Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-11-13 / 46. szám

16

Hírek a magyar népi demokráciából

A műit meiíí a mcuuzlc

(Anekdoták a letűnt időkből)

A magyar nép a maga józan eszével mindig átlátott a nagyurak sötét praktikáin. Sok keserűséget okozott az államhivatalnokok packázása és a bürokrácia lelketlensége, de a dolgozó paraszt nem tehetett ellene semmit, legfeljebb bölcs derűjéből fakadó csúfolódással könnyített a lelkén.

A Gömbös-kormány idején különösen sokat gyötörték a hatóságok a szegény parasztokat. Szegény Sánta Marci bácsit mindenáron ki akarták forgatni a hat holdjából és amikor már nagyon unta a sok vegzatúrát, egyszer elkeseredésében nem a leggyengédebb formában emlegette a főszolgabíró fel- és lemenőági rokonait. Attól kezdve még rosszabb lett a helyzete. A főszolgabíró valósággal üldözte Sánta Marci bácsit és hiába ment szegény feje jogorvoslásért hatóságtól hatósághoz, minden hivatalban ott ült a főszolgabíró úr valamelyik rökona.

Marci bácsi nagy keserűségében a tanítóhoz fordult tanácsért. A tanító jólelkű ember volt, mindig a szegénységgel tartott, de bizony ő is tehetetlen volt a nagyurakkal szemben. Ezért azt tanácsolta Marci bácsinak, hogy legjobb lesz, ha a szomszédos Repcefalvára költözik.

— Oda nem mehetek — felelte Marci bácsi —■, ott a jegyző a főszolgabíró veje.

— Hát akkor költözzék Hadfaluba.

— Ott a bíró a sógora.

— Akkor menjen a járási székhelyre, Kisdebrőre.

— Oda se mehetek, mert ott az apósa az adófelügyelő.

— No, Marci bácsi — mondta keserűen a tanító —, akikor nincs más hátra, mehetünk valamennyien a pokolba.

— Nem ajánlatos — dünnyögte Marci bácsi. — Épp tegnap halt meg a főszolgabíró nagybátyja.. .

*

Csortos Gyula szívből utálta a reakciós politikusokat. Különösen dühbe hozta, ha az elnyomó hajlam üresfejűséggel és felfuvalkodott pöffeszkedéssel párosult.

Egyszer nagyobb társaságban szóbakerült Gömbös Gyula. Csortos igen súlyos szavakkal fejezte ki a „tengely-miniszterelnökről“ alkotott véleményét. A társaságban jelen volt egy jóindulatú pap is, aki szelíd mosollyal mondotta:

— De kedves, művész úr, miért gyűlöli úgy azt a Gömböst. Hát nem tudja, hogy a biblia szerint minden embert szeretni 'kell?

— De tudom — felelte Csortos —, csakhogy, amikor a bibliát írták, akkor Gömbös még nem élt.

(Király Dezső gyűjteményéből)

LEHET-E RIZST TERMESZTENI A DUNA MENTÉN?

Hosszú ideig az volt a szakértők véleménye, hogy a Duna völgyének talajviszonyai nem alkalmasak a rizstermesztésre. A Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet két kiváló tudományos kutatója, Herke Sándor és Szekér Tamás két év óta kísérletezik, hogy ezt a véleményt megcáfolja. A lignitporral végzett talajjavítás és a jó trágyázás még a gazdasági növények termesztésére teljesen alkalmatlan meszes-szódás szikesen is 18—20 mázsás rizstermést hozott, tehát megfelelő talajműveléssel megterem a rizs a Duna völgyében is.