Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-11-13 / 46. szám

Hírek a magyar népi demokráciából 13 Azt kérdezzük, hogy ennek a hosszú és eredményes életnek mik voltak a legemlékezetesebb állomásai? — Szerettem tanítani és jóleső az a tudat, hogy úttörője vol­tam a gyakorlati képzésnek. De talán mégis legszívesebben em­lékszem vissza a Széchenyi Tudományos Társaság megalakítására. Nagyot lendített ez a társulat az akkori műszaki tudományokon. Gyakorlati működésemben legbüszkébb vagyok a Bánhidai Erő­műre, mely az első országos gőzerőmű volt hazánkban és bátran mondhatjuk, hogy Európa egyik legkitűnőbben sikerült erőműve. Nagy ellenállást kellett leküzdeni, míg létrejött, mert a főváros semmiképpen sem akart ilyen távolsági erőművet létesíteni. Én már abban az időben javasoltam, hogy Várpalotán létesítsenek erőművet. Örülök, hogy kormányzatunk ezt a régi álmomat valóra váltotta. Mit mondjak mégT^E hosszú élet alatt annyi mindent csináltam, hogy sok lenne felsorolni. De mégis egy párat, amik legjobban a szívemhez nőttek. Én terveztem a század első éveiben az első magyar hűtőházat. Azután a magánipari erőművek egész sora következett, szabadalmaim számát pedig magam sem tudnám megnevezni. Nem is szeretek ezek sorsára gondolni, mert tapasz­talatom azt bizonyítja, hegy a feltalálás sokkal egyszerűbb mű­velet, mint az értékesítés. De hát a kapitalizmusban ez volt álta­lában a magyar feltalálók sorsa. Régen nem szívesen kísérleteztek a gyárak. Ma lényegesen jobb a helyzet, ma könnyebben talál az újító vállalatot, amely kipróbálja találmányát. Blériot és a magyar feltaláló — Egyet azért mégis megemlítek, mert feledhetetlen élmé­nyeim vannak vele kapcsolatban. A Schimanek-féle karburátor értékesítésére Franciaországban vállalkozás alakult. Ennek Blériot volt az elnöke, aki akkor már túl volt a La Manche csatorna át­­repülésén és az egész világ ismerte monoplánját. A zseniális konstruktőr és repülő meghívott ebédre, felköszöntőt mondott és nagyon értékesnek Találta találmányomat, mellyel azután repülő­gépeken is végeztünk kísérleteket a mendoni repülőtéren. Szen­vedélyes feltaláló voltam, szinte betegségem a feltalálás, ami csa­ládomban nem keltett mindig kellemes visszhangot, ami érthető, mert ha szabadalmaim anyagi eredményeiről kontrollszámlát ké­szítenék, bizonyosan negatívumra jutnék. Mióta nyugalomba vonult, nagyobb intenzitással dolgozik a tudományos irodalomban. Rengeteg tanulmányt írt élete során bél­és külföldi szaklapokban. 1939-ben megjelent művét a hűtőgépek­ről, a Mérnök- és Építészegylet aranyéremmel tüntette ki. Fel­­szabadulásunk óta sok cikke és két nagy könyve jelent meg. Az egyik 1948-ban: a Hőerőgépek üzemtana, a másik pedig egészen

Next

/
Thumbnails
Contents