Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-12-25 / 52. szám

Hírek a magyar népi demokráciából

27

„Bár csak a török bajnokságban venne részt

.. .<i

Bükovi Márton, ft Bp. Vörös Lobogó edzője az alábbiakat mondja a magyar bajnokcsapat törökországi vendégszerepléséről:

■— Csapatunk hat nap alatt négy mérkőzést játszott a legjobb török együttesek ellen s minden mérkőzésén biztosan szerezte meg a győzelmet. A számszerű eredményeken kívül talán még nagyobb értéke van annak a játéknak, amelyet a Bp. Vörös Lobogó valamennyi mérkőzésén bemutatót. 1946-ban az Újpest, 1947-ben pedig az MTK játszott Törökországban a magyar csapatok közül, s az előbb említett !két csapat és a Bp. Vörös Lobogó játéka

között óriási különbséget állapítottak meg a török szakemberek.

— Mérkőzéseinket az új istanbuli stadionban játszottuk le, ahol a hétköznap ellenére is állandóan zsúfolásig megteltek a lelátók. Már az első mérkőzésen otyan jó teljesítményt nyújtott a csapat, hogy példátlan arányban megnövekedett az érdeklődés a további mérkőzések iránt. A szakembereik, szurkolók és a sajtó is behatóan foglalkozott játékunkkal. A ,,Türklye Sport“ című minden nap megjelenő sportláp például öt, oldalas cikket hozott együttesünkről. A sportlápon .kívül a politikai lapok is hangosak voltak a magyar csapat dicséretétől. A Galata Sarat/ elleni mérkőzésünk után például azt írták a lapok, hogy a „magyar rapszódia minden változatát“ bemutatta a csapat. A 'közönség nagy szeretettel vette körül játékosainkat, ahol csak megjelentek.

Elmondta Bükovi Márton, hogy a török szakvezetők és játékosok, a magyar labdarúgás útján akarnak továbbhaladni, s magyar edzőt szeretnének. A török szakvezetők olyan kijelentéseket is tettek, hogy azt vennék a legszívesebben, „ha a Bp. Vörös Lobogó egy-két évig a török bajnokságért játszana.“

Germ anus Gyula

Hetven esztendős, de olyan lelkes és virgonc, mintha húsz lenne. Csillogó humora, tréfáló- és mesélő kedve soha nem apad el. Amikor hallgatom, úgy tűnik, mintha minden létező tudást magába szippantott volna. Memóriája lenyűgöző: arra is emlékszik, amit tízéves korában olvasott, azért is tud annyit a világ dolgairól.

Dolgozószobája érdekes birodalom. íróasztala valaha Görgey Artúré volt, azelőtt Görgey apjáé. Fura egy alkotmány: elől íróasztal, hátul meg fiókos sublót. A mennyezetig érő könyvespolc telistele különleges ritkaságokkal. Germanus professzor keleti könyvgyűjteménye párját ritkítja Európában. A mai arab írók legjava minden újonnan megjelent könyvét elküldi a világhíres magyar tudósnak. Az asztalon líbiai korsó, jávai batikolt kendő, adább a polcon kásmiri ezüst faragványok, indiai elefántcsontfigura.

A nagy tudós életének és pályájának a története olyan, mint egy izgalmas kalandregény. Amikor Vámbéry Ármin egyetemi hallgatójának fogadta, azt kérdezte tőle: „Minek tanul maga törökül? Lehet anélkül is becsületes ember!“ Aztán kiderült, hogy Germanus Gyula a legtehetségesebb növendéke. Európa nagy egyetemein ta-