Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)
1954-02-27 / 9. szám
Hírek a magyar népi demokráciából 3 DEBRECEN Debrecen Északkelet-Magyarország legnagyobb városa, kulturális, ipari, mezőgazdasági és közlekedési középpontja. Lakosainak száma meghaladja a százezret. A város vadvizek és mocsarak közül kiemelkedő magasabb földháton települt, a környék felszíni különbségei azonban nem haladják meg a néhány métert, határa sík, csak itt-ott tűnnek szembe 6—7 méter magas, emberi kéz által emelt halmok, földhányások. A XVI—XVII. században, a 150 éves török uralom idején, a környék védtelen települései áldozatul estek a török hódítók támadásainak. Az elpusztult helyek birtokát Debrecen szerezte meg. Területe fantasztikusan megnőtt: határai még ma is csaknem kétszer akkora területet vesznek körül, mint Budapest és London terü’ete együttvéve. Ezen az óriási területen nagyrészt legelő volt: a híres Hortobágyon, Debrecen legelőjén százezernyi jószág legelt. A nagy határ arra volt jó, hogy a debreceniek kereskedjenek az akkor Nyugat-Európaban (főleg Németországban) nagyon keresett magyar marhával. . Townson Robert angol utazó 1793-ban azt írta Debrecenről, hogy ez Európa legnagyobb faluja. Townson csak várfalakkal, emeletes kőházakkal tudott várost elképzelni. Debrecennek azonban falai ném voltak, szerény házacskáit pedig nagy kertek vették körül. Ez a látvány azonban nem változtat azon, hogy Debrecen lakói világjáró kereskedők voltak, akik nemcsak árukat, hanem. eszméket is hoztak magúkkal külföldi útjukról. így jutottak el Debrecenbe már a XVI. században a reformáció tanai előbb Luther, majd Zwingli, végül — és immár véglegesen — Kálvin megfogalmazásában. A kálvinizmús annyira gyökeret vert a városban, hogy a XVII. században a korábbi katolikus lakosság az utolsó emberig a1 reformált vallás híve vo't. Ezért! adták Debrecennek a „kálvinista Róma“ és „Magyar Genf“ elnevezéseket. A város lakóinak büszke, független gondolkodása, erős szibadságszeretete mindig csatasorba állította őket, ha a nemzet vagy vallás szabadságáért kel1 ett síikra szállmok. A város legdicsőhb napjai is az 1848/49. évi szabadságharccal függnek össze. A harc folyamán az osztrákok elfoglalták az ország fővárosát/ úgy hogy a független magyar kormány Debrecenbe tette át székhelyét. Itt ülésezett az országgyűlés is, amely 1849. április 14-én kimondta a Habsburg-dinasztia trónfosztását. Ez a történe’mi jelentőségű esemény a református nagytemplomban folyt le.
