Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)
1962-05-01 / 9. szám
AKART-E HAMLET NYERNI A LOTTÓN? Vita az életformáról és a kultúráról A kérdés, amely körül a vita kibontakozott, első pillanatra talán elvontnak és homályosnak tűnhet. Vajon nem a kispolgári lelkületet fejleszti-e ki a televízióért, frizsiderért, vikendházért, autóért való gürcölés évei? Nem az önzés, az anyagiasság, a társadalmi közömbösség vonásait erősíti-e a személyes tulajdonért folytatott küzdelem? Nem teszi-e anyagiassá az embereket az individuális anyagi jólét, könnyelművé az élet könynyebbedése, gondolattalanná a gondtalanság? És ami ebből következik: nem kell-e féltenünk a jövendő társadalom szellemi és erkölcsi gazdagságát, anyagi gazdagságától? Jobban körülnézve a magunk házatáján, arra a megállapításra kellett jutni, hogy a kérdés korántsem elvont, azt a valóság parancsa tűzte napirendre. A vitában voltak, akik élesen így fogalmaztak: Az egyik oldalon televízió, autó, külföldi utazás, a másikon csökkenő politikai érdeklődés, lankadó figyelem a kultúra termékeire. A frizsider és a giccs A hozzászólások számának növekedésével elég markánsan kibontakozott a két szembenálló tábor. Az egyik direkt kapcsolatot vélt felfedezni a frizsider és a kulturális selejt, az autó és a giccs között, s így diagnózisában borongó képet rajzolt a helyzetről. A másik oldal véleménye szerint a villany-boyler, vagy a vikendház önmagában nem polgári rekvizitum, jellegét az dönti el, hogy kinek melegíti a vizet, illetve ki lakik benne, azaz milyen társadalmi rendszernek szolgál. Az első csoport széles arcvonalon vonultatta fel érveinek nehéz ütegeit. „Tényként tekinthetjük hogy ma Magyarországon a dolgozó emberek nem is kis része nyárspolgáriasodik” — olvashattuk az egyik hozzászólásban. A vikendház és az autó — kiváló dolgok — állapították meg. De ha öncél — borzalom. Másrészt kimutatták, hogy sajnos, még egyéb problémák is leselkednek az életforma burkának repedésein: az iszákosság, a lakásínség, a korrupció, a morális kiegyensúlyozatlanság. Itt elsődlegesebb orvosolni valók akadnak, mint a kultúra és az életforma kapcsolatának, kölcsönhatásának tisztázása. Aztán előhozták a pesties kiszólást: „Mindnyájan a piacról élünk” — aminek szemléleti forrása az, hogy minden indokolt, ami a jövedelmet növeli. Aki tehát autóra gyűjt, szükségszerűen kevesebb figyelmet fordít Shakespeare megismerésére, általában saját szellemi világnézeti fejlődé »éré. Itt is, ott is megszólalt a szerencsejáték ellenzőinek hangja. A lottózást elítélték, mint a munkanélküli vagyonszerzés társadalmunktól idegen eszközét és rámutattak a nyilvánvaló ellentmondásra: egyik kezünkkel építjük a népgazdaságot, a szocializmust, a másik kezünkkel élesztgetjük a harácsoló szemléletet. Akart-e Vainemöjnen, Odisszeusz vagy Hamlet nyerni a lottón? — íme, a végén már így fogalmazódott a kérdés. Az autó , , ősztályjellege’ ’ A "másik oldal nem tagadta e jelenségek létezését és a modern technikán felépülő életforma sokhelyütt érvényesülő negatív hatását. De igyekezett a dolgokat helyére rakni. Történelmi példákon bizonyította be, — így a XIX. század technikai forradalmának tanulságain —, hogy a civilizáció nem vezetett az emberi szellem ellustulásához. Ellenkezőleg, a kultúra területén is óriási méretű fellendülést eredményezett. A frizsider, vikendház stb. pozitívumaival és negatívumaival együtt az átmeneti korszak jellegzetes, sőt törvényszerű vonása, s a probléma voltaképpen ugyanabból a talajból származik, amelyből majd minden többi probléma: az emberi tudatnak a gazdasági alaphoz képest lassúbb ütemű változásából. A tömegek ízlése és értékrendszere még kialakulatlan, a feladat tehát az átmeneti időszak lerövidítése, annak a kornak a közelebbhozása, amelyben az „éhe a szépnek” valóban tömeges jelenség lesz. A munkaidő csökkenésével a szabad idő növekedése a mi társadalmunkban nem vezethet a nyárspolgári szemlélet erősödéséhez, a vikendház a közösségtől való viszszahúzódáshoz. Száz évvel ezelőtt tizenhat órát dolgoztak az emberek, ma csak a felét. Csökkent-e a kulturális igény? A válasz egyértelmű: növekedett. És a lottó? Lehetőséget ad a munkanélküli vagyonszerzésre? Igen. De a mi társadalmunkban lehet valakinek akárhány milliója, kizsákmányolásra már nem használhatja fel. Az autó „osztályjellegét” az határozza meg, hogy miből származik és mire használják. Átmeneti korszak A vitát az alapkérdésről lehet folytatni, el lehet dönteni, de nyitva is lehet hagyni. Az átmeneti korszakban a kérdéssel még a legkülönfélébb helyzetekben kerülhetünk szembe. Előrehaladni valójában a hogyan megoldásának területén kell. És a vita értelme ebben összpontosul. Hogyan lehetne jobban kihasználni az élet nyújtotta lehetőségeket a kulturális színvonal emelésére? Számos javaslat született erre is. Vannak, akik anyagi ösztönző intézkedéseket indítványoznak és így akarják rákényszeríteni a további tanulásra, művelődésre az embereket. Van, aki a közoktatásnak juttatja a főszerepet, ennek kell szétrombolnia a kispolgári létforma kísértő csökevényeit. Mások országos ízlésalakító kultúrhadjáratra szólítanak fel, olyanfajta általános és összefogott akcióra, mint amilyen a termelőszövetkezetek megalakításáért folyt. Pothfí Tibor Natonek-féle nukleáris mérőműszer Berendezés fémtárgyak jelenlétének Jelzésére / m m m m m tK ti Egy dossziéra való iraithaüimaiz fekszik az asztalon. Levelezés az Egyesült Államok szabadalmi hivatalával. Merit Naitonek László elektromérnök, műszerész kisiparos elékttnonakus ekfctrométerének kevés versenytársa van a világpiacon. Így hát megállta a (nehéz vizsgát az amerikai szabadalmi bíróság előlit, minit ahogy bejegyezték Dániában, Angliában. a Német Szövetségi Köztársaságban és Svájcban is. Az elektronikus elektroméíter, amely az utolsó csáváiig magyar alkatrészeikből állt, igen nagy belső ellenállású, (kisfeszültségű egyenáramú források mérésére szolgál, így a nukleáris kísérleteknek is elengedhetetlen tartozékai. Igaz, ma már Phil'ipsék is kidolgoztak egy elekrbrométer típust, de Natonék László találmánya mégis elsőrendű exportcikkünk. Nem tudunk belőle annyit gyártani, hogy ne akadjon rá vevő. Akárcsak a másik Natonék-féle szabadalomból, a íhermométerből, vagy a véráramlésmérőből, amely ugyan egy orvos, dr. Magos László találmánya, de 0/7/ Natoniek mérnök keze nyomán a kis budai műhelyben vált elismert orvosi segédeszközzé. Szikrázva pattog a gaibter fűrészfogazata, vas került a hatalmas rönkbe, egy időre áll a munka, fűrészt kell cserélni. Milyen jó lenne, ha egy készülék jó előre jelezné a vas jelenlétét a fában, esetlég a konzervgyári keverékben, vagy akér a műanyiagprésben. Van ilyen készülék. Tranzisztorokból, ferriitmaigos transzformátorokból felépített ipari fémérzékelő. Ez is magyar kisiparos találmánya. A külföld tárt karokkal fogadja. Éppúgy, mint a roppant kis móréshiaitánók között dolgozó torziós mérleget, Reiok Ottó szabadalmáit, a moszkvai kiállításon nagy sikert aratott, ez orvosságicsierét megszüntető ampulla-szignáló gépet, a találat jelző automatikát, a pompás kis mágneses sakkot és tudományos kutatómunkáihoz szükséges sök-sok műszert. Hogyan, a világhírű magyar műszeripar, a szocialista nagyipar versenytársat kapott a kisiparban? Nem versenytárs, segítő partner, jó barát. A magyar kézműipar mindig is híres volt, asztalosainkat, díszkovácsainikat, lakatosainkat világszerte megbecsülték. Ez az érték a szocializmus korában sem meihet veszendőbe, az ország senki kezemunkáját, eszét, tudását nem nélkülözheti. A (kormány tehát néhány esztendővel ezelőtt létrehozta a Kisipari Exportra Termeltető Irodát (KETI) és megbízta, hogy taniáccsial, anyaggal, hitellel segítse azokat a magánkisáparosokaf, akik a szocialista nagyipar kiegészítőjeként részt akarnak venni az ország növekvő exporttevékenységében. Az állam lis jól járt, a kisiparosok is. A forgatom növekedésével párhuzamosan nőtt az exportban részt venni kívánó kisiparosok száma is, akik munkájukhoz sokoldalú támogatást kapnak. Műszaki segítséget (a KETI irányító és ellenőrző tevékenységet is folytat), anyagi hozzájárulást és nagyfokú erkölcsi megbecsülést. A Kisipari Exportra Termeltető Iroda kötelékében dolgozó iparosok csupán az elmúlt esztendőben 5 millió forint hitelt kaptak és 11 millió forint értékben jutottak import útján beszerzett nyersanyaghoz. A pénzügyi segítség tovább növekszik, mert időközben ismét nagymértékben emelkedett a KETI exportkötelezettsége. Mert min. den vásár, kiállítás és árubemutató meghozza a maga anyagi hasznát és erkölcsi sikerét A brüsszeli világkiállítás aranyérmet adott az európaszerte dicsért, négycsatornás vérnyomásmérő készüléknek, a különleges bútorremekek között tavaly egy sziámi bárszekrény nyerte a Budapesti Ipari Vásár aranyérmét, s csak nemrég hozta a posta a franciaországi Joliot-Curie Intézet elismerő levelét, amely Naitonek mérnök elektronikus elektrométerének kiválóságát méltatja. A sok, jól eső elismerés a magyar kézműiparosok tehetségét bizonyítja. És még valamit Hogy szocializmust építő országunkban minden dolgozó számára jut hely a nap alatt. Csatár Imre Botka László technikus az elektrokémiai és vegyi vizsgálatoknál Papp János technikus és Szirtes Edina gyártás közben jól felhasználható konduktométert vizsgálja működés közben ellenőrzi az analitikai méréseknél használatot tltrlmétert A Rádióaktív és Elektrónikus Mérőkészülékeket Kivitelező Kisipari Termelőszövetkezet a mezőgazdasági tudományos kísérletekhez sok hasznos műszert gyárt Bekötözik a huzalokat a műszerekbe. A képen: Fadgyas Ibolya, Halmos Mária, Sántha Katalin és Szilágyi Béláné
