Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)

1962-08-01 / 15. szám

lo-Voltos kapcsolóterem A fűrész és tuskó hántoló esztergánál dol­gozik Horváth István fűrészes Tíztonna alumlnlumtuskót szállít daru Sajtolás előtt minőségjelzéssel látják el az alumínlumtuskókat munkás dolgozott a gyárban. Ma 1680 a munkások száma, pedig az üzem teljesen automatizált, úgyhogy az óriási csarnokokban alig találkozhatni emberrel. Itt a gép dolgozik, a gép irányit, az ember csak parancsol a gépóriásoknak, fis még így is szinte állandó a munkáshiány. Pedig jönnek az új üzembe naponta az új emberek. Jönnek a termelőszövet­kezetekből, a falvakból. Nyerges József né, aki néhány esz­tendővel ezelőtt még répát egyelt, markot szedett, ma vizsgá­zott szakmunkás. Biztos kézzel kezeli az egyik 1200 tonnás présgépet, mert annak a kormányosa, Patkáról került Fehér­várra, most ott lakik a új lakótelepen, azoknak a pompás munkáspalotáknak egyikében, amelyeket a gyár épített a dol­gozóinak. — Mennyi volt legutóbb a borítékban? — kérdezzük. Ily módon szokás ugyanis a kereset felől érdeklődni. — Júniusban — magyarázza —, ezemyolcszázhetven fo­rintot vittem haza.. A gyár szakmunkásainak havi jövedelme 1600—2000 fo­rint. A betanított munkások 1400—1600, a segédmunkások 900—1400 forintot keresnek. A gyár gyönyörű éttermében 6.60-ba kerül egy háromfogásos ebéd, vagy vacsora. Estére is főznek, hiszen három műszakban dolgozik a Könnyűfém­mű. Egy-egy alkalommal 800 ebédet, vagy vacsorát szolgálnak fel, nemcsak azért, mert ízletes a koszt, hanem azért is, mert a 6.60 forintból 3.10 forintot térít a gyár. A munkáshiányon úgy igyekeznek segíteni, hogy a fiata­lok számára tanulóműhelyt rendeztek be. Jelenleg 1800 Ipari tanuló dolgozik a tanműhelyben, hogy elsajátítsa a szakmát ... A székesfehérvári gyárváros nemcsak alumíniummal dolgozik, de alumíniumból is épült. A csarnokok fala alumí­nium hullámiemez. Hazánkban ennek a gyárnak az építkezé­sénél alkalmazták először az alumínium lemezt, mint építő­anyagot. Ez az üzem látja el félkész-gyártmányaival Magyarország valamennyi feldolgozd üzemét. Az alumínium lemez, szalag, cső és drótáru Székesfehérvárról kerül az edénygyárakba, a kábelgyárakba, a csepeli üzemekbe, a hajógyárakba. Hiszen ki tudná felsorolni, mi minden készül az alumíniumból, a -magyar ezüstből«? Székesfehérvár, a hajdani Alba Regia, ma a magyar ezüst fővárosa. Fénye kiragyog a nagy világba is. Hiszen a Könnyűfémmű nemcsak a hazai üzemeket látja el, de szállít félkész árut Lengyelországba, a Szovjetunióba, Cseh­országba, Finnországba, a Német Demokratikus Köztársaságba, Indiába. Utazik a magyar ezüst hajón, tengelyen, repülőgépen és a fényes tömbökön, lemezeken, rudakon ott ragyog a véd­jegy: -Székesfehérvár Könnyűfémmű«... JOÖS F. IMRE 1s t A laboratórium, ahol az ötvözőanyagok elemzését végzik. Lent: A gyár új lakótelepének egyik részlete (Novotta Ferenc felvételei) I

Next

/
Thumbnails
Contents