Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)
1962-10-15 / 20. szám
(—Amharéi A világ legerősebb emberei Budapesten Szép magyar sikerek Huszonnyolc ország 113 versenyzője csatázott Budapesten a súlyemelő világbajnokság hét aranyérméért. A súlyemelő-sport e pompás fesztiválja a Kisstadionban kezdődött, az esős időjárás ugyan néhány napra a szomszédos Sportcsarnokba zavarta a versenyzőket, de a viadal a magyar sportkedvelők óriási érdeklődésétől kísérve a Kisstadionban ért véget. A világbajnokság nagyszerű magyar sikerekkel zárult. Mindenekelőtt szóljunk a csillagos ötösre vizsgázott rendező gárdáról. A magyarok eredetileg a tavalyi bécsi kongreszszuson csak az Európa-bajnokság rendezésének jogát kapták meg. Később, már ebben az esztendőben, az amerikaiak lemondása után bízták meg a Magyar Súlyemelő Szövetséget a világbajnokság lebonyolításával is. Éppen ezért idézzük most jóleső érzéssel a nemzetközi szövetség amerikai elnökének, C. H. Johnson úrnak elismerő szavait: »Valamennyi résztvevő számára sokáig emlékezetes lesz ez a verseny. A küzdelmeket mintaszerűen rendezték és ezért nagyfokú elismerés illeti a magyar szervező bizottságot ...« Külföldi vendégeink számára a Budapesten eltöltött napok emlékei, nekünk magyaroknak Veres Győző és társai, az általuk kivívott sikerek, tették valóban felejthetetlenné a súlyemelők világversenyét. Az erős emberek sportja, a súlyemelés pedig nem tartozott a népszerű és sikerekben gazdag sportágak közé Magyarországon. A súlyemelők a birkózó szövetség egyik alosztályaként működtek s az alig százas versenyzőgárda csak a harmincas években tudta megalakítani az önálló szövetséget. Az első magyar siker Ambrózy Jenő nevéhez fűződik, ő állította fel az első magyar világrekordot. Közel két évtizeden át azonban — bár a versenyzők száma állandóan emelkedett és jelenleg már túlhaladta a kétezret — Veres Győző feltűnéséig nem volt igazi, nemzetközi klasszisú súlyemelőnk. Az erős emberek sportjának, a súlyemelésnek hazánkban az utóbbi években elért rohamos fejlődése már szorosan összefügg Veres Győző és társai pályafutásának történetével. E fiatal, fáradhatatlan, szorgalmas sportemberek naponta a mázsák tucatjaival »labdáznak« az edzőtermekben. Kiváló eredményeiknek nemhiába adózott elismeréssel a sportvilág: a magyar csapat a két nagy, a súlyemelés világbegemóniájáért az utóbbi évtizedben párosversenyt vívó szovjet és amerikai csapat közé betörve a második helyet szerezte meg ezen a világbajnokságon; a magyar versenyzők négy világbajnoki és hat Európa-bajnoki érmet tartottak idehaza, Budapesten! A súlyzók leadd VERSENYHANGULAT. A magyar közönség tárgyilagossága, rendkívüli spartszeretete nem újdonság. A futballhoz, a gólok hangos köszöntéséhez szokott sportkedvelők ezúttal — a Kisstadionban vagy hót-nyolcezren, a Sportcsarnokban pedig két és félezren — a versenyzőkkel együtt fojtották vissza lélegzetüket, s velük együtt örültek a sikerült kísérleteknek, vastapssal köszöntötték az izmos embereket. A magyar sportkedvelők nagyszerű hangulatot teremtettek a versenydobogó mellett, a súlyzók körül. » A DJÁKORLAT JO • ■ A hivatalos angol és francia nyelvű tájékoztatás mellett ..Oscar State, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség angol főtitkára magyarul is közölte a versenybíróság értékelését. A súlyemelősport regi, lelkes szakembere a tájékoztatáshoz szükséges magyar szavaikat is megtanulta, gondolván ezzel a hazai sportkedvelőkre. A főtitkár »kiejtése« napról napra javult, de a legnagyobb sikert akkor aratta, amikor Veres Győző 175 kilogrammos lökés-gyakorlata után közölte »A djákorlát jo«... A bejelentést hatalmas ünneplés fogadta, Veres Győző világbajnokságot nyert. tízéves munka gyümölcse. Veres Győző az első magyar súlyemelő világbajnok, az aranyéremmel tarsolyában ezeket mondotta: — Tíz éve készültem erre a győzelemre. Életmódomat, életemet e cél elérésére »állítottam be«. Ez évben például a vasárnapok kivételével mindennap tréningeztem. Naponként nyolcvanszáz mázsát mozgattam meg, Jó formában voltam, bíztam győzelmemben. De midőn megnyeriem a világbajnokságot, a győzelmi emelvényen álltam és könnyes szemmel hallgattam a himnuszt, bizony egy pillanatra mégis úgy tűnt, mintha csak álom lenne az egész... Az ünneplés nem tartott sokáig. Egynapos pihenő után már folytattam az edzéseket. Még ebben az évben újabb világrekordot akarok elérni és a tervek szerint rövidesen több megtisztelő külföldi meghívásnak is eleget teszek. RITKA PÁRHARCOK. A hét világbajnoki cím sorsa négy súlycsoportban csak rendkívül heves párharc után dőlt csak el egyik, vagy másik súlyemelő javára. Ez különösen izgalmassá tette a versenyeket a nézők számára, akik papírral, ceruzával kezükben izgultak a lelátókon. Nehézsúlyban a negyvenéves Sohemansky tlzkdlós előnnyel vezetett a nyomás és a szakítás után az olimpiai bajnök Jurij Vlaszov előtt. Veres Győző és a kétszeres olimpiai és négyszeres világbajnok Tommy Kono párharca is sokáig emlékezetes marad, hiszen Veres nyomásiban szerzett öt kilós előnyét Kono a szakításban behozta s Veres Győző csak a lökésben tudta biztosítani nagyszerű győzelmét. Érdekes típusok. Ahány ház, annyi szokás ... Ahány súlyemelő, csaknem annyiféle versenyzési mód ... A versenydobogó közepén csillogó súlyzót a versenyzők közül néhányan előbb EGY KIS SZABALYMAGYARAzAT A súlyemelőversenyeket' hét súlycsoportban rendezik meg. A verseny: nyomás, szakítás és lökésgyakorlatból áll. A részt vevők három-három kísérletet tehetnek gyakorlatonként. Az elért legmagasabb és bíróilag Is elfogadott teljesítmény összeadásából adódik a végeredmény. Például Veres Győzőnél nyomás 155, szakítás 130, lökés 175 kilő, összteljesítménye 460 kilogramm. A NYOMÁS kétütemű gyakorlat. Tetszés szerint lehet felvenni a mellhez a súlyt és a vezetőbíró jelére kell a fej fölé nyomni. A jelzés után a súly már csak fölfelé haladhat folyamatosan, lábbal vagy törzzsel segíteni nem szabad. A kinyomott súlyt nyújtott karral egy másodpercig mozdulatlanul kell tartani. A SZAKÍTÁS együtemű gyakorlat. Egy rántással kell a súlyzót a dobogóról a fej fölé juttatni. A LÖKÉS kétütemű gyakorlat. Abban különbözik a nyomástól, hogy a súlyzót a felvétel után nemcsak a kar erejével, hanem az egész test »közreműködésével«, tehát a törzs és a láb segítségével lehet a fej fölé juttatni. A gyakorlat végén a súlyzót nyújtott karral kell tartani. A súlyzó 230 centiméter hosszú rúd, amelynek két végére 1.25—20 kiló közötti tárcsák illeszthetők. EREDMÉNYT ABLA Légsúly (56 kilóig): 1. Mijake (japán) 352.5 kg. Földi Imre 337.5 kg világbajnokságon 2., Európa-bajnokságon első lett; Nagy Róbert 310 kg. IS: 3. Pehelysúly (60 kg): 1. Mlnajev (szovjet) 362.5 kg. Szabó Elemér 340 kg. EB: 6. Könnyűsúly (67.5 kg): 1. Kaplunov (szovjet) 415 kg. váltósúly (75 kg): l. Kurlnov (szovjet) 422.5 kg. Huszka Mihály 415 kg, második lett. Középsúly (82.5 kg): 1. Veres Győző 460 kg; Tóth Géza 442.5 kg, VB-én 3. EB: 2. Félnehézsúly (90 kg): 1. Martin (angol) 480 kg. Nehézsúly (90 kg felett): 1 vlaszov (szovjet) 540 kg. Ecser Károly 482.5 kg. VB: 4, EB: 2. csafk kerülgették, majd mielőtt megfogták volna ájtatosan az égre emelték te'käntetüäcet és hangosan sóhajtottak; a japánokat társaik valóságos csatakiáltásokkal buzdították; a szaíkítáísban világrekordot is teljesítő finn Kailajärvi, mint a felbőszített tigris fújt, rohangált a vas körül, s oiyan erőfeszítéssel lcapta fel a súlyzót, hogy a végén elájult. A legjobban felkészült szovjet, magyar és amerikai versenyzők viszont minden különösebb téketóriázás nélkül, néhány erőteljes lélegzetvétel után kezdték gyakorlataikat — s ez bizonyult a legeredményesebb versenyzési módnak ... MAGYAROS vendéglátás, A másfélszáz versenyző, szakvezető, a több, mint ötven külföldi tudósító jól érezte magát Budapesten. A vendéglátásból a Benczúr utcában nemrég megépült Pedagógus Szálló személyzete, de Ikülöneteen konyhája vette kd legaktívabban a részét. A rendkívüli erőkifejtés után a súlyemelők — már, akinek nincs szüksége a verseny érdekében súlycsökkentésre, azaz fogyasztásra — jó étvággyal falatoznak. Veres Győző például reggelire negyedkiló felvágottat, ebédre 35 deka sültet, körítést, gyümölcsöt és tésztát, vacsorára újabb 30 deka sülthúst fagyaszt el jó étvággyal. Még elképzelni is nehéz, mit kellett 120 ilyen falánk súlyemelőnek naponta felszolgálni. Ám a szakácsok dicséretére válik, hdgy senki sem maradt éhen, sőt a legtöbben megkedvelték a magyar konyhát. Búcsúzóul ismét Oscar State főtitkár szavait idézzük: »Sok világ- és Európabajnokságon vettem már részt, de valamennyi között a budapesti volt a legizgalmasabb és a legszínvonalasabb!« A világbajnokság pontversenyében: 1. Szovjetunió, 2. Magyarország, 3, Egyesült Államok (Szepes Béla rajza) »A djákorlát jo«... — mondja Oscar State, a nemzetközi szövetség főtitkára A lelátó hangulata..— Vajon sikerül-e??! Földi Imre a Tatabányai Bányász 24 éves, 150 centiméter magas versenyzője 1959-ben Varsóban küzdötte magát először a legjobbak közé. Azóta teljesítményeit javítva minden évben a dobogóra került a világbajnokságon. Tavaly Bécsben azonos teljesítményével csak nagyobb testsúlya miatt szorult a második helyre. Több világrekord Is fűződik nevéhez Veres Győző tíz éve, tizenhat éves korában barátkozott meg a súlyemeléssel. 1957-ben a Katowicében rendezett Európa-bajnokságon érte el első helyezését. Ma négy világrekorddal e sportág legjobb és még további nagy eredményekre képes versenyzője, az első magyar súlyemelő világbajnok DOBOC/ÓN ÁLLTAK Nagy Róbert á diplomatervét készítő 22 éves 149 centiméter magas villamosmérnök alig négy éve foglalkozik rendszeresen súlyemeléssel. Első versenyén elért 172.5 kilogrammos teljesítményét lassan már megduplázza. Európa-bajnoki harmadik helyezése értékes siker Huszka Mihály 29 évével a csapat idősebbjei közé tartozik. Az Oroszlányi Bányász sportolója eddigi nagy versenyein általában rosszul taktikázott, elidegeskedte a küzdelmet. Ezúttal viszont minden tekintetben nagyszerűen vizsgázott, ezüstérme eddigi pályafutása legszebb trófeája Tóth Gézát, a L'O éves szombathelyi testnevelőtanárt az év elején hosszú hetekre ágyhoz kötötte a kellemetlen májgyulladás. Erős szervezete, küzdeniakarása azonban a betegséget is legyőzte és. Veres Győző mellett ismét a dobogón állt Ecser Károly újpesti villanyszerelő, az elmúlt években egymaga közel száz alkalommal javította meg az országos rekordot. Eközben a nemzetközi élvonalhoz is mind közelebb került. A világbajnokságon elért negyedik helyezésével biztosította a magyar csapat szinte hihetetlennek tűnő második helyezését, az amerikaiak legyőzésével Veres Győzőt, az első magyar súlyemelő világbajnokot köszöntik az ünneplők. Mellette (balról) az amerikai Kono ét a magyar Tóth Géza, a második, illetve harmadik helyezett Folyik a világbajnoki küzdelem a Kisstadion dobogóján
