Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)
1954-11-13 / 46. szám
Hírek a magyár népi demokráciából iö Gondja van arra is, hogy az üzletek dolgozói megfelelő körülmények között végezzék munkájukat, ne hiányozzon semmi szükséges felszerelés, legyen tiszta munkaruhájuk, tisztálkodási lehetőségük, stb. A II. kerületben Tóth Ignácné volt az első, aki ezt a szép társadalmi munkát — négy évvel ezelőtt — elvállalta. Most már a társadalmi ellenőrök széles hálózata működik a közönség teljes megelégedésére. Az új honfoglalók egyike Tóth Ignácné, ez az egyszerű munkásasszony, akit ennek a környéknek a lakói a legméltóbbnak találtak arra, hogy — József Attila, a nagy költő látnoki szavaival élve — „a dolgozó nép okos gyülekzetében“ — a tanácsban képviselje őket. Békés Gizella 1950. NOVEMBER 14-ÉN HALT MEG FLEISCHMANN RUDOLF, a magyar növénynemesítés úttörő kutatója. 1906-ban, a szerémségi rumai gazdaságban kezdett búza- és kukaricanemesítéssel foglalkozni. Az 1910-es években már az egész Szerémségbén és Bánságban elterjedtek az általa nemesített kiváló új fajták. 1918-ban vette át a kompolti gazdaság — akkor állami növénynemesítő-telep — vezetését. Itt egymásután nemesítette a kiváló kukorica- és búzafajtákat. A Fleisehmann-búza ma is az ország legjobb őszibúza-fajtái közé tartozik. Már 1920-ban felvette a kapcsolatot a Szovjetunió tudományos köreivel, és részben az onnan kapott anyagból nemesített ki több, új takarmánynövényfajtát. Kiváló eredményeket ért el a len és kender nemesítése terén is. A kisparasztság érdekében főleg olyan fajták nemesítésére törekedett, amelyek mostoha viszonyok között, gyengébb minőségű talajon is biztos termést hoznak. * 1818. NOVEMBER 13-ÁN SZÜLETETT MAGYAR LÁSZLÓ Afrikautazó. Tengerészeti iskolát végzett, utána egy osztrák postahajón Brazíliába indult, Sok kaland és hányattatás után került Afrikába, ahol az utazgató világjáróból valódi kutatóvá érett. 1848-ban bejárta a Kongó vidékét. 1849- ben indult el legnagyobb kutatóútjaira Afrika belsejébe, a Lunda-birodalomba. (Jelenleg Belga-Kongó déli része és Uganda.) Földrajzi felfedezései előmozdították Közép- és Dél-Afrikára vonatkozó ismereteink gyarapodását: néprajzi leírásai pedig máig nélkülözhetetlen forrásanyagot szolgáltatnak. Tizenöt éven át valóban együtt élt a területek őslakóival (felesége is afrikai néger nő volt) és életmódjuk, kultúrájuk és nyelvük minden részletét páratlanul jól ismerte. Elszánt ellenfele volt a rabszolgakereskedelemnek. Az akkori Magyar Tudományos Akadémia semmit sem tett azért, hogy Magyar László hazajöhessen, vagy hogy műve itthon magyarul napvilágot lásson. Három kötetre tervezte müvét, de csak az első kötet jelent meg, hátralévő művének nagyobbik fele halála után megsemmisült. * ÜNNEPÉLYESEN ÁTADTAK A BERENTEI SZÉNOSZTÁLYOZÓT November 6-án nagyszerű munkagyőzelmet ünnepeltek Kazincbarcikán. A december 31-i határidő helyett ezen a napon adták át rendeltetésének hazánk legnagyobb szénosztályozóját és azt a drótkötélpályát, amely az edelényi bányaüzemmel köti össze az osztályozót.
