Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-08-28 / 35. szám

6

Hírek a magyar népi demokráciából

I...

2?

i j^gglg

Híd a Keleti Főcsatornán

pás és csodálatos. Hiszen láttam én már duzzasztó műveket külföldön is, de itt nincsen se hegy, se völgy. Itt olyan lapos a táj, mint az isten kinyújtott tenyere, s. itt mégis vízesés van, zuhatag, ami percenként háromszáz köbméter vizet zúdít le a zsilipekről. S ennek már egyrészét a tiszántúli sivatagos táj kapja.

S távol a sziki mezőkön csak azt látja a paraszt, hogy földjét öntözni jön a víz, mint ahogy zeng az ég, vagy esik az eső, egyiket se lehet feltartóztatni. Természetes lesz. Megszokott lesz. A tücsök és szegénység más tájakra menekülnek, a tiszántúli szegénység nagy tragédiái balladákká nemesednek.

Az új mederben, a vízesés innenső háborgásában kotróhajó dolgozik. Szinte percek alatt megtölt egy

uszályt földdel, egy kis motoros mellé rugaszkodik, belekapcsol és már viszi is. A hangyák visznek így Önmaguknál sokkalta nagyobb terheket. Az új mederből töltik fel a régi medret.

A FOLYÓ ARJÁN fürgén cipeli a kicsi hajó a nagy uszályt, igyekezete megható. 5 mi csak állunk, mi csak nézünk, szavakat is csak úgy ejtünk, mintha tűz fölött tenyereinket teregetnénk.

Idill ez. S mégis valóság. A vizek csattogó, harsogó robaján túl vastagon üli meg a tájat a szocialista teremtés csöndje.

Kovács főmérnök számokat sorol, adatokattényleges helyzeteket és eredményeket, nem lehet ezt statisztikai adatokkal kifejezni. Ennek a duzzasztónak a nyomán szemünk