Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)
1962-12-01 / 23. szám
Szüretik János: Tsz istálló Ihogy ősszel beérik a tavaszi vetés, úgy a vásárhelyi művészek is bemutatják évi termésüket az Őszi .Tárlaton. S amilyen biztosra vehetjük most már, hogy minden évben van termés, annyira rákészülhetünk arra is, hogy minden évben van ^meglepetés is. Idősebbek és fiatalabbak Is, Tornyaihoz közelebb és távolabb állék is, szorosan értelmezett vásárhelyiek is, tágabban értelmezett alföldiek is vannak az alkotók között, js ikülön-külön és együttvéve is magúkon viselik a mai magyar festészet különös jegyeit. Mik ezek a Jegyek? Évről évre vitatkozunk rajta, magyarázzuk és elemezzük, s ha a részletekben nem iá tudunk megegyezni, abban már nagyon széles körben egy véleményen vagyunk, hogy a vásárhelyi műhely különösen becses és egyre többet ígérő termőhelye a mai magyar művészetnek. A kilenc évre visszatekintve, kü- Ionosén meg kell győződnünk erről. Mennyit változott az élet, a hazai művészet, s mindezek közepette milyen életerősnek és magabiztosnak bizonyult a »vásárhelyi iskola«! Abban is, amiben fejlődött és abban is, amiben állandó maradt. Jövőre Budapesten, ország-világ előtt fog bemutatkozni ennek a termő évtizednek a vásárhelyi termése. Tíz évnyi történelmi távlat és országbs mérték fogja megmutatni, hogy mit ér ez a termés és mivel járult hozzá új világunk berendezéséhez. Semmi kétség, hogy nem kevéssel, s nem is akármilyennel. Ebből láthatjuk most a legfrissebb műveket. Azzal az izgalommal, hogy mi lesz most az új és a meglepő, s mi lesz az, amiben továbbviszi az évről évre, kézről kézre adott stafétabotot. ERDEI FERENC Tóth SAndor: Siet (rézdomborítás) Kurucz T. István: Hortobágy Németh József: Bebordás somos Miklós: Fanyesö Jobboldali kép: Kajárt Gyula: Kardoskúti tanyaudvar Llpták Pál: Mezőn l U l Ó l M Z Ö í i S A l í l l í
