Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-07-10 / 28. szám

14

Hírek a magyar népi demokráciából

naponta 1,5—2 vagon lisztet is átszitál. Géppel dagasztják a kenyeret, s hat gőz- és négy szénkemencében sütik ropogósra.

A FELSZABADULÁS UTÁN jóidéig keskenyfilmvetítésekkel, előadásokkal, vándorszíntársulatok jellépéseivel nevelték, szórakoztatták a veszprémieket. Most kerül sor arra, hogy a régi „alkalmi“ színházat átépítve, , megszépítve, állandó, jellegű színházat — sorozatos előadásokat biztosítsanak részükre. Itt kap otthont majd a „Bakonyi együttes“, amelynek

tagjai veszprémmegyei fiatalok, akik tánccal, dallal, vidámsággal töltik majd meg a megújult színházat.

Csaknem tíz évig épült a város múzeuma — mondja Isaszegi, a múzeum dolgozója. — Most tíz év alatt annyi minden létesült, hogy alig tudjuk számontartani. Ma már nemcsak a táj és a vár történelmi szépségéről ismernek bennünket, hanem gazdagok lettünk mi is — a város lakói: épültek lakóházak, van már egyetemünk, kutatóintézetünk, gyárunk...

(Magyar Nemzet)

cA mi ommunky a mi falunk

(Levelek a Népszava szerkesztőségéhez)

Űj házak épültek

Két éve nem láttam szülőfalumat, Dabast. Ahogy a falu széléhez ér az autóbusz, neun várt meglepetés fogad. A besnyei állami gazdasággal szemben, a betonút másik oldalán, piroscserepes, takaros kis házak sorakoznak egymás mellett az egykori urasági földeken. Nagy részük az állami gazdaság dolgozóinak a tulajdona. Mindez két év óta épült. De nincs a falunak egyetlen utcája sem, ahol ne látnánk új épületet, új kerítést vagy kutat. Egymásután suhannak kerékpáron a fiatalok. Már nem kell gyalog megtenniük az utat egyik községből a másikba, mert majdnem minden család egy-két kerékpár boldog tulajdonosa. S mint

megtudtam, új ártézikút is van Dabason, fejlődik, gazdagodik ez a

község is.

(Szuhy Jénemé, Budapest)

A kultűrcsoport nem pótolja a színházat

A mi kedves városunk kulturális élete minden jóindulat ellenére, meglehetős sivárnak mondható. Kezdem azon, hogy mindössze egy mozink van, s folytatom azzal, hogy ebben az évben sem volt nálunk állandó színházi élet. Igaz, Budapestről meglátogatnak bennünket különféle együttesek, de sajnos, nem minden esetben nívós műsorral. A Gördülő Opera is elkerüli városunkat, színházunk ugyanis kicsi. A pécsi együt-