Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)
1954-08-28 / 35. szám
Hírek a magyar népi demokráciából 27 A fáradtság ismeretlen fogalom volt mindig Dalnoky számára. — Rendelőm — folytatta az elbeszélést — pályám elején mindig zsúfolt volt, mert akkor csak 35 fogorvos dolgozott Budapesten. Elképzelhető, hogy mennyi munkám volt. Dr. Klinger Zsigmonddal 1891-ben a bécsi és pesti egyetem elvégzése után beiratkoztunk a berlini egyetemre, amelynek akkor már fogászati tanszéke r? volt. Tanulmányaim befejezése után nem jöttem még haza. Ausztriában maradtam, ott voltam fogorvos, ott léptem fel az első években. — Melyik szerepét énekelte a legtöbbször? — Legkedvesebb szerepem • a »Mesterdalnokok« Beckmessere volt, de a legtöbbször a »Bajazzók« Tonióját énekeltem. Emlékszem ma is arra, hogy Leoncavallo, az opera szerzője egyszer inkognitóban jött Pestre. A pénztárnál vásárolt jegyet az esti előadásra, senki sem tudta, hogy ott. ül a nézőtéren. Amikor meglátott engem, hogy »civil« ruhában éneklem a prológot, felrohant a nézőtérről és agyon akart ütni. Én szép csöndesen és türelmesen elmagyaráztam neki szörnyű bűnöm okát és eredetét: azt, hogy Tonio, a »bamba« szájába semmiképpen sem illik a filozofálgatás. a prológnak voltaképpen semmi köze a bohóc alakjához, tartalmilag tehát nem helyes, ha a bohóc ruháját ölti fel. A prológot bárki elénekelheti az együttesből, nemcsak a Toniót alakító énekes. Engem énekesi és rendezői pályámon mindig izgatott az a probléma, hogy a színpadi valóságábrázolást legalábbis megközelítsem. Leoncavallo felugrott, megölelt s azt kérdezte: »Megengedi, hogy az ön elképzelését az olaszországi előadásokon is megvalósítsam?« És csakugyan megvalósította, civilben énekelték a prológot, nemcsak a Toniót éneklő baritonisták, hanem később tenoristák is. Dalnoky Viktort bensőséges jóbarátság fűzte Puccinihoz. A »Pillangókisasszony« idén kerek ötvenesztendős. Budapesti bemutatója óta is csaknem ugyanenynyi idő telt el, 1906 május 12-én játszották Operaházunkban legelőször. — Az első előadáson Alszeghy Kálmán főrendező mellett segédrendezői minőségben vettem részt — mondja elgondolkozón Dalnoky Viktor. — Puccini többízben járt Pesten, a bemutatók előtt mindig meghallgatta az operái próbáit is. — Megelégedett? — Az hát. Nagyon boldog vagyok, hogy a mai fiatalok, a mai emberek is olyan szeretettel és megértéssel hallgatják éneklésemet a kultúresteken. Munkám és nyilvános szereplésem révén ma sem szakadtam el a mindennapi élettől. Sokat emlegetett fiatalságomnak ez is egyik titka. — Mik a tervei? — Jövőre lesz énekesi pályám hatvanadik évfordulója. Azzal szeretném megünnepelni, hogy elénekelem az Operában a Toniót. Sok sikert hozzá. Gách Marianne
