Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)
1962-06-01 / 11. szám
A helyreállított vízimalom HÍABVAR TUBOMAíYOI AKADtlMIA ■ OTA MINUS* KI RTXK. VAcrAtAT i 4T+ Móricz Zsigmond regénytrilógiája, az Erdély első része viseli ugyanezt a címet, de úgy vélem, nem sértem sem az írót, sem művét, ha kölcsönveszem tőle a szót, és a vácrátóti botanikus kertre ruházom. Tündérkert... Az ide tévedt látogatók seregének a mohával benőtt vadregényes sziklák, romantikus sétaútak, idilli tavacskák, mesét csörgedező patakok, folyondár befutotta romok, ódon vízimalom — amelyről filmet is forgattak egykor »A zenélő malom« címmel —, százados faóriások, virágok erdeje — nem tudni, színpompára vagy illatra gyönyörködtetőbbek-e? —, aprócska japán hidak a patakok felett, madárdal-hangverseny napkeltétől napnyugtáig... Gróf Vigyázó Sándor kérte fel 1870-ben — nyolc esztendő híján száz éve — Jámbor Vilmost, a Margitsziget és József főherceg alcsuti parkjának neves kertépítőjét, hogy ezt a mesekertet-csodaparkot létrehozza. — A »-módihoz« tartozott — idézi vissza a múlt századot dr. Űjvárosi Miklós, a botanikus kert igazgatója —, hogy minden főúri kastélynak meglegyen a maga parkja, de kevesen voltak azok, akik a divaton túl is felismerték, milyen szolgálatot tehet a tudománynak egy ilyen park. Vigyázó felismerte. A történet dióhéjban: Jámbor Vilmos dendrológiai gyűjteményt hozott össze a kis falucska közepén, azaz ritka fákat és cserjéket telepített a parkba; a patakokból tórendszert duzzasztott; Vácról hatalmas sziklákat hordatott ide és ezekből máig is természetesnek tűnő hegyeket emeltetett; Vigyázó gróf pedig egész birtoka jövedelmét ebbe a kertbe ruházta, a 42 holdba, amelyet 100 hold földdel egyetemben a Magyar Tudományos Akadémiára hagyott. A parkalapító fia, gróf Vigyázó Ferenc — nevét ma is utca örökíti a fővárosban — teljesítette apja végakaratét, és a pompás kert az Akadémiára szállt. Az Akadémia azonban akkoriban nem értékelte az ajándékot, a parkot kártalanításként átadta a 30-as évek elején a végrendeletet megtámadó örökösöknek, azok pedig a perköltség ellenértékeként ezt juttatták ügyvédjüknek más, 200 holddal együtt. Az ügyvéd sürgősén kivágatta a park ritkaságszámba menő fenyőfáit, a rönköket felfűrészeltette deszkának, helyükre pedig jövedelmet ígérő gyümölcsöst telepített. A kastélyt lebontatta, hogy az adót csökkentse. Az üvegházakat szétszedette és eladta. A növényritkaságokat kiárusította... Azután rázúdult az országra a háború. Katonák jöttekmentek a parkban, beszállásolták magukat az épületekbe, a növényzet tovább pusztult, a tavak eliszaposodtak, a vadszőlő és a komló ellepte a drága tiszafákat, úgy, hogy 1948-ban, mire a kert a Magyar Nemzeti Múzeum növénytárához került, már csak híre. de nem külleme emlékeztetett a Vigyázó-féle egykori tündérkertre. Hogyan lett ismét tündérkertté? Először is visszakerült végrendelet szerinti gazdájához, a megújult Magyar Tudományos Akadémiához. Ez 1950-ben történt. — A növényvilág olyan, mint az emberi társadalom — mondja dr. Űjvárosi Miklós igazgató —, ha nem fejlődik, akkor nem marad a meglevő állapotban, hanem pusztulásnak indul. így hát két gondunk is volt. Az egyik; megtisztítani, rendbehozni a kertet, a másik: szaporítani a növényfajokat. Hosszú lenne számot adni arról, hány ezer köbméter iszapot hordtak el innen és teregettek szét a földeken. Néhány fénykép őrzi már csak ennek a heroikus munkának a fázisait. De minden fényképnél és emlékezésnél beszédesebbek az eredmények. Amit megőriztek a múlt századbeli romantikából: a műrom... Parkrészlel. Alsó kép: A kert mindennapi vendégel: az óvodások A dús banánlűrtőt mutatja dr. Újvárosi Miklós 6 A viruló agancspáírány jfwf •*t ^ fr
