Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)
1962-02-15 / 4. szám
em műbírálait gyakorlásáért látogattunk a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Zádor István Kossuthdíjas festőművészhez, hanem azért, hogy gazdag életével, emlékeivel ismerkedjünk és — terveiről érdeklődjünk. Igen a terveiről. Amikor becsöngetrtem a Nagymező utca 8. szám alatti műteremlakásba, őszintén szólva aggastyánt vártam, de sízál faegyenes tartású férfi fogadott, aki ruganyos léptekkel közeledett felém, s fiatalos könnyedséggel segítette fogasra a kabátomat. Antik bútorokkal, pompás képekkel, szőnyegekkel, lakályossá varázsolt otthonában szinte anakronisztikusnak tűnt a szoba egyik sarkában elhelyezett nagy képernyős Orion televíziós készülék. Születésnapjára lepték meg vele barátai. • Nos tehát a tervek! Ott simulnak egymásba a fiókban a skiccel, Tihanyiról, Szigligetiről, a Blikkről, épülő gyárakról, emberekről... Naponta fegyelmezetten dolgozik néhány órát és boszsaankodik, hogy orvosa délutáni pihenésre szorította. Hiszen sok a dolga, a már meglevő vázlataiból kerülnek ki keze alól Európa-szerte híres rézkarcai. Felsorolni is sok lenne, merre járt és alkotott a francia Gabriel Ferrier, Steinlen és Lerroux tanításain nevelkedett művész. Még a Boszporuson túlra is eljutott. A húszas években készített rézkarcokat békés, Raj na vidéki kisvárosokról és Ott ült mappájával a Buckingr ham palotával szemben felállított tribünön 1937-ben, a koronázás idején, amikor mint a magyar rézkarcoló művészek egyesületének elnöke egy londoni kiállítás 'keretében mutatta be híressé vált rézkarc-technikáját, de rajzolt holland városokat s közéleti személyiségekét is. Mindig nagyon szeretett elutazni, de talán még jobban visszajönni, haza, s azt vallotta ő is, mint amit az Amerikában elhunyt neves festőművész, Halmi Artúr mondott neki egyszer egy karlsbadi sétájuk alkalmával: »-Külföldön megélni lehet, de élni nem.« Még akkor sem, ha a háború után itthon, Budapesten Zádor csak romokat festhetett s Dunába hanyatló hídpdlléreket, s akkor sem, ha összeroskadt paloták romjait rajzolhatta. Talán már akkor látta a festő éles szemével, hogy majd néhány év múlva az újjászületett hidakról, felépített házakról, gyárakban nyüzsgő munkásokról: az életről tehet bizonyságot művészetével. Zádor István mögött sikerekben gazdag múlt áll. Pedig az indulás nem volt könnyű. Még a múlt század végén, nyolc esztendőt töltött el, mint banktisztviselő, s csak munkája után nyúlhatott ecsethez. A beszélgetés végén éppen erről folyt a szó: a mai fiatal festő- és szobrásznemzedék helyzetéről. Éveken át jelentős havi ösztöndíjat élveznek s lakótelepek, iskolák, üzemek, képzőművészeti díszítésére annyi megrendelést kapnak, hogy alig győzik. 1960-ban a mester Bécsben járt. A bécsi muzeológusok nagy örömmel fogadták »Ferenc József temetése» című rajzát, amely ennyi év után ma a bécsi múzeumot gazdagítja. A mester ma már nem vállalkozik hosszabb utazásra. A magaszabta napi penzum után feleségével sétál, vagy a Fészekben üldögél barátaival, a többi »öreggel«, Kisfaludi-Stróbllal, Herman Lipótfcal, Pátzay Pállal s másokkal. Beszélgetnek, emlékeznek — és terveznek. H. M. A Lánchíd -Öre«, a 60 éves Páréj János hídmester. Korát meghazudtoló fürgeséggel bujkál a vasszerkezetek között. Naponta többször — még éjszaka is — végigjárja a mély lánckamrákat, felmegy a pillértetőkre és ellenőrzi a hajók jelzőlámpáit. A Fővárosi Tanács Közlekedési Igazgatóságának naponta jelentést tesz a híd állapotáról, és javaslatára a legkisebb műszaki hibát is azonnal kijavítják. A Richards Finomposztógyár soproni fésűsfonódájának két évvel ezelőtt elkezdett rekonstrukciója befejeződött. Az új fésüsfonódát a legkorszerűbb gépekkel szerelték fel. Az új géppark termelékenysége kétszerese a réginek, ezáltal a gyár 1962-től 700 tonnával több fésűsfonalat gyárt, mint az elmúlt években. 1. A fonógépek sebességét és orsófordulatszámát Reinprecht József főművezető eWenőrzi. 2. Varga Imréné az új fonógépeken dolgozik. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Brezanóczy Pálnak, u egri föegybázraegye apostoli kormányzójának, a békéért folytatott tevékenysége, valamint az állam éz a katolikus egyház kBzóttl jó viszony érdekében kifejtett munkássága elismeréséül S0. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje n. fokozatát adományozta. Képünkön: Dr. Bresaaóezy Pál köszönetét mond a kitüntetésért Dobi Istvánnak, as Elnöki Tanács elnökének
