Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)
1954-11-13 / 46. szám
20 Hírek a magyar népi demokráciából Mikor 1856 végén megérkezett Asunciónba, a López-rezsim iparosítási politikája virágkorát élte. Kóródy hamar elhelyezkedett Se'ior Roba öntödéjében, mint munkás. Életének erről a korszakáról így vallott 1865-ben az asuncióni rendkívüli törvényszék előtt: „A paraszt kíméli a jószágát, az ültetvényes kíméli a rabszolgáját: ezek sok pénzbe kerülő értékek. De Ser or Roba nem kímélt bennünket: mi ingyen voltunk kaphatók és, ha egyikünk elpusztult, húsz másik lépett a helyére. Napi tizennyolc órát dolgoztunk őrjítő hőségben és napi bérünk kevés volt ahhoz, hogy egyszer jóllakjunk, szemétdombon összekotort rongyokban jártunk és földbe vájt üregekben laktunk a gyár telkének szélén.“ Az embertelen kizsákmányolás harcra kényszerítette a paraguayi munkásokat. 1859-ben megalakult Asunciónban az első szakszervezet, a pékmunkásoké, majd néhány hónapon belül kevés kivétellel valamennyi szakma dolgozói szervezkedni kezdtek. A vasmunkás-szervezet 1860 februárjában alakult meg — és első titkára Kóródy Pál volt. A bérharcok még abban az évben hihetetlen hevességgel fellángoltak és a megijedt gyárosokkal szemben gyors eredményre vezettek — legalább kezdetben. Az 1860 júliusi háromnapos vasipari sztrájk teljes győzelemmel végződött, az asuncióni vasiparosok beleegyeztek a tizenegyórás munkanap bevezetésébe és a bérek 500 százalékos felemelésébe. T7"órainak bizonyult azonban a sikerek feletti öröm. „A gyárosok“ — vallja Kóródy — „egyetértésben az ültetvényesekkel oly mértékben felhajtották minden használati cikk árát, hogy a munkásság három-hatszorta nagyobb béréből sem tudott többet vásárolni, mint azelőtt.“ És Francisco Solano López, Carlos López fia és örököse az elnöki székben, 1862-től fogva háborús politikát folytatott, hogy levezesse az országban kiéleződött gazdasági válságot. Beavatkozott Uruguay belügyeibe, területi követelésekkel lépett fel Argentina és Brazília ellen és a kormánysajtóban féktelen háborús uszításba kezdett. Ez a politika egyenesen az 1865— 1870. évi kegyetlen paraguayi háborúhoz vezetett. Ebben a háborúban Paraguay lakosságának 70 százaléka elpusztult, az ország területéből 55 000 négyzetmérföld elveszett és Paraguay sértett szomszédaitól olyan vereséget szenvedett, amelyet mindmáig nem tudott kiheverni. A szakszervezetek a háborús készülődés éveiben mindent megkíséreltek a béke megőrzésére — de a munkásság széles tömegei bizalmatlanná váltak a szakszervezeti vezetőkkel szemben az 1860, évi látszatsikereket követe válság miatt. Kóródyt Francisco Solano López rendőrsége egy 1864. évi munkástüntetésen fogta el, több más szakszervezeti vezetővel együtt — és hűtlenség, lázadás és hazaárulás vádjával bírósági eljárást indított ellenük,
