Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-08-28 / 35. szám

Hírek a magyar népi demokráciából

15

szintre emelése, az élet megjavítása“ volt a célja. Művét magyar nyelven 1786-ban Pécsett adja ki a könyvtáralapító Széchényi Ferenc — Széchényi István apja — saját költségére. „A paraszt ember Magyar Országban Mitsoda és mi lehetne? egy jó rendbe szedett falunak rajzolatjával egyetemben Sámuel Theschedik által, most pedig Németbül Magyarra fordította Kónyi János“ címmel.

Európahírű gazdasági iskolája az 1799-ben Szarvason megnyitott Praktisch — Oekonimisches Industria — Institut“ — ahol igen sok külföldi is tanult — 1806-ig működött; amikor is Tessedik anyagi eszközei teljesen kimerültek, s amit püspöke megjósolt, hogy „csak akkor kezdjen bele, ha megfelelő hatósági és anyagi támogatás van a háta mögött, különben elbukik“ bekövetkezett.

Tessedik Sámuel gazdasági iskolája a gyakorlatra, az életre nevelt. A mai értelemben vett polytechnikai műveltséget kívánta hallgatóinak megadni. Volt időszak, amikor majd ezer hallgató látogatta iskoláját, ahol igen komoly elméleti oktatás — földrajz, természetrajz, természettan, emberi test ismerete, építészeti alap, pénz- és kereskedelmi ismeretek, technológia, gazdaságtan, vegytan — mellett gyakorlati ipari oktatást kaptak. Megtanultak fonni, szőni, különböző nyersanyagokat megfelelőképpen felhasználni; mintegy 60-féle munkát tanított iskolájában. A gazdaságban selyemhernyótenyésztésre, méhészetre, kertészetre és a mezőgazdasági kultúra főbb ágaira oktatott. Elsőként módszeresen, tudományos alapon vette fel a harcot a szikes talajjal. A fekete vagy szürke sziken a talajjavítás 17-féle módját kísérletezte ki és ezek közül a digózást közkinccsé tette.

1780-ban Olvasó-egyletet szervezett Szarvason. Felolvasásokat, előadásokat tartott mezőgazdasági, falugondozási, nevelői, természettudományi kérdésekről. Éles harcot vívott az előítéletek, a babonák ellen. Sokoldalú munkásságát szinte lehetetlen felsorolni. Oktatáson kívül tankönyveket írt, újjáépítési terveket készített, tűzoltóságot szervezett; minden cselekedetével a magyar falu népének életét akarta szebbé, jobbá tenni.

Tessedik könyvének befejező részében egy eszményi falu képét tárja az olvasó elé, majd így zárja: „én azért közöltem kedves polgártársaimmal e szép álmokat, hogy azokat álmodva ők is élvezzék és azon elgondolkozzanak mindaddig, amíg végre meg fognak valósulni. Mert ez álmok olyanok, hogy valósággá lehetnek és ennek reményében biztos teljesülést elvárni minden honfitársnak joga van . .

...És kerek 170 év múlva Tessedik álma, a magyar paraszt kulturális felemelkedése, a falu jóléte, megvalósulás felé közeledik, Papp János