Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)

1962-05-15 / 10. szám

Település-tudomány — ez a fogadom mintegy tíz esztendővel ezelőtt nyert polgárjogot hazánkban, előbb az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen, majd valamivel később a Városépítési Tervező Vállalatnál. A fogalom nagyjából olyan tudományos tevékenységet ölel fel, amelynek alapján és eredményeképp új városok és városrészek épülnek fel a modem urbanisztikai szemléletnek megfelelően. Már ebből is látható, hogy a hazai település-tudomány egyrészt társadalmi-gazdasági, másrészt műszaki problémák megoldásával és összhangba hozásával, valamint a tudomány módszereivel alakítja ki Magyarország eljövendő képét.

Ehhez természetesen komplex távlati tervezés szükséges. Ezért születnek meg az egész országot felölelő regionális tervek. E tervek, amelyek kilenc régióra osztják be az országot, a statisztikai felmérések következtetésein és a népgazdaság távlati fejlesztési tervein ala-. púinak. A kilenc régióköz-, pont kijelölése nem egyszerűen a városok nagysága szerint történt, hanem a földraj zd elhelyezkedéssel párhuzamosan. A kilenc központ: Budapest, Székesfehérvár, Győr, Nagykanizsa, Pécs, Szolnok, Szeged, Debrecen. Miskolc.

Ha a terv megvalósul, megváltozik az elsőrendű műutaknak az a koncentrálttett eljutni. A nyugati határszélről, mondjuk Szombathelyről Nagykanizsán, Pécsen, Szegeden keresztül juthatunk majd el Debrecenbe az ország déli határa mentén, északon pedig Győr, Vác, Ózd, Miskolc érintésével elsőrendű műút vezet Budapest kikerülésével Debrecenbe. Lesz egy kisebb ilyen országos elterelő útvonal is. Ez nyugaton Győrből indul ki, érinti Székesfehérvárt, átíveli a Dunát, Szolnokra és onnan Miskolcra vezet.

A tervek kijelölik a nehéz- és könnyűipar telepítésére alkalmas alközpontokat, a mezőgazdasági, valamint az üdülési és idegenforgalmi alközpontokat is. Ez utóbbiak közül fejlesztés szempontjából különösen Sopron, Keszthely, Siófok, Eger jön tekintetbe.

Ezenkívül elkészült huszonnégy ipartelepítésre kijelölt város iparfejlesztési adottságait, lehetőségeit felrületét átfogó regionális terv készítése.

Ezen túlmenően a múlt év végére elkészült mind a hatvanhárom magyar város általános rendezési terve, ezek köziül a legnagyobb városok teljes és alapos, a kisebbek pedig egyszerűsített általáOzd városközpont terve

Nyíregyházán, az ország nagy gyümölcstermelő központjában 32 000 tonna kapacitású gyümölcs- és (özelékkonzervgyár épül

nos rendezési terveket Kaptak. Az ország kétszázötven nagyobb községe számára ugyancsak elkészült az egyszerűsített általános rendezési terv.

Hogy nagyjából mire terjed ki egy regionális terv, példáiképpen hadd ismertesA pécsi orvostudományi egyetem új klinikájának makettje

sük röviden a borsodi régiót. A területen belül kijelöltek két alrégiónközpontot, Ózdot, Kazincbarcikát, ezenkívül meghatározták az úgynevezett faluközpontokat, azaz a fejlesztendő falvakat. Ebben a régióban nagyjából harminc községet minősítettek faluközpontnak. A Bükkön keresztül új vasútvonal épül. így tehát Egeiből és Szilvásváradból közvetlenül eljuthatunk a Sajó völgyébe.

A kormány jóváhagyta Budapest és környéke általános városrendezési tervét. Igaz, hogy a felszabadulás óta Budapestnek ez a harmadik általános városrendezési terve, de ez egyben hazánkban az első jóváhagyott, az első törvényerejűvé emelt városrendezési terv. Alaposságával, józanságával és egyben nagyvonalúságával kétségkívül várostervezésünk

egyik legfigyelemreméltóbb eredménye. Legfontosabb megállapításai a következőkben foglalhatók össze: harmincéves távlatban Budapesten és környékén mintegy 700 000 főnyi többlet-lakosság elhelyezéséről kell gondoskodni. A főváros lakosainak száma a telepítési lehetőségeken belül maximálisan 2 millió 300 000-re, a környék lakosainak száma maximálisan 550 000-re növelhető. Ehhez az szükséges, hogy a jelenlegi budapesti 540 000 lakást 730 000-tre növeljék. A tervben egységes zöldterületi rendszer kialakítása szerepel. A zöld »ékek«, amelyek részben a budai hegyek, másrészt a gödöllői dombok friss levegőjét a városba vezetik, még beljebb nyúlnak majd a kőrengetegfoe. A Pilis hegységben és a Dunapartokon új üdülőtelepek létesülnék, amelyek 11 000 kirándulót és üdülőt tudnak majd befogadni.

Az általános terv a budapesti és környéki forgalom teljes villamosításával, illetve dieselesítésével számok A Keleti és Nyugati pályaudvarok fenntartása mellett a Duna-parton, a Boráros térnél korszerű új személypályaudvar létesítését irányozza elő. A terv biztosítja a Ferihegyi repülőtér bővítését és helikopterállomások számára a városközpontban bizonyos területek fenntartását javasolja. Ilyen lenne az Engels tér környéke, a Vérmező, a Lágymányosi vásártelep, stb.

A regionális tervek nagyvonalúak és ez így helyes,

mert a jövő embere nemcsak magasabb, de más igényeket is támaszt országával, lakóhelyével szemben.

A társadalmak csakúgy, mint az egyes emberek, a maguk elé tűzött célokkal együtt nőnek, fejlődnek. Mert a tervekben nemcsak nagy célok, hanem nagy erők is rejlenek, amelyek a szellemi és fizikai energiák összpontosítására serkentik a végrehajtókat Ezeket a terveket máris részletesen megvitatják a különféle gazdasági és társadalmi szervezetek. Szombathelytől Sárospatakig, és ózdtóll Szentesig az emberek nagy érdeklődéssel kísérik a terveket, elmélyülnek a részletekben, de szemük előtt nemcsak közvetlen lakóhelyük új arculata tárul fel, hanem az új lakótelepeken, ipari és mezőgazdasági üzemeken, iskolákon és erőműveken túl látják a részekben az egészet, vagyis a megvalósítás biztosítékait is. E tervek nem reményekre, hanem bizonyosságra, nem feltételekre, hanem tényekre épülnek. A terveket összeállító tudósok a terveket tanulmányozó emberek arcáról egyaránt a békés alkotómunka korszakába vetett hit szilárd meggyőződése sugárzik. Mert nemcsak a tervek készültek tudományosan haKaposvárott a több mint 2000 ra mélységű termálkút 50 fokos meleg* vizére modern fürdő és fedettuszoda épül

sága, amely eddig azt eredményezte, hogy például a Tiszántúlról a Dunántúlra, vagy Szegedről ózdra csak Budapesten keresztül lehetáró részletes tanulmány. Megvan már a Dunakanyar üdülőkörzetének regionális rendezési terve és elkezdődött a Nagy-Alföld egész teModern hútúházzal korszerűsítik a budapesti sertés vágóhidat. Az üzem építését megkezdték

jjjijuim

nem annak a világnak a képét is tudományos törvények alakítják ki, amelyben ezek a tervek életreikelnek: a társadalmak fejlődésének mozgástörvényei. Éppen ezeknek ismeretében és a törvények megdönthetetlen erejébe bízva mernek messze a távolba előrenézni. Pethő Tibor

A második világháború mély sebeket ütött a hajdani Budai Vár minden épületén és egész környezetén. Falak, kupolák omlottak le és az épület belső díszítményei, műemlék-értékei teljesen elpusztultak.

A pusztulás utáni első években az ország minden anyagi erejét a gyárak és lakóházak mérhetetlen tömegének helyreállítása kötötte le. Ezért 1958-ig a Várban végzett munka elsősorban az állagmegóvásra korlátozódott. Végre 1958-ban bontakozott ki az az elképzelés, amely szerint az ország reprezentatív kulturális intézményeinek jelentős hányadát a Budavári Palota épületeibe telepítik.

A tervek szerint a Palotának a Krisztinaváros felőli szárnyában kap helyet a Nemzeti Könyvtár, a déli szárnyban a Budapesti Történeti Múzeum, a kupola alatti szárnyakban a Magyar Nemzeti Galéria, végül az északi szárnyban, valamint az egykori Sándor-palotában a Legújabbkori Történeti Múzeum. Űjabb elhatározás szerint a Várszínházban egy kis Kamara-színház Is otthont kap, végül az egykori karmelita-kolostor helyén a Magyar Tudományos Akadémia Színhazkutató Intézete épül meg. A többi épületben a Néprajzi Múzeum, a nyomda és Könyvmúzeum, s a Kiadói Főigazgatóság kap helyet.

Az újjáépített munkával egyidejűleg műemlék-feltárási munkálatokat Is végeztek. Rekonstruálták a Zsigmond-kápolnát, a Zslgmond király idejében épült lovagtermet, a Mátyás király építette vízmüvet, a keleti oldal kortlnafalaiban levő véderőművet, a déli nagy rondellát, és számos, a palota körül feltárt középkori műemléket.

A Királyi Palota homlokzata részben az eredeti Mária Terézia-korabeli részletkiképzésnek megfelelően, részben a bauszmanni és az Ybl Mlklós-tervezte homlokzatoknak megfelelően épül újjá. A kupolán elhelyezendő körüljárok és az Innen nyíló erkélyek egész Budapestre s a budai hegyvidék legszebb tájaira nyújtanak majd kilátást.

Az ország felszabadulásának 25. évfordulójára az egykori Királyi Várpalota a magyar kultúra fellegvára lesz. V. O.

Újjáépül a Budai Vár

i