Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-12-25 / 52. szám

20

Hírek a magyar népi demokráciából

emigrációról Farkassich Farkas, a Baoh-korszak elfelejtett haladó publicistája (XLIV. levél a bujdosásból, röpirat, Bruxelles,

1G55.) Ihásznak nem ártott meg a török emigráció: ő már magyar férfivá nőtt. Isztanbulba költözött — megtehette, az. internálási • kényszer csak őrnagynál magasabb rangú tisztekre vonatkozott — és Perában, egyik isztanbuli külvárosban, Kovách Miklós hadnaggyal, régi bajtársával együtt tájékoztató-irodát nyitott az elhelyezkedni, vagy kivándorolni szándékozó magyar emigránsok szolgálatára. (Ki tudja, megvan-e még a háború viharai után a berlini Preussische Staatsbibliothekban ennek az irodának a levéltára: Kovách mintegy félévvel azután, hogy Ihász kivándorolt az Egyesült Államokba, felszámolta a feleslegessé váló irodát és Poroszországba utazott, ahol ennek a könyvtárnak lett tisztviselője, majd 1884-ben bekövetkezett halálakor magánkönyvtárát és levéltárát a könyvtárra hagyományozta.)

1851-ben Ihász kijutott Amerikába. Amerikai gazdaságtörténészek ezt az évtizedet hívják era of the real estate-nek, az ingatlan vagyon korszakának. Az Egyesült Államok kontinentális területe — Alaska kivételével — akkora volt már, mint ma, de középső és nyugati vidékei még csaknem lakatlanok voltak; a bevándorlók és a vándor-hajlamú amerikaiak özönlöttek nyugat felé, új települések születtek és nőttek nagyra néhány év alatt — és minden ingatlan ára megsokszorozódott. Ihász azzal a tervvel érkezett Amerikába, hogy több egykori tiszttársával együtt ingatlanközvetítő-irodát nyit.

Az új vállalat létre is jött — de Ihász hamar kivált belőle. „Czimboráimat sajna, elkapta a röpülő dollárok forgószele s speculatióba fogtak, sőt, incorrect dolgokat engedtek meg maguknak szegény farmerek rovására“ — írta nővérének (Ihász Kátaynéhoz, San Francisco, 1853 május 6.) és maga nyitott olyan irodát, „amellynek működésit emelt homlokkal s nyugodt polgári lelkiösmerettel“ (u. o.) vállalhatta. Ann Arborban telepedett le és \ 1855-ben feleségül vette Jane Danielst, Harold W. Danielsnek, az ] Ann Arbor University neves kémiatanárának leányát.

Ihászék ann-arbori háza lett a magyar emigráció egyik olyan központja, „ahová hazajártunk, ahol egy magyar honvédtiszt és egy americaiból lett nagyszerű magyar asszony otthont teremtett az Államok minden csavargó magyarjának, ahol — négy kerítés közt — egy darab szabad Magyarországot találhatott mindenki, aki csak kereste; olyan szabad Magyarországot, aminőért harczoltunk, vérünket hullattuk s amelynek bukásakor a vándorbotot vettük a kezünkbe.“ (László Károly napló jegyzete, 1861 január 6.) Ihász ann-arbori ingatlanközvetítő-irodája olyan szerepkört töltött be