Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)
1954-07-03 / 27. szám
6 Hírek a magyar népi demokráciából gyobb üzemnek és intézménynek van bölcsődéje. A város tavaly a bölcsődék, napközik, óvodák fenntartására 1 millió 200 ezer forintot költött — a2 idén másfélmilliót. Az általános iskolák fenntartására és fejlesztésére a múlt évben három és negyedmillió állt rendelkezésre — az idén 4 millió Ö20 ezer forint. Mindjárt megértjük, mért • sürgetik a gyermekkocsigyár fejlesztését a szombathelyiek: míg 1938-ban 331 pár kötött házasságot és 337 gyermek született, addig 1952-ben 508 új házasságkötés volt és 1528 gyermek született. 1953-ban pedig már 518 volt a házasságkötések és 2038 a születések száma Szombathelyen. A FEJLŐDÉS másik nagy jelzője a közoktatás, az iskolahálózat kiépülése. Megtöbbszöröződött a tanuló ifjúság létszáma; újfajta iskolatípusok létesültek ; gépipari techhikum korszerű szerelőcsarnokkal, építőipari technikumi tagozat, mezőgazdasági szakiskola, tangazdagsággal, ápolónőképző és külön gyermekápolónőképző iskola, szakérettségis kollégiumok, stb. Szombathely megifjodott: valósággal diákváros. Ahogy a város kultúréletére terelődik a szó, Bencsik Zoltán kissé elkomorodik. Szó se róla, a város kultúrélete sokat, fejlődött, sok üzemi és területi kultúrotthon van, nagyon szép a megyei könyvtár, a mozi Budapesttel egyidőben játssza a bemutatófilmeket. De ez kevés, az igények többet követelnek. A városnak több mint hatvanezer lakosa van — és nincs színháza. Egyetlen mozija van. A város, á megye ezeket a problémákat sokszor feltárta illetékes kormányszervek előtt — volt is ígéret, elvi helyeslés ... de egyelőre mégis csak egy mozi van és egy színház sincs. — El tudna-e tartani Szombathely egy színházat? — Tudna-e? A rpúlt hetekben a Pamutipar színjátszói 13 alkalommal zsúfolt ház előtt adták elő a múzeum nagytermében — ez most a város legnagyobb előadóterme — „A kőszívű ember fiai“-t. Tizenhárom telt ház! Cipőgyári kuitúrgárdánk a közelmúltban a „Duda Gyurit“ játszotta, a postás színjátszók egyfelvonásosokat adtak elő. Vannak jó tánccsoportjaink, jó zenészeink és zeneiskolánk ... de nincs egy igazán alkalmas színháztermünk. — EZEK volnának a legnagyobb problémák? — A lakáskérdés, ez a legnehezebb — így hangzott a válasz. Megtudjuk, hogy igen nagy kár érte a várost a háború alatt, ezeknek rendbehozatala sok költséget emésztett fel. De az iparosodás, a szaporodás és a jobb kereseti viszonyok rendkívül megnövelték a lakásszükségletet. Tavaly épült két szép háromemeletes lakóház a város központjában, , romlakásokat is helyreállítanak. De ez kevés.
