Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1963-06-01 / 11. szám
XVI. évfolyam, 11. szám. 1963. június 1. Ara: 2 forint JlWr A A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK XX. KONGRESSZUSA Május nyolcadikén — annak a napnak tizennyolcadik évfordulóján, amelyen a második világháború véget ért —, Budapesten, az Építők Szakszervezetének székházában megkezdődött a magyar szakszervezetek XX. kongresszusa. Közel ezer küldöttet választottak a magyar szervezett dolgozók a kongresszusra és negyvennégy ország küldte el szakszervezeti delegátusait. Az emlékezetes nap, melyre a kongresszus megnyitását kitűzték, mintegy aláhúzta és hangsúlyozta a magyar szakszervezeti mozgalom békés törekvéseit, testvéri kapcsolatait a világ dolgozóival, időpontjában is kifejezve a magyarság legforróbb óhajtását: a békés, alkotó, boldog korszakot. Dol gozó emberek érdekvédelmi szervének, a szakszervezeteknek tanácskozása alkalmával talán különösen hangzik az emberi boldogság emlegetése, mégis e jelentős politikai esemény elmúltával, ki kell ragadnunk ezt a vezérszólamot a kongresszus motívumai közül. Ezen a kongresszuson gyakran esett szó az emberi boldogságról és az emberi boldogulásról ... **A szakszervezeti mozgalom hivatása az egyik legszebb és legnemesebb történelmi hivatás, amely minden mozzanatában az ember érvényesülését, boldogulását tartja szem előtt — írja egy vezéraikk a kongresszussal foglalkozva —, és ezt kell szem előtt tartania a jövő feladatainak kialakításakor is.« Az ember boldogságának és boldogításának nemes programja nem először tűnik fel a magyar szakszervezeti mozgalom zászlaján, a szervezett magyar dolgozók előtt nem is jelszó már, de gazdag valóság. S hogy a magyar szakszervezetek ezt a nemes programot évről évre több sikerrel valósítják meg, arra a legerősebb bizo. nyíték a szakszervezeti tagság számának alakulása. A magyar szakszervezetek öt évvel ezelőtt megrendezett XIX. kongresszusa óta a szervezett dolgozók száma 850 000 fővel gyarapodott, és ma megközelíti a hárommilliót, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a magyar dolgozók kilencven százaléka lépett őriként a szervezett dolgozók sorába. Ez a kilencven százalék az önkéntesség döntő bizonyítéka. — Emlékezzünk csak — mondotta kongresszusi beszédében Kádár János —, voltak olyan évek, amikor a szervezettség foka nem 90 százalék volt, mint ma, hanem 100, sőt 102 százalék is... s elég magas volt a tagdíjfizetés részaránya is, mert a szervezést leegyszerűsítették s mindjárt ott, ahol a fizetést adták, le is vonták a szakszervezeti járulékot. Ez most mines. Most a szakszervezetek önállóak. Lehet, hogy ez a 90 százalék majd később több is lesz. De most, a fejlődés egy korábbi, negatív szakasza után ez örvendetes is, mert azt mutatja, hogy nem lapáttal viszik be a szakszervezetbe a tagságot, hanem meggyőzéssel. A 90 százalék egyben azt is jelenti és ábrázolja, hogy a szakszervezeték társadalmi felelőssége, tevékenysége és ezzel arányban a megbecsülése is növekedett. Minden olyan kérdésben, amely a magyar népet érintette, jelentős tényező volt a szakszervezetek véleménye, mindem olyan feladatból, amely a magyar nép sorsán lendíteni hivatott — jelentős részt vállaltak a magyar szakszervezetek. És nemcsak vállalták, de a vállalkozást végre is hajtották. A magyar szakszervezetek egyenletes erősödésénei; a|zonban nemcsak a taglétszám emelkedésében rejlik a bizonyítéka, sokkal inkább abban a bonyolult és szerteágazójmunkábam, amelyet a magyar szakszervezetek az élet miniden területén végeznek, őrzik és fejlesztik a szocializmust építő magyar társadalom egyik legnagyszerűbb vívmányát, az üzemi demokráciát. Magyarországon az üzemi feladatok kialakításában, a tervek végrehajtásában és ellenőrzésében fontos szerepe van az üzemi tanácsoknak, amelyek az üzemi demokrácia letéteményesei. — Abból kell kiindulni — mondotta Brutyó János, a Szaktanács főtitkára —, hogy a vállalatok tulajdonosai: a munkások, a dolgozók összessége. A gazdasági, műszaki és mozgalmi vezetők a dolgozók bizalmából irányítják a munkát és kötelességük tevékenységükről a vállalat gazdáinak, a dolgozók összességének rendszeresen beszámolni, tájékoztatni őket, kikérni véleményüket a vállalatot érintő összes fontosabb kérdések eldöntésében ... Az üzemi tanácsok tagjait, mint az üzemi és szakszervezeti demokrácia előre tolt őrszemeit eddig delegálták ebbe a testületbe, idén azonban a módszer megváltozott, az üzemi tanácsok tagjait termelési gyűléseken szavazás útján választják. Az üzemi tanácsok tagjai ezt a tisztséget egy évig viselik. Ha meggondoljuk, hogy némelyik üzemi tanács hatáskörében hatvan-hetvenezer ember dolgozik, ez a demokratikus választás útján elnyert rang nem kis felelősséggel jár. Tőkés országból Magyarországra érkező látogatók sokszor felvetik a kérdést, ■ milyen szerepe lehet a szakszervezetnek, a dolgozók érdekvédelmi szervezetének abban az országban, ahol az államhatalmat amúgyis a munkásosztály vezetésével a dolgozók gyakorolják? Ezek a látogatók általában a szakszervezet tevékenységei közül csak a sztrájkszervezést ismerik. Nos, a XX. kongresszus főtitkári beszámolója, s nem egy felszólalása részletesen foglalkozik avval a sajátos, szocialista érdekvédelemmel, amelyet a magyar szakszervezetek végeznek. A Tanácskozik ■ Szakszervezetek Országos Tanácsa XX. kongresszusa. Felső kép: Kádár János, a Minisztertanács elnöke beszédet mond A Budapesti Nemzetközi Vásár idegenforgalmi pavilonja (Novotta Ferenc felv.) Péter János külügyminiszter a koktélpartin. Jobboldali kép: a kiállító országok zászlalt lobogtatja a szél a főbejáratnál Az osztrák pavilonban Plttermann osztrák atkancellár kalauzolta a megnyitó vendégeit. Jobboldali kép: Owen T. Jones, az Egyesült Államok budapesti ügyvivője a koktélpartin (Vámos László felvételei) szocialista iparban is akadnak munkaügyi viták a dolgozó és a munkáltató vállalat között, amely vitákban a dolgozó ember érdekeit a szakszervezet delegátusa képviseli. Magyarországon a munkás jogait és kötelességeit a Munka Törvénykönyve szabályozza, de nem kívánható mindenkitől, hogy a törvény sok ezer paragrafusát, törvényhelyét és cikkelyét ismerje. De a szakszervezeteknek kötelességük ismerni és érvényt szerezni a dolgozók jogainak. Az a sok egyeztető bizottsági tárgyalás, amelyen a dolgozó em-Azzemou Mohamed, Algéria orávlal területének szakazervezeti titkára bér és a vállalat vitája a dolgozó ember javára dőlt el a szakszervezet jóvoltából — feleslegessé teszi a kérdést: hol itt az érdekvédelem? ... , A magyar szakszervezetek XX. kongresszusán megjelent és felszólalt külföldi delegátusok — akár tőkés, akár szocialista, akár gyarmati sorból éppen felszabadult országból érkeztek —, hangsúlyozták hazájuk dolgozó népének szolidaritását a magyar dolgozókkal. A magyar dolgozók állásfoglalását a nemzetközi helyzettel. a békeszerető népekkel Roger Loubet, a Francia Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára felszólal kapcsolatban Kádár János fogalmazta meg kongreszszusi beszédében: — Még ellenségeink is észrevették, hogy ma Magyarország nem olyan, mint 1956- ban volt. Folyik a filozofálás arról, mi ez a magyar fejlődés, miképpen liberalizálódtak Magyarországon a viszonyok? ... Szeretném megmondani, hogy Magyarországon nem liberalizálódás, hanem szocialista fejlődés megy végbe. Az, hogy rendszerünk humánus, természetes, mert a szocializmus, a kommunizmus lényegében a legemberibb, a leghumánusabb világnézet... Ezt kell tehát ellenfeleinknek először megjegyezniük... A másik: számíthat ránk a nemzetközi élet minden haladó ereje, de számíthat ránk a világ minden országának kormánya, még az Egyesült Államok kormánya is az esetben, ha a vitás nemzetközi kérdéseket hajlandó tárgyalások útjám, a józan észre hallgatva, a magyar nép függetlenségének, nemzeti szuverenitásának, szocialista fejlődésének tiszteletben tartásával megoldani. BARÓTI GÉZA
