Magyar Hírek, 1955 (8. évfolyam, 4-8. szám)

1955-02-19 / 8. szám

sokat rajzoltam. Albumot készítettem a magyar népdalok illusztrációiból, abc-sorrendben. Az első: „Azt mondják, nem adnak engem galambomnak.“ En nekiadtam. A galambomnak, a bájos, fehérkamásnis kislánynak, az egész albumot. Később a budai reáliskolában megszólított egyszer a rajztanár, hogy: „iparkodj, tisztességes rézkarcoló lehetsz!“ Nem fogadtam szót, piktor lettem. Aklcoriban Budát főként németek lakták, németül kellett volna felelnem az órákon, csakhogy egy szót sem beszéltem németül. Megbuktattak. „Mit csináljunk? Ismételsz?“ — kérdezte apám. — Dehogy! Beiratkoztam a Mintarajziskolába. Rajztanár sem akartam lenni, kimentem a müncheni akadémiára, ott ambicionáltam, hogyha nem is a legelső, de mindenesetre az elsők között legyek. Ezután következett Párizs, másfél év a híres Julian-akadémián, akkor festettem a „Krumplitisztogató lányok“-at.

— Mire' emlékszik vissza legszívesebben a 90 évből?

— Első nemzetközi sikerem az „Árvák“ volt. Kék színben

festettem. Bécsben elnyerte a nagy aranyérmet, a bécsi piktorok két évig csak kék képeket festettek. így került Budapestre, a régi Műcsarnokban állították ki. Megnézte édesapám is. Nézte, nézte, aztán magához szorított, megölelt: „Meg vagyok veled elégedve, édes fiam.“ Mindig is azt kérdeztem magamtól festés közben: mit szólna ehhez az édesapám? írhattak a kritikusok, esztéták, amit akartak, nekem mégiscsak ennek az egyszerű molnármestemek, ennek a drága embernek a véleménye volt a legszentebb.

— Mit ad útravalóul az ifjúságnak?

— „Hadnagy uram, hadnagy uram“... Emlékszik erre a versre? ... Nekem nem hull piros vér a mentémre, nem ros- Icadok össze mély sebemben, de gyengül a szemem, nem igen foghatom már kezembe az ecsetet, a palettát. Azt mondom én is, amit a vers: csak előre, édes fiam... — fiam! Dolgozzanak a fiatalok, csinálják azt, amit éreznek, amiben hisznek s amit jónak tartanak. Érdemes lesz fáradozni érte, meglátják.

Simon Gy. Ferenc

Csók Istvánt kilencvenedik születésnapján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetésben részesítette.

MARTINOVICS IGNÁC születésének 200. évfordulója alkalmából ünnepséget rendez a bajai népfrontbizottság. Ebben a városban töltötte fiatal éveit Martinovics. A népfront-bizottság füzetet állít össze a forradalmár szerzetes bajai éveinek történetéből és emléktáblát helyeznek el a Ferencesek rendházán.

15

T