Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)
1954-08-21 / 34. szám
chxtaiő-s Sándor: SZABAD ÉLETÜNK TÖRVÉNYE (i'hzlet) Felébredtem. Már hajnali és rezgő fénnyel ékes új nappalt láttam hajlani az illatterhes éjhez. Ébred Hazám, és csobbanó, szép lányos libbenéssel megindul város, hegy, folyó s a sötétből kilépdel, kilépdel bérház, rét, tanyák, gyárak kicsinyje-nagyja, s az erdőből is mind a fák anyja és szépnagyanyja. Ébred Hazám, szabad Hazám és véle együtt ébred, mint százezer madár a fán: Törvény, terólad ének. A Törvényt hirdesd énekem, az Alkotmányról szólalj, s hogy Alkotmányunk mit jelent, azt zendítsd tiszta szóval! Hát mit is jelent? — kérditek, — hát mit vegyünk először? a sorrend ugyan nem mindegy, de úgyis jó, ahogy feltör mindenkiből, ami neki aranynál kincsebb kincse, nem engem kell hát kérdeni: elsőnek azt tekintse! Jelenti már e nagy határt, jelenti már e földet, jelenti már szabad Hazánk síkságod, hegyed, völgyed. Minden vetést, minden növényt, fát, bokrot, szép virágot, zsíros mezőt és ösztövért, mindent, amit csak látok; a volt nagyúri földeket Vasban, vagy mindegy, hol van. de azt is ám, ahol anyám még cseléd volt Szabolcsban! Minden ugart, mely már miénk, amely már mind a népé, mely szálló madarát, vizét nekünk frissíti széppé. Jelenti már mézes barack gyümölcsét Kecskemétnek, s mindent, amit csak hegyoldalak és dombok száza érlelt: búzát, rozsot és tengerit, árpát vagy bíbor-meggyet. Hevesnek izzó földjeit, hol dinnyék hengerednek. Figyelj a földre hát, s figyelj a földben megbújt ércre, a szénre is — és nézd, a vas ömlik a kemencékbe, és nézd, ezer kis szikra közt gördül a földbe vissza: már traktorokként mennydörög, hogy népünk gazdagítsa, hogy feltörje a Hortobágy meddő száz délibábját, hogy rizs teremjen, s esőzőnk húzzon szivárványpárát, erdő legyen, vetés legyen futóhomokban, sziken, s a ménesben friss-élesen sok vemhes kancánk nyerítsen,hogy rozsdaszínű és erős és himbálózva járó súlyos tőgyű teheneink táplálja jó kaszáló, hogy tervszerűen felnevelt, hömpölygő birkanyájak gyapjával az Ötéves Terv megszője új ruhádat, hogy városban, falun, tanyán dongjanak villanydrótok, hogy fény legyen — s erős Hazám így lehess művelt, boldog!
