesebb meleg vizű tava kilépett a régi Hamupipőke fakó szoknyácskájából... Az utazót, aki csak hazai tájról indul erre a májusi találkára s aki még őrzi szeme hártyáin és gyöngéd emlékezetében a tavalyi képet, már Sió­fok előtt, a lepsényi erdőben megállítja egy bájos kis erdei autósvendéglő, rnnely már a balatoni új­donságok zónájában termett s olyan a friss, má­jusi lombok alatt, mint egy nagy szirom... Aztán a kétarcú Siófok, amelynek kilométeres homok­­partját fehér tarajjal locsolják a hullámok s amelynek főútját még megszállva tartják az út­építők, de mire a nagy rohanás napjai eljönnek, már széles és kényelmes lesz a magyar nyár leg­forgalmasabb útja. A másik Siófok a parton bújik meg, az öles termetű jegenyék és borzas topolyák mögött, amelyek olyan alföldies hangzású suso­góbba kezdenek, amint átjön a szél Füred felől. Ez a másik Siófok az idegen nyelvek nemzetközi zsongásában fürdő Motel mellett kezdődik, ahol már kaput nyitott bel- és külföldi utazók előtt a modem Venus hotel, zárt tömbjével tekintélye­sen könyököl a tó partjára a Napfény Szálló, míg a legújabb, a hatemeletes Balaton Szállóból most szellőzteti az újdonság és frisseség terpentin­szagát a nedves balatoni lég ... De már a tőszom­szédságban, a szemérmes fűzfabokrok mögött fe­héren tarajlik a feltúrt homok, ott már a negyedik nagyszálló, az ezer személyes, üvegfalú étterem és az ötödik hotel alapjait rakják... Siófok után már úgy tűnik, egybeépültek az üdülőtelepek, de nehéz felfedezni, melyik villa, vállalati üdülő épült az elmúlt egy év alatt, mert a régiek színét, vonalát, üdeségét is hozzáfestet­ték az újakhoz, olyan tatarozási hullám csapott végig a tó partján... Földvár, a hajdan oly poros és zárkózott Földvár, a legtágasabb déli település is hatalmas nyújtózásba fogott, mióta széles autó­­útján úgy felszaporodott a forgalom s Lelle úgy kacsint ki a nyílt vízre, mintha nem is iramodtunk volna akkorát Siófok óta ... hellén s Bogláron túl családiasra vált a kép. itt már a családi nyaralók övezetében járunk, ahol úgy dugdossák fel tarka kalapjaikat az új villák és hétvégi házak, mint eső után a gomba amodább, a somogyi erdőkben... Tizenöt évig nem épült itt annyi családi nyaraló, mint az elmúlt három év­ben s talán még sohasem virítottak ki a fiatal al­mafák annyi telken, mióta magyarok járnak ezen a szelíd szépségű tájon. Visszafordítva 1kocsink tömzsi orrát, a szániódi révnél várjuk az óriáskompot, amelynek minden járata megtelik autóval és autóbusszal, hogy Tlha­­nyig ringassa széles és biztonságos hátán a jármü­vek csordáit. Megújhodott ezen az átkelőhelyen a négyszáz éves Betyár-csárda is, ahol az utolsó po­hár borát öblítette le a táj hírhedt szegénylegénye, Sobri Jóska, mielőtt bevette volna magát a lápfői erdőbe, ahol aztán a Balaton jegén a nyomába ira­modott lovaskatonák puskatüze véget vetett az életének. De volt a vén csárdának nevezetesebb vendége is — Csokonai Vitéz Mihály —, aki ezek alatt a fekete gerendák alatt irta percegő tollal gyönyörű versét a tihanyi ekhóhoz... A kompról, amely méltósággal simul a parthoz és izmos dobogással indul a másik partnak — fel­tárul a legszebb magyar tájkép. A nyári ég különösen kedvez Tihanynak, a leg­tisztább időben is odavet a kéttornyú templom fölé egy-egy kövérkés felhöbodrot, hogy a fény­képészek fényérzékeny anyagán koronája is le­gyen a magyar szent hegynek. Ahol a félsziget a partra hever s a mélyből felfelé görgő hullámok­kal játszik, ott egyszerre tűzijáték-villogás támad. Az új Visszhang Szálló hat emeletig nyújtózó ab­laksora tükröz, mintha fényjeleket küldözne a lankás Délre, hogy a figyelmet felhívja önmagára. S itt is, akár Siófokon, csak az első kocka ez a szálló, melléje sorakozik majd a többi, hogy a hegyfok erdőborostás lábazatánál valóságos város támad. A balatoni nyár legforgalmasabb pontja a tiha­nyi kikötő. Kecses viadukt íveli át a kikötőt, a vadgesztenye héjához hasonlatos kikötőépület mö­gött pedig a nagy plázs kezdődik, amely hamaro­san végigfut a félsziget északi partján, mintegy öt kilométer hosszúságban. Az északi parton — Tihany és Badacsony kö­zött —, gyönyörű fekvésű falvak sorjáznak a sző­lőtermő hegyoldalak árnyékában, s most ezeket is hatalmába kerítette az a lázas alkotási vágy, az a hősies pezsgés, amely az egész Balaton-vidéken tapasztalható. A legkisebb falu in strandot épít, camping-helyet szépít, tisztára súrolt tálcán kí­nálva jellegzetességeit, akár a kilencszázéves. ör­vényest vízimalom réteslisztjéről, akár a badacso­nyi borról van szó, amelynek pompás kőbazilikát építettek, e folyékony s aranyló tűz hívei úgy ér­zik magukat az apró poharak emelgetése közben, mintha pincében ülnének ... Megint egy kanyarodással fordul a kocsi vissza Fürednek, ahol az autós-motelben lakosztályok várják a négy keréken utazó vendéget, aki a la­kásból egyenesen a kocsijába léphet s ugyanez várja már Almádiban is. A fűzfői öblöt átvágja a vasúti töltés, de a »Balaton homlokáén, az aka­­rattyai fennsíkon is tarkállnak már a camping sátrai s Rákóczi vén szilfája körül újfajta s békés­­séges »hadirend-«-ben ünnepük a nyarat a tó sok­nyelvű vendégei. E szellős magaslaton álltunk, szemben a nyugo­vóra készülő nappal, s lábunk alá futott az arany­­híd, amikor Siófok felől kemény dördülés rázta meg a levegőt, s a levegőbe röppent egy narancs­piros tűzcsóva. Kilőtték az első rakétát, Jelezve az első nyári vihart. Eles szögben dőltek szél alá a partra tartó vitorlások, mint egy versenyen, ami­kor eldurran az indító pisztoly. Megérkezett a balatoni nyír s kiváncsi felhők rontottak elő. mint zord ellenőrök, hogy megszem­léljék az újdonságokat. A szemle sikerrel járha­tott, mert kisütött a nap. b. G. A megnyitás napjára pontosan felépült a harmadik siófoki nagyszálló, amelyet a Balatonról neveztek el X A tihanyi Ohöl a kéttornyú apátsággal A Napfény Szálló — nevéhez méltó nyári napfényben vn&rn**** Hagyományos pillanat a hires Barlcska csárdában. Borkóstoló gyertyafénynél a pince mélyén. A szereplők csehszlovák turisták — de csak arra a néhány percre, amíg a Szántódról Tihanyba Induló Járművek helyet cserélnek Pihen a komp, kikötötték ifül*

Next

/
Thumbnails
Contents