Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-12-25 / 52. szám

Hitek a magyar népi demokráciából

3

A mai Debrecenből Ménes János, a Városi Tanács elnöke néhány számot idéz: „Jelenleg 29 termelőcsoportunk működik, összesen 9399 hold földet művelnek meg. A csoportokban 1111 család dolgozik. Az egykor mezőgazdasági jellegű városban az utóbbi tíz évben 28 új nagyobb üzem épült, közöttük az ország olyan büszkeségei, mint a Gördülőcsapágy-gyár, Hajdúsági Gyógyszergyár, Orvost Műszergyár ... A nagy eredmények, számok azonban nem felejtetik el velünk a feladatokat. Elsősorban a pályaudvart kellene felépíteni. Erre eddig azért nem került sor, mert Debrecenbe új, hatalmas állomásépületet terveznek. De a mi véleményünk szerint, amíg a csizma elkészül, addig legalább bocskorra szükség van. Sok a tennivaló a vízellátásban és a csatornázásban . .

Debrecen sokszor volt a történelem homlokterében. Kétizben volt az ország fővárosa. 1849 január 6-án mondotta Kossuth: „Íme én, a nemzet nevében Debreczen várost a magyar szabadság őrvárosának nyilatkoztatom s az országgyűlést és kormányt a debreczeniek becsület érzésének rendíthetetlen sziklájára helyezem“. Debrecen ma már nem főváros, de továbbra is méltó a „szabadság őrvárosa“ elnevezésre, és a debreceniek „becsület érzésének rendíthetetlen sziklájára“ ma is építhet az e napokban itt ülésező országgyűlés, hazánk népe.

Űj tanácstagok: Soós Géza Endre református lelkész és Osztányi Endre mvnkaérdemrendes iskolaigazgató a nagymarosi községi tanács tagjai